Miért vesz a kormány egy osztrák hadiüzemet?

Belpol

„Minden nagyon csendben és gyorsan történt”

Sokakat meglepett a honvédségi körökben, hogy a magyar kormány megvásárolta a Hirtenberger Defence Systems (HDS) brit-osztrák hadiipiari céget.

Márcsak azért is, mert a Honvédelmi Minisztérium munkatársai nem igen tudtak a vételről, ugyanis azt a Miniszterelnökség bonyolította le forrásaink szerint. A Magyar Narancs ezen a héten a rejtélyes bevásárlásnak járt utána.

Ízelítő a cikkből:

A HDS központja Ausztriában van, Nagy-Britanniában vannak üzemei (egyik forrásunk úgy tudja, Ausztráliában és Új-Zélandon is vannak egységei), így kérdés, hogy hol fizet adót. „Az első dolog, amit egy ilyen beruházás után megkérdeznek a magyar katonáktól a környező országok katonái: »és ti használjátok majd a megvásárolt fegyvereket?« – mondja forrásunk, aki szerint ha a feltett kérdésre nem a válasz, akkor valószínűleg nem a honvédelem fejlesztését szolgálja a befektetés.

Ugyanakkor nem feltétlenül rossz ötlet a fegyverpiacon erősíteni: a kiskunhalasi gyárról, amelyet a közelmúltban újítottak fel, például pozitívan nyilatkoztak forrásaink.

Szerintük a Bács-Kiskun megyében található üzemben cseh licenc alapján gyártott kézi lőfegyverekre, géppisztolyokra, gépkarabélyokra és a hozzájuk szükséges lőporra és lőszerre lehet kereslet. Viszont a megkérdezett szakértők úgy látják, hogy az aknavetők piacán sok a konkurens, a magyar honvédségnek pedig nincs szüksége nagy számban ezekre a tüzérségi eszközökre – igaz, némileg változhat ez a jövőben, ha a fejlesztések során létrejön egy komolyabb haderő.

Ám jelenleg „a Zrínyi 2026 program keretén belül három dandárt kell működőképes állapotba hozni. Az aknavető-szükséglet nem indokolja a gyártókapacitás megvásárlását” – mondja forrásunk.

Csak egyet lövök

Csak egyet lövök

Fotó: HDS

Ha kíváncsi arra, hogy miért alapított egy új céget az állam, miért Maróth Gáspár kormánybiztos és nem Benkő Tibor miniszter szava dönt a fegyverkezési kérdésekben, és hogy milyen átalakításokra lehet számítani a honvédelem területén, akkor vegye meg a friss Narancsot, ahol a cikket teljes terjedelmében elolvashatja.

Ha előfizetne rá, akkor azt itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.