Még áprilisban egy szombathelyi tanácskozáson Palkovics László azt mondta, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, és központilag szabályoznák, hány diák vehető fel gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakközépiskolába. Ahogy korábbi cikkünkben már rávilágítottunk: az oktatásért felelős államtitkár kijelentése akkor valamiért nem keltett nagy visszhangot, pedig a tervezet, amiről beszélt, azt jelenti, hogy az általános iskolából kikerülő diákoknak 14 évesen végleg eldől a sorsuk, és vélhetőleg az eddigieknél jóval kevesebb esélyük lesz arra, hogy bejussanak egy gimnáziumba.
Minden eddiginél súlyosabb támadásra készül a kormány a közoktatás ellen
Ezután jött Parragh László júniusi kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat. Az már más kérdés, hogy Parragh minden bizonnyal megfeledkezett arról, hogy az iskolák 2013-tól nem önkormányzati, hanem állami fenntartásban vannak, így a polgármesterek, ha akarnának se tudnának bezáratni gimnáziumokat.
A Magyar Nemzet szombati cikkében bemutatnak egy olyan, tavaly decemberi háttéranyagot, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek a témában. A dokumentumban egyebek közt szerepel: „Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.” A háttéranyag felveti: a gimnáziumokba és szakgimnáziumokba jelentkezőknek kötelező lenne az írásbeli felvételi vizsga, illetve előírnának egy minimális bejutási küszöböt. A módosításokat már a 2018/2019-es tanévtől bevezetnék, ekkortól „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” írnának elő.
| ||
A jelentésben szerepel, hogy a gimnáziumi keretszámok nagyobb mértékben csökkennének, mint azt a demográfiai okok, vagyis a csökkenő tanulólétszám indokolná, illetve a lap szerint egy olyan javaslat is született, hogy azokat a gimnáziumi felvételt nyert tanulókat, akiknek a képzése nem indul el az alacsony létszám miatt, átirányítsák a szakképzésbe. Azt is bevezetnék, ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek fel sehová, a pótfelvételin már csak a szakképzésbe jelentkezhessen.
A háttéranyag arról is értekezik, hogy milyen előnyöket kaphasson az, aki a gimnáziumok helyett a szakképzést választja: így a felvetések között szerepel, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Ezen felül fejlesztenék a nyelvi képzéseket, és bővülne az ösztöndíjrendszer is – írja a Magyar Nemzet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttéranyaga még nincs a kormány előtt, s ez a lap szerint összefügghet azzal is, hogy a közelgő választások előtt komoly kockázatokkal járna az évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorítása.
„A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés”
Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben. Nagy visszhangot váltott ki Parragh László múlt heti kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.
