Mit tegyen az a covidos, aki nem kerül kórházba, de nincs pénze gyógyszerre?

Belpol

Az Emmi szerint a közgyógyellátás a megoldás. A civilek szerint ez nem válasz a valós problémára.

Tavaly decemberben az Esélyradar elindította az Esélyt a gyógyulásra! kampányát, amelynek célja, hogy azok a covidos betegek is gyógyszerhez jussanak, akik kiszorulnak a kórházi ellátásból, és rossz anyagi, illetve szociális helyzetük miatt a felírt gyógyszereket nem tudják kiváltani.

Ahogy december 10-i petíciójukban írták: „A COVID-19 járvány második hullámának következményei súlyos helyzetet teremtenek az országban, különösen vidéken, a rossz szociális helyzetű lakosság körében. A hivatalos adatokból is látszik, hogy a fertőzöttek jelentős százaléka nem kerül a kórházba, mert állapotukat úgy értékelik, hogy nem igényel kórházi ellátást, illetve az egyre kevesebb kórházi hely miatt szorulnak ki. Ezek a betegek gyógyszerek szedésére szorulnak, ugyanakkor a részükre felírt gyógyszereket a magas költségek miatt sokan nem tudják kiváltani”.

A kampány a szociális ellátásban dolgozók, önkéntesek és civil segítők tapasztalatait összegzi, akikhez számos olyan történet eljutott például szegregátumokban élőktől, hogy bár koronavírussal diagnosztizálták őket, a kórházból kiszorultak férőhely hiányában.

Felírtak viszont nekik antibiotikumokat, hörgőtágítókat, vitaminokat és ásványi anyagokat, vagyis mindent, ami a tünetkezeléshez fontos lehet, ezeket azonban maguknak kell kifizetniük. A számítások szerint ez fejenként nagyjából 20 ezer forintot jelent, ami sokaknak igen nagy teher. Az Esélyradarhoz érkezett visszajelzések alapján ez leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent komoly problémát.

A szervezet petícióját december óta majdnem 6800-an aláírták, és 16 civil szervezet csatlakozott hozzá. Emellett nyílt levelet írtak Kásler Miklós miniszternek és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak is. „A levélben arra kérjük a minisztert, a kormányt és az operatív törzset, hogy a járvány időszakában a szükséges gyógyszereket (Covid-csomagot) tegyék ingyenesen elérhetővé az otthonukban gyógyuló Covid-betegek számára” – áll az Esélyradar honlapján.

De hát ott a közgyógy!

Az idei év elején végül válasz érkezett az Emmitől, mely tulajdonképpen összefoglalta a közgyógyellátás igényléseire vonatkozó szabályozást, és azokat a módosításokat és technikai támogatást, amit az ellátás igénylésével kapcsolatban a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány kezdeményezett.

A civilek szerint ez nem jelent megoldás az általuk felvetett problémára. Ahogy Kásler Miklósnak küldött viszontválaszukban írják: „Ezek az intézkedések nem mondanak ellent a tapasztalatunknak, mely szerint

tömegek kerültek olyan anyagi helyzetbe Magyarországon, hogy a 20 ezer forint nagyságrendű gyógyszeres kezelés kifizetése gondot okozhat a számukra,

miközben nem rendelkeznek közgyógyellátással, esetleg nem is teljesítik az ennek megfelelő kritériumokat.”

A kormányrendelet szerint a közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani egy formanyomtatványon, melyhez szükséges csatolni egy háziorvosi igazolást, amely „igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat”.

A formanyomtatványon nyilatkozni kell többek között arról, hogy a kérelmező egyedül él-e; ha nem, és laknak közeli hozzátartozók ugyanazon a címen, akkor az ő jövedelmükre vonatkozó adatokat is meg kell adni, ahogyan azt is, hogy az ellátást milyen jogcímen igényli az illető és „az alanyi jogosultság megállapítását megalapozó körülményekről és ellátásokról” is nyilatkozni kell. A közgyógyellátás igénylése tehát egy hosszú, bürokratikus folyamat, mely során fel kell keresni a háziorvost, igazolni kell a jövedelmet és a különféle meglévő betegségeket. Ez azoknak jelent segítséget, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és rendszeresen gyógyszert szednek.

Ha azonban valaki koronavírusos lesz, és a gyógyszerekre azonnal, ám nem rendszeresen van szüksége, nem jelent megoldást a közgyógyellátás.

Akkor sem, ha a kormány úgy döntött: a veszélyhelyzet idején lejáró közgyógyellátási jogosultságot „az érvényességi idő megszűnésétől számított 90 napig még nem kell meghosszabbítani.” Ez ugyanis szintén azoknak segítség, akik már eleve rendelkeznek ilyen igazolással, azoknak nem, akik a koronavírus miatt igényelnék a támogatást.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerfinanszírozási rendszer bonyolult és nem túl rugalmas. Erre jelenthetne megoldást az, amit számos nyugat-európai országban alkalmaznak bizonyos betegségek (például asztma vagy COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetén: vannak olyan előre meghatározott gyógyszer egységcsomagok, melyet megkapnak az adott betegségben szenvedők, amikor szükségük van rá. Egy ilyen rendszer a civilek által javasolt Covid-csomag esetén is működhetne, de Magyarországon erre eddig nem volt példa.

Nincs gond, van hely!

A másik probléma, amire az Esélyradar petíciójában felhívja a figyelmet, az a háziorvosi és járóbeteg-vizsgálatok elmaradása. „Az is problémát okoz, hogy az otthonukban gyógyuló Covid-fertőzöttek esetében a háziorvosok nem végeznek el orvosi vizsgálatot és nem tudnak járóbeteg-ellátásban sem vizsgálatot biztosítani. Pedig ezeknek a betegeknek az állapota sokszor egyik napról a másikra romlik. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy már későn, válságos állapotban kerülnek kórházi ellátásba.” Ezért a civilek másik kérése az volt a döntéshozók felé, hogy szervezzék meg a Covid-betegek kórházon kívüli ellátását: a „teszteléshez hasonlóan speciális szakrendelési pontok formájában is működtethető megoldást lehetne nyújtani, ahol a szükséges ellenőrző vizsgálatok (például CT, oxigénszint mérés) végezhetők lennének.”

Erre az Emmitől azt a választ kapták, hogy

az Operatív Törzs által gyűjtött információkra hivatkozva nem látják szükségesnek az otthonukban gyógyuló COVID-betegek esetében további intézkedések meghozatalát,

mert a kórházi férőhelyek minden súlyosabb beteg számára biztosítottak.

A civilek viszontválaszukban kifejtik, nem kételkednek abban, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján a súlyos COVID-betegek ellátására az Operatív Törzs szerint elegendő kórházi kapacitás áll rendelkezésre, a terepen dolgozó szociális szakemberek visszajelzései szerint azonban sok esetben nincs meg a háziorvosi szolgálatnak a megfelelő eszköze arra, hogy időben felmérje, megítélje egy-egy beteg állapotának romlását. „És mint tudjuk, néha ez a romlás rövid időn belül, vagy akár korábban javuló állapotot követően, hirtelen lép fel. Az oxigénszint mérése, a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat segíthetné a középsúlyos betegek esetében a helyzet megítélését” – írják.

Ezért továbbra is azt kérik Kásler Miklós minisztertől, hogy tegyen lépéseket az otthonukban gyógyuló COVID-betegek gyógyulási feltételeinek javításáért, főleg a gazdasági válság által is sújtott családok esetében. Vagyis tegye ingyenesen elérhetővé az otthon gyógyuló COVID-betegeknek a számukra ajánlott gyógyszereket, és biztosítson nekik állapotukat felmérő vizsgálatokat, kórházon kívüli ellátást. Mint hangsúlyozzák:

a társadalom átoltottsága fontos cél, ugyanakkor nem elegendő a helyzet kezelésére. A betegség még legalább egy fél-egy évig velünk marad, és áldozatokat követel. Tegyünk meg mindent a megmentésükért.

Figyelmébe ajánljuk

Nem, nem ad 850 forintért egy doboz ruhát a Zara

A netes átverések egyik nagy csoportja, amikor elhitetik veled, hogy jól jársz, és talán úgy tűnik egy ideig, hogy tényleg. Valójában olyan módszerrel vernek át, ami ellen utólag már nem lehet tenni semmit. Mert valójában te döntöttél úgy, hogy hülye leszel. Ilyen a Zara fantasztikus akciója is. Ami nyilván nem a Zara akciója.

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.