Mire mennek az uniós pénzek? : Alaplé

  • Bugyinszki György
  • 2004. november 4.

Belpol

Magyarország uniós csatlakozásával megnyílt a lehetõsége annak, hogy a lassan megtérülõ, nagy infrastrukturális beruházások támogatására létrehozott Kohéziós Alapból is lehívjunk pénzeket. 2006 végéig mintegy 1000 millió euróval többel gazdálkodhatunk, amennyiben az Európai Bizottság mind a nyolc aktuális támogatási kérelmünkre rábólint.

A Kohéziós Alapból finanszírozott projektek elõfutárainak tekinthetõ ISPA-beruházásokra az elmúlt 4 évben évi 88 millió eurót kaptunk. Ez az összeg idén és jövõre már 376 millióra nõ, 2007. január 1-jétõl pedig már évi 1000 millió eurónyi közösségi pénzt fordíthatunk környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekre, továbbá - új prioritásokként - városi tömegközlekedésre és alternatív energiaforrások hasznosítására. Az ISPA-támogatások rutinjához képest változást jelent, hogy a minimális projektnagyság 5 millió euróról a duplájára emelkedett, ennél kisebb volumenû teendõk esetében tehát nem számíthatunk támogatásra - legalábbis ebbõl az alapból. Ez rengeteg pénz, ezért kézenfekvõ a kérdés, hogy mire fordítjuk, és miért éppen arra.

Létezik egy, a kormány által jóváhagyott "hosszú lista", mely a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentõséggel bíró fejlesztéseket tartalmazza, ebbõl választották ki azt a nyolcat, amelyek meg-felelõ elõkészítettségûek ahhoz, hogy az Európai Bizottság várhatóan igent mondjon rájuk. A befogadó nyilatkozatokat már kiadta Brüsszel, ezt egy értékelõ folyamat követi (ennek során helyszíni vizsgálatokat végeznek a közösség illetékesei) - ezek után mondják ki a végsõ szót, várhatóan még idén novemberben. Ezzel párhuzamosan már gõzerõvel zajlik a 2007 és 2013 között esedékes nagyprojektek elõkészítése, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, vagyis a teljes dokumentáció, sõt még a tenderek is készen álljanak, amikorra kell. Természetesen alapvetõ szempont a szelekciónál és a rangsorolásnál, hogy a beruházások igazodjanak az ország fejlesztési célkitûzéseihez, vagyis az Európa-terv prioritásaihoz, és hogy összhangban legyenek a kormányprogrammal. Jelenleg öt környezetvédelmi és három közlekedésfejlesztési támogatási kérelmünk vár elbírálásra, a két területen megközelítõleg azonos mértékû forrásokra számíthatunk - tudtuk meg Uszta Józseftõl, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Irányító Hatóság fõosztályvezetõjétõl. Ha minden jól megy, a közel 1500 millió eurós összköltségû projektek több mint kétharmadát a Kohéziós Alapból fedezzük majd.

Tiszta szennyvíz

Jövõre indulhat a budapesti központi szennyvíztisztító építése, mely Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának ígérkezik a maga 470 millió eurós költségével. Jelenleg ugyanis a fõváros szennyvizének több mint 50 százaléka gyakorlatilag tisztítatlanul ömlik a Dunába, és ez komoly környezeti terhelést okoz. Ha a terv valósággá válik, a szennyvíz több mint 90 százaléka tisztított lesz. A veszprémi szennyvíztisztító terve korántsem ennyire költséges (30 millió eurós csupán), mégis alapvetõ fontosságú, mert a Balaton vizének tisztaságát szavatolhatná, és megvalósulása esetén a térség karsztvizei sem szennyezõdnének el. Az észak-alföldi ivóvízminõség-javító program 25 települést érint majd - várhatóan szintén jövõre indul. Az uniós elõírások érvényesítése halaszthatatlan feladat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében három regionális hulladéklerakó épül majd, 131 millió euróért, s ez 237 település mindennapjaira lesz közvetlen hatással. A dunántúli környezetvédelmi beruházások közül a zalaegerszegi szennyvízkezelési és csatornázási projekt kap elsõ körben támogatást, ez 48 települést érint.

A közlekedésfejlesztési projektek közül három kapott elsõbbséget; egy közúti, egy vasúti és egy légiforgalom-irányítási. A következõ két évben megépülhet az M0-s keleti szakasza (érdi leágazással együtt értve), mely összeköti majd a 4-es számú fõutat az M3-sal. A majd 40 kilométeres autópályaszakasz (11 csomóponttal és pihenõhelyekkel) 441 millió eurót kóstál, amelynek a 85 százalékát fedezi Brüsszel. A Kohéziós Alapnak köszönhetõen várhatóan már 2006-ban kicserélik viszont a püspökladányi és a Kõris-hegyi radarokat, és a ferihegyi légiirányító rendszerre is jut még pénz ebbõl a közel 40 millió euróból - ez a polgári légi közlekedés biz-tonságát hivatott növelni. 2007 végéig elkészülhet továbbá a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal rehabilitációjának - 200 millió eurót meghaladó értékû - 2. üteme, mely a Budapest-Vecsés és a Mezõtúr-Békéscsaba közötti vonalszakasz felújítását foglalja magába. A végeredmény az energia- és költségkímélõbb üzemeltetés lehet, és a zajártalom is csökkenni fog.

Közlekedõ lények

Hiú ábránd volna viszont azt gondolni, hogy egyszer majd a teljes MÁV-hálózatot kipofozhatjuk uniós pénzekbõl, Brüsszel ugyanis csak azon szakaszok rekonstruk-cióját támogatja, melyek részei a közösségileg meghatározott közlekedési folyosóknak, vagyis a transzeurópai hálózatnak - tudtuk meg Uszta Józseftõl. Az autópályákra is ugyanez az elv érvényes. Jó hír viszont, hogy várhatóan a fõváros, illetve a fõpolgármester felvetése pozitív visszhangra talált, és nem lesz elvi akadálya annak, hogy a 4-es metró második építési ütemét részben már a Kohéziós Alapból fedezzük 2007 után (elõreláthatólag akkor válik ugyanis támogatottá a városi tömegközlekedés fejlesztése az uniós felzárkóztatás-politikában). Persze csak akkor, ha a dokumentációban az új szakasz teljesen elkülönülten jelenik majd meg, és ha a szükséges tervek és engedélyek is rendelkezésre állnak.

Bugyinszki György

A cikk megjelenését a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatta

Figyelmébe ajánljuk