Ahogy arról karácsony előtt néhány nappal beszámoltunk, rendhagyó módját választotta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, hogy felhívja az ügyvédtársadalom figyelmét egy, a szakmát fenyegető veszélyre. Rendkívüli hírlevelében arról tájékoztatta több mint tízezer kollégáját, hogy levelet írt Rogán Antal miniszternek, amelyben a kormány rendkívüli intézkedését kérte. Konkrétan azt, legalább a 2023-as nyári ítélkezési szünet végéig biztosítsa, hogy a bírósági peres és nem peres eljárásokban az eddig használt Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ÁNYK) lehessen továbbra is benyújtani a beadványokat.
Ezt megelőzően, december 16-án előbb Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője is Rogán Antal miniszterhez fordult azt kérve, hogy a bíróságok, az OBH és az ügyfelek közötti elektronikus kapcsolattartás elektronikus platformja, az ún. ÁNYK-űrlapok határidejét hosszabbítsák meg. Mindezt azért kérték, mert a helyére tervezett és a jogszabályi rendelkezések szerint 2023. január elsejétől bevezetni tervezett új elektronikus platform, a iFORM működésében komoly zavarok, hibák mutatkoztak. Mint kiderült, ezek kijavítása huzamosabb időt vesz igénybe.
Senyei György és Bánáti János kérésének megfelelően az utolsó előtti pillanatban, december 29-én a kormány módosította a vonatkozó kormányrendelet. Méghozzá úgy, hogy a régi és működő ÁNYK-platform használatát 2023. szeptember elsejéig meghosszabbították. Így fellélegezhettek az ügyvédek, az igazságszolgáltatásban és a bíróságokon dolgozók. A módosítás nélkül az a veszély fenyegetett ugyanis, hogy vissza kell térni a papíralapú beadványkészítésre. A napi több ezer vagy tízezer beadvány fogadására azonban nem, vagy aligha lett volna képes az igazságszolgáltatási rendszer. Ez igen komoly működési zavarokhoz vezethetett volna.
Lapunknak egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd azt mondta,
hasonló problémaegyüttes borzolja a kedélyeket az ingatlannyilvántartás területén is.
Itt már egy éve be kellett volna vezetni az elektronikus nyilvántartást, ám ennek egyelőre híre-hamva, holott közpénzből milliárdokat költöttek az új rendszer fejlesztésére. „Milyen ország és kormány az, aminek a figyelmét az utolsó előtti pillanatokban kell felhívni, hogy az általa tett technológiai és törvényi módosítást a bejelentett határidőben nem lehet végrehajtani? Mi a technikai probléma valódi oka és miért nem magától lépett a kormányrendelet módosítása ügyében a kormány? Egyáltalán Senyei György és Bánáti János jelzése nélkül tisztában voltak-e azzal, hogy saját kormányrendeletük betartása egy jelentős technikai hiba miatt nem vezethető be az új év első napjától” – tette fel a kérdést a szakember.
Mindezek után az állami és kormányzati informatikai rendszerek működéséért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodához és vezetőjéhez, Rogán Antal miniszterhez fordultunk az év első napjaiban. Azt kérdeztük, reális célkitűzés volt-e az ÁNYK-rendszer leváltására az iFORM 2023. január elsejei bevezetése. Mely cég vagy cégek kapták a feladatot az iFORM platformjának megalkotására és beüzemelésére, és mindennek milyen költségvonzata van? - tudakoltuk. Kíváncsiak voltunk arra is, miért az utolsó előtti pillanatban derült ki, hogy az új platform nem működik megfelelően. Érdekelte lapunkat az is, erről csak Senyei György és Bánáti János levele nyomán értesült-e a tárca. Mivel a csúszás, így a kormányrendelet kényszerű módosítása felveti a felelősség kérdését is, azt is kérdeztük, mely cégek vagy személyek lehetnek érintettek az ügyben.
A több mint egy héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Amennyiben ez megtörténik, közreadjuk.
(Címlapképünk illusztráció)
