Miért vesz a kormány egy osztrák hadiüzemet?

Belpol

„Minden nagyon csendben és gyorsan történt”

Sokakat meglepett a honvédségi körökben, hogy a magyar kormány megvásárolta a Hirtenberger Defence Systems (HDS) brit-osztrák hadiipiari céget.

Márcsak azért is, mert a Honvédelmi Minisztérium munkatársai nem igen tudtak a vételről, ugyanis azt a Miniszterelnökség bonyolította le forrásaink szerint. A Magyar Narancs ezen a héten a rejtélyes bevásárlásnak járt utána.

Ízelítő a cikkből:

A HDS központja Ausztriában van, Nagy-Britanniában vannak üzemei (egyik forrásunk úgy tudja, Ausztráliában és Új-Zélandon is vannak egységei), így kérdés, hogy hol fizet adót. „Az első dolog, amit egy ilyen beruházás után megkérdeznek a magyar katonáktól a környező országok katonái: »és ti használjátok majd a megvásárolt fegyvereket?« – mondja forrásunk, aki szerint ha a feltett kérdésre nem a válasz, akkor valószínűleg nem a honvédelem fejlesztését szolgálja a befektetés.

Ugyanakkor nem feltétlenül rossz ötlet a fegyverpiacon erősíteni: a kiskunhalasi gyárról, amelyet a közelmúltban újítottak fel, például pozitívan nyilatkoztak forrásaink.

Szerintük a Bács-Kiskun megyében található üzemben cseh licenc alapján gyártott kézi lőfegyverekre, géppisztolyokra, gépkarabélyokra és a hozzájuk szükséges lőporra és lőszerre lehet kereslet. Viszont a megkérdezett szakértők úgy látják, hogy az aknavetők piacán sok a konkurens, a magyar honvédségnek pedig nincs szüksége nagy számban ezekre a tüzérségi eszközökre – igaz, némileg változhat ez a jövőben, ha a fejlesztések során létrejön egy komolyabb haderő.

Ám jelenleg „a Zrínyi 2026 program keretén belül három dandárt kell működőképes állapotba hozni. Az aknavető-szükséglet nem indokolja a gyártókapacitás megvásárlását” – mondja forrásunk.

Csak egyet lövök

Csak egyet lövök

Fotó: HDS

Ha kíváncsi arra, hogy miért alapított egy új céget az állam, miért Maróth Gáspár kormánybiztos és nem Benkő Tibor miniszter szava dönt a fegyverkezési kérdésekben, és hogy milyen átalakításokra lehet számítani a honvédelem területén, akkor vegye meg a friss Narancsot, ahol a cikket teljes terjedelmében elolvashatja.

Ha előfizetne rá, akkor azt itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.