Látogatóban Beer Miklós nyugalmazott váci püspöknél

Miért nem beszélünk őszintén?

Belpol

Ferenc pápa halála újra nyilvános megszólalásra késztette az egykori váci megyés püspököt. Az elmúlt években Beer Miklós volt az egyetlen vezető egyházi személy, aki országos politikai kérdésekben rendre hallatta a hangját. Egyszer egy politikus arra kérte, „maradjon csendben”, de szerinte függetlennek kell lenniük a hatalomtól.

A verőcei Migazzi Kristóf Idősek Otthonában Beer Miklós nyugalmazott váci püspök a sárgára festett főépület ajtajában vár bennünket. Februárban döntött úgy, hogy beköltözik a dunakanyari településen lévő egykori kastélyba, amelyet az egyházmegye tart fenn, és amely több mint hatvan éve működik szociális otthonként. A domboldalon fekvő intézmény tágas kertjében ketrecben tartott galambokat tartanak, de kosárpalánk is van. Az otthon névadója Beer 18. századi elődje, az olasz származású Migazzi Kristóf, „Vác újjáalkotója”; az ő kezdeményezésére székesegyház, püspöki palota, papnevelde, kórház, fegyház, valamint diadalív is épült a városban, és a meghívására 1764 augusztusában Mária Terézia több napot töltött Vácon.

Az otthonban

Beer Miklós 75 éves korában, 2018-ban ajánlotta fel a lemondását, majd egy év után Nagymarosra került plébánosnak. Ekkor már kimeszeltek egy szobát neki Verőcén, de ő a további szolgálatot választotta. Mint mondja, gyorsan elröppent ez az öt és fél év: minden héten misézett, legalább két temetést, esküvőt, keresztelőt csinált végig. Elfáradt. Idén februárban kiadott egy közleményt, hogy visszavonul, nem ad több interjút, ám Ferenc pápa halálakor megtörte e fogadalmát, s eleget tett az ilyen jellegű felkéréseknek.

Folyamatosan csörög a telefonja, amíg a nagyjából 10 négyzetméteres, egyszerű szobájában beszélgetünk. Az ágya és az íróasztala itt van, részlegéhez külön fürdőszoba jár, ajtajától pár lépésre kis kápolna található. A falakon egyházi képek, Jézus Krisztus és Szűz Mária mellett néhány szent. Memoárt készül írni, mert bár tavaly megjelent egy beszélgetős kötete (Beer Miklós – Egy hiteles ember, László Ágnes), szerinte az nem ugyanaz, mintha az emlékeit, élményeit, egyházáról alkotott világlátását a saját szempontjai alapján foglalná össze.

Már püspöksége ideje alatt szerette volna átvenni fenntartóként az idősek otthonát – ezt az egyházmegye csak a lemondása után tette meg –, mert, mint mondja, a szociális otthonok sorsa mindig is érdekelte. Szerinte tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos életkor után rászorulunk a gondoskodásra: komolyabb egészségügyi problémái nincsenek ugyan, de 82 évesen sok volt neki, hogy mindennap elment bevásárolni, vezette a háztartást.

Jelenleg 95 lakója van az intézménynek, akiknek a többsége a szobájában tölti a napot – erről az ajtók előtti cipők árulkodnak. A szárny, ahol beszélgetünk, papok részére van fenntartva. A többieknek csak egy-két napig okozott némi izgalmat a volt püspök érkezése.

A cölibátus miatt a katolikus papok egy idő után igénylik az itteni szolgáltatásokat, közülük sokan betegség vagy az elmagányosodás miatt jönnek Verőcére, és azok, akiket a rokonaik már nem tudnak ellátni. Nem kell katolikus hívőnek lenni az intézménybe kerüléshez, a rászorultság a fő szempont; a várólista persze itt is hosszú. Beer figyel a lakókra, számára a legfontosabb, hogy segítse őket a lelki egyensúlyuk megtalálásában. Sok a fekvőbeteg, a demens, a depressziós, az olyan, aki nem tudta feldolgozni a beköltözést – őket is látogatja. A pap kollégákkal reggel-este együtt imádkozik, minden nap van szentmise. A papokon kívül más otthonlakók is bejönnek a szertartásra.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.