Atkári tavalyelőtt ősszel történt beemelését a városvezetésbe kezdettől nem nézte jó szemmel a Fidesz-frakció. Egyik fideszes városházi forrásunk úgy fogalmazott, hogy bár Atkári pénzügyi tanácsadó volt, gyakorlatilag főpolgármester-helyettesi jogköröket kapott. Az SZDSZ egykori gazdasági főpolgármester-helyettesét elsősorban azért hívta Tarlós, mert rendszeresen készített budapesti költségvetést, és jól ismerte a városháza pénzügyeit. Kinevezése kétségtelenül kellemetlenül érintette György István főpolgármester-helyettest, aki a városüzemeltetés és a fejlesztések felelőse: Tarlós bizalmi embereként kellett elszenvednie, hogy Atkárit a feje fölé ültették. A fejlesztések leállításával, korlátozásával, a működési kiadások visszafaragásával készült 2011-es költségvetés elfogadása után, nyáron kezdték megtapasztalni az Atkári-féle pénzügyi szigor negatív hatásait a pénzekért lobbizó képviselők. Ekkor rendelkezett úgy Tarlós, hogy a költségvetést érintő valamennyi előterjesztésen szerepelni kell Atkári szignójának. Az apropót az szolgáltatta, hogy az egyik nagy fővárosi cég javára olyan többmilliós tételt akartak átnyomni, amelyhez Atkári nem járult hozzá. A történet különös epizódja, hogy októberben Tarlós feljelentést tett a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációja miatt, amelyeket a kilencvenes évek közepén Atkári hozott tető alá.
Úgy tudjuk, a főpolgármester nyári döntését azóta se emésztette meg a jelentős részben kerületi polgármesterekből álló fideszes képviselőcsoport. A frakció legutóbb a BKV megmentési csomagját fúrta meg, amely szintén magán viseli Atkári keze nyomát. Az anyagban 7 százalékos tarifaemelés, a diák- és nyugdíjasbérletek drágítása is szerepelt, amit csípőből elutasított Németh Zoltán frakcióvezető. Információink szerint Atkárinak Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjével is akadhatott konfliktusa az Alstommal kötött megállapodás miatt.
Atkári János megkeresésünkre nem kívánta kommentálni távozását.
