Interjú

„Mi egyértelműen vörösök vagyunk”

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke

Belpol

Szakszervezeti múltjában és tapasztalatában bízik Komjáthi Imre, az MSZP októberben megválasztott új társelnöke, és hogy képes lesz felrázni és megújítani a párt közösségét. A kilátások borúsak: ha a többnyire idős, sok vereséget megélt aktivisták sem tudnak az új elnökséggel tartani, elpártolt választóikat az ellenzék más pártjai is szívesen látják.

Magyar Narancs: A 2010-es vereség idején még 20 százalékos országos támogatottsága volt az MSZP-nek, de idén nyáron a közvélemény-kutatások 2 százalékot mutattak.

Komjáthi Imre: Vegyes érzéseim és gondolataim vannak a közvélemény-kutatásokról. Én a személyes megkérdezésen alapuló méréseknek nagyobb hitelt adok, és a Závecz Research legutóbb emelkedést mért áprilishoz képest. De keveset foglalkozom most a kutatásokkal. Annak idején a BorsodChemben dolgoztam, ahol azt tanultam, hogy üzemzavar esetén csak a célra és a feladatra szabad koncentrálni, csak pozitív dolgokat szabad beengedni. A negatív dolgok elviszik az energiákat, márpedig olyan feladatok állnak előttünk, amelyek teljes összpontosítást igényelnek. A cél pedig, hogy újra büszke és erős közösséget kovácsoljunk az MSZP-ből.

MN: Amikor az MSZP erejéről beszélünk, a még meglévő tagságot, a párt hálózatát szokták a politikusok és az elemzők említeni. Ez a tagság 2006 óta országos választáson csak vereséget tapasztalt. Nem nehéz ennek az egyébként idősödő tagságnak a lelkesedését fenntartani?

KI: Nem gondolom, hogy idősödő a tagság. Örömteli számomra, hogy az MSZP új elnökségében is teljesül az ifjúsági kvóta, öt 35 év alatti fiatal van köztünk, és a női kvótáért sem kellett megküzdeni. A vereségekről: emlékeztetném az olvasókat, hogy 2019-ben épp arról szóltak a hírek, hogy az MSZP túlnyerte magát a többi ellenzéki párt szerint. Azóta is 43 polgármesterünk dolgozik, 329 önkormányzati képviselőt adunk, és még mindig közel háromszáz helyi szervezetünk van. Úgyhogy van egy rossz hírem azoknak, akik temetik az MSZP-t: az MSZP él és élni is fog, vissza fogjuk szerezni a választókat.

MN: Például egy kistelepülési aktivistájuk, párttagjuk mit tapasztal majd? Kap pénzt, paripát, fegyvert, hogy a helyi közösséget mozgassa?

KI: Az elnökség arra kérte a helyi hálózatok vezetőit, mérjék fel, hogy milyen mélységű társadalmi, civil kapcsolataik vannak, valamint készítsenek új kapcsolati térképeket. Ebben szerepelni fog, hogy a településen milyen szakszervezetekkel, civil szervezetekkel kell kapcsolatba lépnünk, mert így tudjuk beépíteni a politikánkba azokat az érzéseket és vágyakat, ötleteket és tudást, amelyeket megfogalmaznak az irányunkba. Friss példám is akad, a közelmúltban az allergiával küzdők – száz­ezreket képviselő – civil szervezetétől beszélgettünk egy hölggyel. Megkérdeztem, hogy nekik vannak-e olyan problémáik, amelyekre a kormánytól várnak orvoslást. Megbeszéltük, hogy az MSZP-nek igenis van lehetősége a kormány elé vinni az ügyeiket, teljesen legitim dolog politizálni, vagyis az érdekeiket így érvényesíteni. Ugyanígy tudunk beszélgetni a Magyar Rákellenes Ligával vagy akár a Magyar Horgászok Országos Szövetségével. Több ellenzéki párt azt mondta, hogy „le kell menni vidékre”. Én nem szeretem ezt a megközelítést. Egyrészt nem „lemegyünk”, másrészt valójában ott kell lenni a jövőben is, ami nem egyszerű. Egy kis faluban ott lenni logisztikai, pénzügyi kihívás. Ebben is fogjuk segíteni a tagjainkat.

 
Fotó: MSZP

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.