„Ön szerint én jós vagyok?” – Tóbiás József (MSZP) Mesterházy lemondásáról

  • narancs.hu
  • 2014. április 9.

Belpol

Lemond vagy sem? Segít-e az MSZP Gyurcsányéknak? És tényleg, komolyan Horváth Csaba lesz a főpolgármester-jelölt? A párt frakcióvezető-helyettesét kérdezzük a holnapi lapszámban. Ízelítő.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Tóbiás Józseffel a súlyos vereség után két nappal, kedden beszélgettünk. A Nagy Gergely Miklós által készített interjúban szóba kerül a Jobbik vidéki előretörése, a mérsékelt sikerű mozgósítás, az Összefogás előnyei és hátrányai, és a benne részt vevő pártok jövője. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, szerinte le kell-e mondania a pártelnöknek.

Magyar Narancs: Mesterházy Attila hosszú távon marad az MSZP elnöke?

Tóbiás József: Ön szerint én jós vagyok?

MN: Van önben kétely, hogy Mesterházy marad az elnök?

TJ: Erre ugyanaz a válaszom.

MN: Mitől függ, hogy ő marad-e, vagy sem?

TJ: Egy vezetőnek az a dolga, hogy irányt mutasson, és képes legyen a közösséget abba az irányba terelni. Ez a feladata neki is.

MN: Mesterházy második választási vereségét szenvedte el négy év alatt. Ebből ön milyen következtetést vonna le vezetőként?

TJ: A politikában hullámvölgyek és tetőzések vannak. A jelenlegi miniszterelnök is többször kapott ki, mint nyert.

MN: 2002-ben és 2006-ban is szoros eredménnyel kapott ki. Mesterházynak még csak sansza sem volt, egyszer sem.

TJ: A fociban az 5-4 az ugyanolyan végeredmény, mint az 5-2... Szerintem annak eldöntése, hogy ő alkalmas-e erre a posztra, az ő felelőssége. Most el kell döntenie, hová akar eljutni. Az idő ki fogja termelni azt a megoldást, amiben vagy ő, vagy más lesz az elnök. Az ő feladata egy olyan szocialista párt létrehozása, amely reagál a mindenkori társadalmi folyamatokra, és azokra alternatívát kínál. A maihoz képest sokkal nyitottabbnak kell lennie az MSZP-nek, és be kell fogadnia azokat az irányokat, alternatívákat, amelyek zajlanak, léteznek Európában. És ezeket az egyes körzetekben is meg kell tudni jelenítenie.

Folytatás a holnapi Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.