Miért titkolják, hogy a kórházban kezelt fertőzöttek közül hányan oltottak?

Nem lenne olyan nagy munka összesíteni a kórházi adatokat sem, de akár az EESZT alapján is meg lehetne mondani, hogy mik az arányok. 

A kórházak saját számítógépes betegnyilvántartó rendszereiben, valamint az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben (EESZT) is rendelkezésre állnak azok az adatok, hogy az egészségügyi intézményekben Covid-19 fertőzés miatt kezeltek közül ki kapott és ki nem kapott oltást. A kormányzat vagy buta és nem tudja ezeket összesíteni, vagy tudatosan nem akarja nyilvánosságra hozni ezt – derítette ki a Narancs.hu. 

A napi járvánnyal kapcsolatos jelentések jelenleg ugyanis arra szorítkoznak, hogy hány új fertőzöttet igazoltak az előző napon az egyébként korántsem tömeges tesztelésekkel. Emellett közlik azt is, mennyien hunytak el, s hányan vannak lélegeztetőgépen, illetve hogy a járvány kezdete óta mennyi a beazonosított fertőzöttek száma, és közülük hányan gyógyultak meg. A járványügyi közléseknek már egy ideje része az is, hogy eddig hányan kaptak első, második és harmadik oltást, bár azok fajtáját nem pontosítják. Ám mindez anélkül, hogy akárcsak hozzávetőlegesen, vagy akár napi pontossággal tudnánk, hogy a kórházban fekvők közül hányan oltottak és oltatlanok, meglehetősen felemás összképet ad a hazai járványhelyzetről. 

„A kormányzat vagy olyan buta, hogy nem tudja, a rendelkezésre álló nyilvántartási rendszerek tartalmazzák azt az adatot, hogy a kórházakban kezelt covid-fertőzöttek milyen aránya kapott oltást, így pedig az összesítést sem tudja elvégezni. A másik lehetőség, hogy tudatosan elhallgatja ezt a nagyon fontos adatot. Az sem zárható ki, hogy azért, mert a kórházban lévő beoltottak nagyobb része a kínai Sinopharmot kapta. De az is lehet, hogy az így nyilvánosságra hozott adatokkal nem akarják elvenni a mára egyébként igencsak lelohadt oltási kedvet” – mondta a Narancs.hu-nak egy kelet-magyarországi kórházban dolgozó orvos.

A dunántúli, fővárosi és alföldi, ma részben járványkórházként működő egységek saját nyilvántartási rendszere nem csupán azt mutatja meg, hogy a koronavírus-fertőzés miatt ott ápolt betegek közül ki kapott oltást és ki nem, hanem azt is, hogy aki kapott, milyen oltást kapott, hányat és pontosan mikor – minderről az ott dolgozó és a nyilvántartási rendszerekhez hozzáférő szakemberektől kaptunk tájékoztatást.

De mindez megtalálható, ha jóval nagyobb adatbázis részeként is, a már említett EESZT-ben is.

Így minimum kétségeket vet fel arra az időről időre felvetődő kérdésre – hogy a kórházakban fekvő covidos betegek közül hányan kaptak oltást és hányan nem? – az a rendre hallható elutasító kormányzati válasz: „ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre adat.” 

A kórházak saját számítógépes betegnyilvántartási rendszerei – természetesen a beteg neve mellett – azt is rögzítik, mikor és honnan hozták be, milyen egyéb betegsége(i) van(nak), hány éves az illető és mi a lakcíme. A bennfekvő betegek oltottságával kapcsolatban volt olyan hivatalos válasz is, hogy a kórházaknál megvan ugyan az adat, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a kormány nem összesíti. A miértre azonban nem volt válasz.

Magyarország 19 megyéjében egy-egy intézményt neveztek ki járványkórháznak, míg Budapesten és a hozzátartozó agglomerációban további 4-5 ilyen intézmény van. Ez azt jelenti, hogy ha tényleg a kórházaknál van csak meg az adat, akkor 

24-25 érintett intézmény napi adatait kellene összegyűjteni és rendszerezni,

hogy teljes és valós képet kapjunk arról: az ott ápolt covid-fertőzöttek közül hányan kaptak és mennyien nem kaptak oltást.

Egy hozzáértő szakember a Narancs.hu-nak azt mondta, sok esetben ezek az adatok pdf-fájlokban vannak meg, így ezeket mechanikusan kellene összegezni, szerinte egy-egy intézmény esetén ez legfeljebb két napot venne igénybe. De hallottunk olyan véleményt is, amely szerint csupán néhány órás munkáról lenne szó, amely elkészítésére egy orvosírnok vagy egy diplomás ápoló biztosan képes lenne. (Ezeknek az adatoknak az intézményenkénti napi frissítése pedig már egy órát sem venne igénybe.)

A példa kedvéért: tegyük fel, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott és részben ma már járványkórházi feladatot ellátó intézményben jelenleg 200 koronavírussal megfertőzött beteget ápolnak. Közülük kellene elkülöníteni: ki kapott és ki nem kapott oltást. Tegyük fel, hogy az az aránypár jönne ki, hogy 150-en nem, míg 50-en kaptak oltást. Ez nem bonyolult és nem is időigényes feladat. Ezt kellene megcsinálni 24-25 intézményben, hogy teljeskörű és valóságos képet kapjunk erről a kulcskérdésről. De már 5-6 járványkórházi feladatot ellátó intézmény adatai irányadók lennének.

„Utána árnyalni is lehetne az adatokat. Megtudnánk, hogy a bent fekvő oltottak hányan és milyen oltást kaptak, s feltételezem, így az is kiderülne, melyik oltás a legkevésbé hatékony. Feltevésem szerint a Sinopharm lenne az, amit korábban egy kicsit túltoltak. Ám félő, hogy ez már politikai kérdés, és a kormányzat ezért is titkolózhat” – mondta a Narancs.hu-nak egy magát megnevezni nem kívánó főorvos.

Hozzátette, szerbiai adatokból tudjuk, hogy ott a kórházban fekvő beoltottak közül a legtöbben Sinopharmot kaptak. Az ottani képhez hozzátartozik, hogy a szerb lakosság beoltott részének nagyobb hányada a kínai vakcinát kapta.

Ugyanez a főorvos arról is beszélt, hogy nyugat-európai adatokból tudjuk, hogy az ottani kórházakban fekvők 70-90 százaléka nem beoltott, Romániában pedig az elhunytak 90 százaléka nem volt beoltva, Magyarországon viszont – adatok hiányában – csak vélelmezzük, hogy ennél valamivel rosszabb az arány. „Pontos adatok kellenének, hogy mindezt megértsük, elemezzük, s ebből következtetéseket vonjunk le. Óriási szükség lenne ezekre az adatokra, a járvány visszaszorítása mellett azért is, hogy levonhassuk a megfelelő tudományos következtetéseket. Ami aztán visszacsatolna oda, ahonnan elindultunk, hogy minél hatékonyabban tudjunk fellépni a Covid-19 és mutánsai ellen” – összegez az orvos.

„Ennél sokkal kevésbé fontos dolgokra a kormányzat sok esetben ezerszer több pénzt költött el, így aligha szakmai oka van a jól érzékelhető titkolózásnak. Egy normális országban ez nyilvános adat lenne!” – fakadt ki egy dunántúli orvos a Narancs.hu-nak. A kormányzati titkolózás viszont tovább tart.