Mire képes a honvédség járvány idején?

Belpol

A seregnek vannak hiányosságai, de nem teljesen eszköztelen.

Donald Trump amerikai elnök ezer katonát vezényelt New Yorkba a hétvégén, de Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Kínában is bevetették a haderőt az elmúlt hetekben, és amennyiben a helyzet fokozódik Magyarországon is szükség lehet a honvédek fokozotabb szerepvállalására.

Ezen a héten a Magyar Narancs, hogyan tudja a Magyar Honvédség (MH) kivenni a részét a koronavírus-elleni védekezésből. Ízelítő a cikkből:

Katonai rendészek járőröznek a Lehel téren, Budapesten 2020. március 29-én.

Katonai rendészek járőröznek a Lehel téren, Budapesten 2020. március 29-én.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„»A honvédségnek 2015-ben volt egy próbatétele: Hende Csaba 3500 embert vezényelt a határra – le is váltották. Majd jött Simicskó, aki már 6000 embert mozgósított, de abban benne volt a tatai szakácsnő és a kecskeméti légierő zenekara is (Hende Csaba és Simicskó István a Benkő Tibor előtti honvédelmi miniszterek voltak – B. M.) – emlékeztet forrásunk a migrációs válság idején történt bevetésre. – Olyan katonából, aki valamit meg tud fogni, oda tud állni valahova, most is nagyjából 6000 fő lehet« – állítja.

(...)

Müller Cecília országos tiszti főorvos a napokban azt mondta, ha gócpontok alakulnak ki az országban, akkor további korlátozásokkal kell számolni. Forrásaink szerint itt jöhetnek leginkább képbe a honvédek, ugyanis a rendőrséggel egyeztetve „pillanatok alatt” le tudnak zárni egy várost vagy akár egy megyét is.

„A békemissziók során kiképzik őket erre. Megfigyelőpontokat létesítenek, járőröznek, felküldik a drónokat. Tulajdonképpen azt csinálják, amit a határokon is” – mutat rá egyik beszélgetőpartnerünk. A nagy kérdés az, hogy hány ilyen műveletre lesz szükség, ugyanis a kapacitás véges; például Budapest lezárása a város nagysága, a ki- és bevezető útjainak száma miatt már nehézséget okozna.

Maradjanak velünk!

A teljes cikket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

(Borítóképünkön: A Magyar Honvédség szakemberei a kórházba érkező gyerekek egészségügyi előszűréséhez katonai sátrat állítanak fel a koronavírus-járvány miatt a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet bejáratánál 2020. március 26-án. MTI/Szigetváry Zsolt)

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.