Magyar Narancs: A 2010-es vereség idején még 20 százalékos országos támogatottsága volt az MSZP-nek, de idén nyáron a közvélemény-kutatások 2 százalékot mutattak.
Komjáthi Imre: Vegyes érzéseim és gondolataim vannak a közvélemény-kutatásokról. Én a személyes megkérdezésen alapuló méréseknek nagyobb hitelt adok, és a Závecz Research legutóbb emelkedést mért áprilishoz képest. De keveset foglalkozom most a kutatásokkal. Annak idején a BorsodChemben dolgoztam, ahol azt tanultam, hogy üzemzavar esetén csak a célra és a feladatra szabad koncentrálni, csak pozitív dolgokat szabad beengedni. A negatív dolgok elviszik az energiákat, márpedig olyan feladatok állnak előttünk, amelyek teljes összpontosítást igényelnek. A cél pedig, hogy újra büszke és erős közösséget kovácsoljunk az MSZP-ből.
MN: Amikor az MSZP erejéről beszélünk, a még meglévő tagságot, a párt hálózatát szokták a politikusok és az elemzők említeni. Ez a tagság 2006 óta országos választáson csak vereséget tapasztalt. Nem nehéz ennek az egyébként idősödő tagságnak a lelkesedését fenntartani?
KI: Nem gondolom, hogy idősödő a tagság. Örömteli számomra, hogy az MSZP új elnökségében is teljesül az ifjúsági kvóta, öt 35 év alatti fiatal van köztünk, és a női kvótáért sem kellett megküzdeni. A vereségekről: emlékeztetném az olvasókat, hogy 2019-ben épp arról szóltak a hírek, hogy az MSZP túlnyerte magát a többi ellenzéki párt szerint. Azóta is 43 polgármesterünk dolgozik, 329 önkormányzati képviselőt adunk, és még mindig közel háromszáz helyi szervezetünk van. Úgyhogy van egy rossz hírem azoknak, akik temetik az MSZP-t: az MSZP él és élni is fog, vissza fogjuk szerezni a választókat.
MN: Például egy kistelepülési aktivistájuk, párttagjuk mit tapasztal majd? Kap pénzt, paripát, fegyvert, hogy a helyi közösséget mozgassa?
KI: Az elnökség arra kérte a helyi hálózatok vezetőit, mérjék fel, hogy milyen mélységű társadalmi, civil kapcsolataik vannak, valamint készítsenek új kapcsolati térképeket. Ebben szerepelni fog, hogy a településen milyen szakszervezetekkel, civil szervezetekkel kell kapcsolatba lépnünk, mert így tudjuk beépíteni a politikánkba azokat az érzéseket és vágyakat, ötleteket és tudást, amelyeket megfogalmaznak az irányunkba. Friss példám is akad, a közelmúltban az allergiával küzdők – százezreket képviselő – civil szervezetétől beszélgettünk egy hölggyel. Megkérdeztem, hogy nekik vannak-e olyan problémáik, amelyekre a kormánytól várnak orvoslást. Megbeszéltük, hogy az MSZP-nek igenis van lehetősége a kormány elé vinni az ügyeiket, teljesen legitim dolog politizálni, vagyis az érdekeiket így érvényesíteni. Ugyanígy tudunk beszélgetni a Magyar Rákellenes Ligával vagy akár a Magyar Horgászok Országos Szövetségével. Több ellenzéki párt azt mondta, hogy „le kell menni vidékre”. Én nem szeretem ezt a megközelítést. Egyrészt nem „lemegyünk”, másrészt valójában ott kell lenni a jövőben is, ami nem egyszerű. Egy kis faluban ott lenni logisztikai, pénzügyi kihívás. Ebben is fogjuk segíteni a tagjainkat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
