"Mentális kézzel, belső hanggal" (Hidas György pszichológus)

  • 2004. február 26.

Belpol

Munkatársával, Raffai Jenővel hét éve dolgozta ki az anya és a fejlődő magzat közötti kapcsolatteremtés módszerét, az úgynevezett kapcsolatanalízist, amely lehetőséget teremt, hogy a szülő már a terhesség ideje alatt is "megértse" születendő gyermekét.

Munkatársával, Raffai Jenővel hét éve dolgozta ki az anya és a fejlődő magzat közötti kapcsolatteremtés módszerét, az úgynevezett kapcsolatanalízist, amely lehetőséget teremt, hogy a szülő már a terhesség ideje alatt is "megértse" születendő gyermekét.

Magyar Narancs: Mióta "tudományos kérdés", hogy a magzat lelki élete a fogantatással kezdődik?

Hidas György: Freud vetette fel még 1900-ban, hogy a születés traumája kihat az egész életre, és ez a szorongás élménymodellje is. De azzal a ténnyel, hogy már a születendő gyereknek is "van lelke", csak a húszas években kezdtek el komolyan foglalkozni, elsősorban Ferenczi Sándor, akinek 1929-ben jelent meg írása a nem kívánt gyermek halálösztönéről. Ferenczi szerint a nem kívánt gyermek hátrányosan fejlődik a méhen belül és utána is, tehát az anya érzelmi élete hatással van fejlődésére. Később, a hatvanas-hetvenes években Csehszlovákiában és a skandináv országokban mutatták ki komoly vizsgálatokkal - huszonéves korukig követve a kísérleti személyek életútját -, hogy Ferenczinek igaza van, a nem kívánt gyermekek élete másképp alakul.

MN: Csehszlovákiában?

HGy: Méghozzá több száz fős mintavétellel. Ott, a múlt rendszerben nagyon szigorú feltételei voltak a terhességmegszakításnak. Azokat az asszonyokat választották ki, akik két ízben kérték a terhességmegszakítást, és nem kaptak engedélyt - természetesen volt egy kontrollcsoport is. A megfigyelteknek rosszabbak voltak az intellektuális teljesítményei az iskolában, problémás volt a szociális beilleszkedésük, több volt náluk a suicid késztetés, nagyobb arányban jelentek meg náluk a pszichoszomatikus betegségek, illetve a kriminalitás.

MN: A kapcsolatanalízis módszere hogyan alakult ki?

HGy: Leginkább olyan prenatális (születés előtti) élményeket felidéző pszichoanalitikus tapasztalatokra hivatkozhatok, amelyeket saját analíziseinkből merítettünk. Raffai Jenőnek például többéves pszichoterápiás megfigyelései voltak fiatal skizofrén betegeken, akiknek a terápia során a születés előtti életre utaló mozgásaik és fantáziáik voltak. Ebből jutott kollégám arra a feltevésre, hogy a páciensek anyjukkal való kapcsolatában már megszületésük előtt is voltak zavarok. Elkezdtünk egy módszert alkalmazni egészséges várandós anyáknál magzatukkal való kapcsolatuk kialakítására. Így jött létre a kapcsolatanalízis, amelyben megpróbáljuk az anya gondolatait, imaginációit, érzelmeit úgy irányítani, hogy azok a magzattal legyenek kapcsolatosak, és segítségükkel az anya kontaktust tudjon kialakítani a születendő gyermekkel.

MN: Hogyan?

HGy: A gyakorlatban ez úgy fest, hogy lazító mondatokkal elért relaxációban az anya képes fogadni testérzeteit, megkeresni a méhét, megszólítani azt, mint egy személyt, megkérni, hogy engedje be a gyerekéhez. Így az anya néhány alkalommal kapcsolatba kerülhet gyermekével, megsimogathatja "mentális kezével", kommunikálni tud vele "belső hangjával". Először tehát az anya reagál, kialakul a részéről egy érzékenyebb állapot, majd a gyermek is reagál mozgással és egyéb üzenetekkel, amelyeket képes fogadni a mama, akinél megfigyeléseim szerint a legkülönbözőbb testérzetek jelennek meg: mozgások, képek, érzi a gyerek súlyát, illatát, bár ez utóbbiak ritkábbak. A módszer lényege tulajdonképpen a gyerek metakommunikációjának a megfejtése. Megtudni, hogy duzzog, örül vagy haragszik. Ezeket a viselkedéseket persze nem tudjuk "tudományosítani", mert nagyon szubjektívek, de tapasztalatom szerint működnek.

MN: Milyen eredménnyel?

HGy: A kapcsolatanalízis a várandósság alattharmonizája az anya lelkét és a gyerekével való kapcsolatát. Ez annyit jelent, hogy például ha az anyának voltak korábban művi abortuszai és emiatt lelkiismeret-furdalása van, ezeket fel tudja dolgozni, megbocsáthat magának. Aztán ha valami problémája van a házasságában, ebben az analitikus kapcsolatban azt is tisztázhatja.

MN: A gyerek egyébként pusztán az anyán keresztül fogja fel a környezet ingereit, vagy a mamától függetlenül is hatnak rá?

HGy: Függetlenül is, persze, de ez egy komplex dolog. A cherokee indiánok Észak-Amerikában ma is azt a módszert alkalmazzák a lótenyésztésben, hogy gyerekekkel simogattatják az anyaló hasát, arra kérik őket, hogy beszéljenek a kislovakhoz. Szerintük ezek a lovak sokkal kezesebbek lesznek. Ezt megcsinálhatják esetünkben az apák is, simogathatják az anya hasát, beszélhetnek a gyerekükkel, kopogtatós játékot játszhatnak, így a gyerek megszületése után is segíthetnek a gyerek megnyugtatásában.

MN: A Lelki köldökzsínór című könyvükben az anyák élményeit olvasva furcsának tűnik, hogy a kapcsolatanalízist nem alkalmazzák a szülészeteken, sőt akadnak, akik szerint a legitimitásuk sem nyilvánvaló.

HGy: Jól tudjuk, hogy vannak a szülész-nőgyógyászok, és vannak az alternatívak. És kevés az olyan szülész, aki pszichológiai érdeklődésű is.

MN: Van különbség az "analizált" és a "hagyományos" gyerekek között?

HGy: Egyelőre szubjektív tapasztalataink vannak az anyákkal, és látjuk a megszületett gyerekeket. Tudjuk, hogy ezeknek a szüléseknek egy jelentős része sokkal simábban zajlik. Sok anya mondja, hogy a szülész csodálkozott rajta, milyen mosolygósan jött a világra a baba. Tény, hogy a születés traumája kisebb, ha az anya nem fél, fel van készülve, ha tudja, hogy a szülési fájdalom az anya és a gyerek számára is fontos, mert a kötődést segíti elő kettejük között. Könnyebb elviselni azt, aminek értelmét látjuk. Az analízis úgy végződik, hogy az anyukák elhozzák bemutatni gyerekeiket. Úgy látom, hogy az analízis a gyerek kommunikációs képességében mutatkozik meg legjobban.

MN: Ma már az ultrahangnak köszönhetően akár követni is lehet a magzati viselkedés alakulását.

HGy: Igen, sok mindent igazoltak így. A magzati szívhang befolyásolása is bizonyíték. Volt olyan mama, aki kísérletképpen le bírta lassítani a magzati szívfrekvenciát.

MN: Igaz, hogy az anyai szív- és érrendszer ritmusa a későbbi zeneszerzőknél befolyásolhatja a zenei kompozíciót?

HGY: Nagy valószínűséggel. Tudok zeneszerzőről, akiről azt állítják, hogy az anyja szívzavarának következtében formálódott a stílusa.

MN: A problémás esetekben - koraszülés, farfekvéses magzat - is hatékony lehet a módszer?

HGy: Sok anya eleve azért jön, mert problémája van, nyitott a méhszája, sorvad a méhlepény, nem fordult meg idejében a gyerek. A lombikprogram előtt is eljönnek, hiszen sokszor nem találják az infertilitás (meddőség) biológiai okát.

MN: Mégsem kötik össze a meddőségi kezeléseket a lelki gondozással.

HGy: Nem, mert ez egyszerűen meghaladja a szakemberek képességeit. Ha én abban vagyok benne, hogy elektronmikroszkóp alatt termékenyítek meg petesejtet, akkor kevéssé gondolok arra, hogy akié a pete, annak lelke is van.

MN: Akkor az a kérdés is hiábavaló, hogy az efféle módszerek integrálására látnak-e lehetőséget?

HGy: Noha módszerünknek nemzetközi visszhangja volt, publikációink különböző tudományos folyóiratokban jelentek meg, és a könyveinket is lefordították, azt hiszem, ez még messze van. Múltkor valaki felhívott, hogy a kapcsolatanalízisből akarja írni a szakdolgozatát. Számomra már ez is reménykeltő, meg az is, hogy március első napjaiban lesz a Pszinopszis, a pszichológushallgatók tudományos találkozója, és meghívtak oda egy kerekasztal-beszélgetésre.

Szilágyi Szilvia









Copyright © MaNcs, 2004
Minden jogfenntartva.


 


 












Copyright © Magyar Narancs 1995-2004.




Elektronikus terjesztés: Index.hu Rt.





Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.