Gulyás: November elsejétől kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön

A munkaadók pedig kötelezővé tehetik az oltást a dolgozóiknak. Kormányinfó. 

A járványhelyzet intézkedéseket indokol, ezért intézkedésekről is döntött a kormány szerdán – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Mint fogalmazott, az előrejelzések szerint a negyedik hullámban a fertőzések száma ugrásszerűen nőni fog, a kórházban lévők száma is nőni fog, de kevesebben fognak lélegeztetőgépre kerülni és elhunyni, mint az előző hullámokban. 

Gulyás három intézkedést jelentett be: 

• A munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és a vállalkozások jogot kapnak arra, hogy előírhatják a védőoltás kötelezővé tételét. A magyar állam munkáltatóként ezzel a felhatalmazással élni fog, az önkormányzatoknál a polgármesterek dönthetnek erről.
• A közösségi közlekedési eszközökön november elsejétől kötelező a maszkviselés. 
• Egészségügyi intézmények látogatási tilalmat vezetnek be, szociális intézményekben az intézményvezetők vezethetnek be látogatási tilalmat. 

Később arra a kérdésre, hogy folyamatban van egy alkotmánybírósági (Ab) panasz elbírálása az egészségügyi dolgozók kötelező oltásával kapcsolatban, és hogy mi lesz, ha az Ab úgy dönt, hogy ez alkotmányellenes, Gulyás azt mondta, az Ab döntését tiszteletben kell tartani, vagy van még egy lehetőség, az alkotmánymódosítás, de mint fogalmazott, bízik abban, hogy az európai gyakorlatnak megfelelnek a döntéseik. 

Kérdésre azt is mondta, hogy azok, akik nem veszik fel a kötelezővé tett oltást, azokat fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha ez egy évnél tovább is fennáll, akkor el lehet őket bocsátani. Azt is mondta, jogilag a "home office vagy oltás" kérdését nem akarják szabályozni, de ha valaki otthon is el tudja látni a munkáját, akkor jogos, hogy annak miért tennék kötelezővé az oltást. Az államigazgatásban ugyanakkor nincsen home office. 

Azt ígérte, a vonatkozó rendelet néhány napon belül megjelenik, jelen állás szerint

a munkaadók által kötelezővé tett oltás első adagját december 15-ig kell megkapnia az érintetteknek. 

Kérdésre azt is pontosította, hogy a tűzoltókra, rendőrökre is vonatkozni fog állami alkalmazottakként a kötelező oltás, az állami egyetemnél pedig az állam, az alapítványiaknál az alapítványok rendelhetik majd el. Azt is mondta, a közszféra átoltottsága igen magas, de a fegyveres testületekben alacsonyabb. 

A látogatási tilalomról kérdésre azt mondta, indokoltnak tartja, hogy a haldoklókhoz bemehessenek a hozzátartozók. 

Az ellenzéki kérésekre Gulyás azt mondta, az önkormányzatok eddig is elrendeltek kötelező maszkviselést az intézményeikben. A regisztráció eltörlésének kéréséről azt mondta, helyben is regisztrálták az embereket, az időpontfoglalás pedig mindenkinek az érdeke. 

Kérdésre azt is mondta, november végére-decembe elejére teszik a negyedik hullám legkorábbi tetőzését, de ahány szakértő, annyi prognózis.

Nem zárta ki azt se, hogy később akár védettségi igazolványhoz kössék éttermek, rendezvények látogatását. 

A PCR-tesztek ingyenessé tételéről azt mondta, ez nincs napirenden, és ez szerinte csökkentené is az oltási kedvet. 

A leendő magyar vakcinagyárról Gulyás azt mondta, 2022 végére kész lesz a gyár, és a cél az, hogy addigra legyen magyar vakcina, és akkor azt gyárthatná. Amíg az nincs, addig bérgyártásról lenne szó, mint fogalmazott, minden gyártóval tárgyalnak. 

50 koronavírusos beteget vettek át eddig Romániától, de ilyen kérés eddig más országtól nem érkezett. 

Olyan adat pedig továbbra sincs, hogy a korházban fekvők hány százaléka kapott oltást.

Gulyás szerint azt viszont tudják, hogy a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, de a kórházi adatok a kórházaknál vannak, és nem ő dönt arról, hogy milyen adatot gyűjt az állam. Készül viszont egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja majd, hogy miért haltak meg Ausztriában kevesebben az előző hullámokban – ezt eredetileg október közepére ígérték, de még nem készült el. 

Rákérdeztek Gulyás oltására is, ő ugyanis a nyár végén kiadott ajánlás ellenére a két Szputnyik oltása után harmadiknak egy Janssent kapott, most azt mondta, ő két orvossal beszélt, mindkettő azt mondta, 7-8 hónappal az oltás után már lehet beadatni, és semmi gond nincs vele, ezért azt mondta:

"Mindenkit, aki Szputnyikot kapott, arra biztatok, hogy kérjen Janssent!"

Beszélt arról is, hogy uniós Green passt (covid igazolványt) mindenki kiállíthat magának, csak a fogadó ország dönti el, hogy milyen oltást fogad el. Vannak olyanok, akik elfogadnak két keleti vakcinára harmadiknak adott egy nyugatit is. 

Gulyás azt mondta, a helyreállítási alapról előb-utóbb meg fognak állapodni, de számítanak arra, hogy

"Brüsszel be akar majd avatkozni a magyar választásokba",

és hogy el fogják húzni addig a helyreállítási alap tárgyalásait, de ennek nincs jelentősége, mert máshonnan előfinanszírozzák a projekteket. 

Később kérdésre kommentálta azt is, hogy a 444.hu tényellenőrző oldalt indít az Európai Bizottság támogatásával – azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy egy oldalt kiszemelnek, bármilyen irányultságú is az, és azt sejtette, hogy ezt is külföldi beavatkozásnak tekinti. Az Európai Unió szerinte amúgy aktív politikai szerepet játszik, részt akar venni a magyar választási kampányban, és ez jogsértő. 

Lengyelország napi egymillió eurós büntetéséről azt mondta, nehéz alkotmányos helyzet, amit az EU bírósága idézett elő, mert a lengyel kormánynak egyszerre kellene megfelelnie a saját alkotmánybírósága és az EU bíróságának döntésének, ezek viszont ellentmondanak egymásnak.

A benzinárral kapcsolatban azt mondta, 2010 óta nem emelték a benzin jövedéki adóját, és bár van benne valamennyi rugalmasság, egyelőre szerény mértékben csökkentette csak a benzinárat, és most vizsgálják a lehetőségét annak, hogy hogyan csökkentsék mégis, de "ez egy szürke zóna". Azt is mondta, nincs olyan ár meghatározva, hogy mikor fogják befagyasztani, és nincs végleges döntés. Azzal is védekezett, hogy az uniós csatlakozási szerződés szab mindennek gátat, amit a Medgyessy-kormány zárt le 2002-ben (igaz, a nagy részét az első Orbán-kormány alatt tárgyalták le). 

A budapestnek járó egészségügyi pénzek ki nem fizetéséről, és ez esetben az atlétikai vébé esetleges felmondásáról Gulyás azt mondta, a fővárosnak szerinte nincs ilyen joga, és hogy várják, hogy a főváros nyilatkozzon arról, hogy egyáltalán érvényesnek tartják-e még a megállapodást, mert nem a kormány, "hanem a főváros volt rosszhiszemű".   

Egy esetleges új jobboldali európai parlamenti frakcióról Gulyás azt mondta, ő örülne, ha lenne egy ilyen, és most decemberben osztják újra a parlamenti bizottsági helyeket, észszerű felvetés lenne, ha ekkor már közösen tudnának fellépni a jobboldali konzervatív pártok. 

Márki-Zay Péter hét eleji bejelentéséről és a bemutatott állítólagos titkos anyagokról azt mondta, "még a sajátjai is kinevették ezért", mert sajtóból összeollózott anyagokat mutatott be, "ennyire azért ne nézzük le egymást". Azt is mondta, azért számít durva kampányra, mert a "polgári kormány" tevékenysége eredményesebb, mint a 2010 előtti kormányoké, ezért az ellenzéknek az az érdeke, hogy minél többet vádaskodjanak. Később azt is mondta, "azzal tudom segíteni, hogy a kampány moderált keretek között maradjon, hogy nem mondom el a véleményem Gyurcsány Ferencről".

Kérdezték az Elk*rtuk című kurzusfilmről is, erről azt mondta:

"Láttam, és jó filmnek tartom."

Mint csütörtökön kiderült, Orbán egyébként még nem látta. A film 343 millió forint tao-támogatást kapott, ez Gulyás szerint "mindenkinek jár", aki csinál filmet, és ez nem számít állami támogatásnak. 

Azt is megkérdezték tőle, hogy szerinte mennyire fedi a valóságot a film. Gulyás erre diplomatikusan azzt mondta: "ami a tévéostromnál a filmben van, az szerintem 100 százalékban megegyezik a valósággal". 

Kérdésre beszélt arról is, hogy szerinte miért voltak annyian a békemeneten: 3 és fél éve nem volt békemenet, és "30-40-50-szeres szorzó" lehetett a kormány és az ellenzék rendezvényeinek látogatottsága között, ez látványos volt. Ezután azonban egy másik kérdésre arról beszélt, hogy mivel ez volt az állami megemlékezés, ezért teljesen természetesnek tartja, hogy önkormányzati falubuszokkal érkeztek rá az emberek, mert nem pártrendezvényről volt szó. 

Kérdezték arról is, hogy a meddőségi klinikákon nagyon hosszú a várólista, csak jövőre tudnak már időpontot adni. Gulyás erre azt mondta, "ez egészen felháborító". 

A közfoglalkoztatotti bér a minimálbér 50 százaléka, ez marad, így a minimálbér emelkedésével ez is nőni fog, de a 28 500 forintos nyugdíjminimum emeléséről nem született döntés.  

A pedofilnyilvántartásra vonatkozó része a homofób törvénynek 2022 február elsejétől lesz hatályos, így addigra készül majd el a hozzá tartozó informatikai fejlesztés is. 

A Biodóm ügyéről azt mondta, van egy világos jogi helyzet, eszerint az államnak semmi teendője nincs, és a fővárosnak kellene befejeznie a beruházást; és van egy politikai vita, miszerint a beruházás még az előző vezetés alatt megdrágult, akkor a kormány adott rá pénzt, és most már nem akar többet, mert Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, és nekik kellene befejezniük. 

A reptér állami átvételéről és a fejlesztéséről azt mondta, "nagyívű fejlesztésekben gondolkodunk", bár már az eddigi üzemeltetőt is sikerült több fejlesztésre rávenni, de azt mondta, a kormány tervei között szerepel új terminál, közvetlen budapesti vasútkapcsolat és a parkolókapacitások bővítése. A vasútkapcsolatról azt mondta, két ötlet van, az egyik szerint a 100-as, a Szolnokra menő vasútvonalra lehetne rácsatlakoznia a ferihegyi vasútnak, a másik egy közvetlen reptéri vasút építése. Azt is mondta, "csalódott leszek, ha 5 éven belül nem lesz vasútkapcsolat". 

Kérdezték a budapesti állapotokról, Gulyás azt mondta, ő a belvárosban lakik, de a külkerületekből dupla annyi időbe telik bejutni a belvárosba, újra visszatért a hajléktalanprobléma és szemetes is a város. De ez nemzetközi probléma, mert "a liberális városvezetés mindenhol káosszal, köztisztasági és közbiztonsági problémákkal jár együtt", Magyarországon az utóbbi szerencsére a rendőrség kezében van. 

A Bige László cége elleni eljárásról azt mondta, bár egy ismert balolali milliárdosról van szó, nem politikai okokból indult a vizsgálat. 

Hernádi Zsolt Mol-vezér ügyéről azt mondta, Horvátországban nem voltak a jogállami feltételek biztosítva az ítélet meghozatalakor, ezért korábban sem adták ki. 

Gulyás hosszan beszélt a migrációs helyzetről, szerinte a nyomás erősebb mint valaha, ezért levéllel is fordultak az Európai Bizottsághoz a témában, mert erős határvédelemre van szükség. 

Gulyás elismerően szólt arról is, hogy az EU után Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Kína. 

A gáztározók telítettsége 77 százalék, kellő tartalék van, és bár nem lesz ellátási probléma, ha mégis lenne, akkor is tudnák a szükségleteket fedezni.