Mit tegyen az a covidos, aki nem kerül kórházba, de nincs pénze gyógyszerre?

Belpol

Az Emmi szerint a közgyógyellátás a megoldás. A civilek szerint ez nem válasz a valós problémára.

Tavaly decemberben az Esélyradar elindította az Esélyt a gyógyulásra! kampányát, amelynek célja, hogy azok a covidos betegek is gyógyszerhez jussanak, akik kiszorulnak a kórházi ellátásból, és rossz anyagi, illetve szociális helyzetük miatt a felírt gyógyszereket nem tudják kiváltani.

Ahogy december 10-i petíciójukban írták: „A COVID-19 járvány második hullámának következményei súlyos helyzetet teremtenek az országban, különösen vidéken, a rossz szociális helyzetű lakosság körében. A hivatalos adatokból is látszik, hogy a fertőzöttek jelentős százaléka nem kerül a kórházba, mert állapotukat úgy értékelik, hogy nem igényel kórházi ellátást, illetve az egyre kevesebb kórházi hely miatt szorulnak ki. Ezek a betegek gyógyszerek szedésére szorulnak, ugyanakkor a részükre felírt gyógyszereket a magas költségek miatt sokan nem tudják kiváltani”.

A kampány a szociális ellátásban dolgozók, önkéntesek és civil segítők tapasztalatait összegzi, akikhez számos olyan történet eljutott például szegregátumokban élőktől, hogy bár koronavírussal diagnosztizálták őket, a kórházból kiszorultak férőhely hiányában.

Felírtak viszont nekik antibiotikumokat, hörgőtágítókat, vitaminokat és ásványi anyagokat, vagyis mindent, ami a tünetkezeléshez fontos lehet, ezeket azonban maguknak kell kifizetniük. A számítások szerint ez fejenként nagyjából 20 ezer forintot jelent, ami sokaknak igen nagy teher. Az Esélyradarhoz érkezett visszajelzések alapján ez leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent komoly problémát.

A szervezet petícióját december óta majdnem 6800-an aláírták, és 16 civil szervezet csatlakozott hozzá. Emellett nyílt levelet írtak Kásler Miklós miniszternek és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak is. „A levélben arra kérjük a minisztert, a kormányt és az operatív törzset, hogy a járvány időszakában a szükséges gyógyszereket (Covid-csomagot) tegyék ingyenesen elérhetővé az otthonukban gyógyuló Covid-betegek számára” – áll az Esélyradar honlapján.

De hát ott a közgyógy!

Az idei év elején végül válasz érkezett az Emmitől, mely tulajdonképpen összefoglalta a közgyógyellátás igényléseire vonatkozó szabályozást, és azokat a módosításokat és technikai támogatást, amit az ellátás igénylésével kapcsolatban a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány kezdeményezett.

A civilek szerint ez nem jelent megoldás az általuk felvetett problémára. Ahogy Kásler Miklósnak küldött viszontválaszukban írják: „Ezek az intézkedések nem mondanak ellent a tapasztalatunknak, mely szerint

tömegek kerültek olyan anyagi helyzetbe Magyarországon, hogy a 20 ezer forint nagyságrendű gyógyszeres kezelés kifizetése gondot okozhat a számukra,

miközben nem rendelkeznek közgyógyellátással, esetleg nem is teljesítik az ennek megfelelő kritériumokat.”

A kormányrendelet szerint a közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani egy formanyomtatványon, melyhez szükséges csatolni egy háziorvosi igazolást, amely „igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat”.

A formanyomtatványon nyilatkozni kell többek között arról, hogy a kérelmező egyedül él-e; ha nem, és laknak közeli hozzátartozók ugyanazon a címen, akkor az ő jövedelmükre vonatkozó adatokat is meg kell adni, ahogyan azt is, hogy az ellátást milyen jogcímen igényli az illető és „az alanyi jogosultság megállapítását megalapozó körülményekről és ellátásokról” is nyilatkozni kell. A közgyógyellátás igénylése tehát egy hosszú, bürokratikus folyamat, mely során fel kell keresni a háziorvost, igazolni kell a jövedelmet és a különféle meglévő betegségeket. Ez azoknak jelent segítséget, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és rendszeresen gyógyszert szednek.

Ha azonban valaki koronavírusos lesz, és a gyógyszerekre azonnal, ám nem rendszeresen van szüksége, nem jelent megoldást a közgyógyellátás.

Akkor sem, ha a kormány úgy döntött: a veszélyhelyzet idején lejáró közgyógyellátási jogosultságot „az érvényességi idő megszűnésétől számított 90 napig még nem kell meghosszabbítani.” Ez ugyanis szintén azoknak segítség, akik már eleve rendelkeznek ilyen igazolással, azoknak nem, akik a koronavírus miatt igényelnék a támogatást.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerfinanszírozási rendszer bonyolult és nem túl rugalmas. Erre jelenthetne megoldást az, amit számos nyugat-európai országban alkalmaznak bizonyos betegségek (például asztma vagy COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetén: vannak olyan előre meghatározott gyógyszer egységcsomagok, melyet megkapnak az adott betegségben szenvedők, amikor szükségük van rá. Egy ilyen rendszer a civilek által javasolt Covid-csomag esetén is működhetne, de Magyarországon erre eddig nem volt példa.

Nincs gond, van hely!

A másik probléma, amire az Esélyradar petíciójában felhívja a figyelmet, az a háziorvosi és járóbeteg-vizsgálatok elmaradása. „Az is problémát okoz, hogy az otthonukban gyógyuló Covid-fertőzöttek esetében a háziorvosok nem végeznek el orvosi vizsgálatot és nem tudnak járóbeteg-ellátásban sem vizsgálatot biztosítani. Pedig ezeknek a betegeknek az állapota sokszor egyik napról a másikra romlik. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy már későn, válságos állapotban kerülnek kórházi ellátásba.” Ezért a civilek másik kérése az volt a döntéshozók felé, hogy szervezzék meg a Covid-betegek kórházon kívüli ellátását: a „teszteléshez hasonlóan speciális szakrendelési pontok formájában is működtethető megoldást lehetne nyújtani, ahol a szükséges ellenőrző vizsgálatok (például CT, oxigénszint mérés) végezhetők lennének.”

Erre az Emmitől azt a választ kapták, hogy

az Operatív Törzs által gyűjtött információkra hivatkozva nem látják szükségesnek az otthonukban gyógyuló COVID-betegek esetében további intézkedések meghozatalát,

mert a kórházi férőhelyek minden súlyosabb beteg számára biztosítottak.

A civilek viszontválaszukban kifejtik, nem kételkednek abban, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján a súlyos COVID-betegek ellátására az Operatív Törzs szerint elegendő kórházi kapacitás áll rendelkezésre, a terepen dolgozó szociális szakemberek visszajelzései szerint azonban sok esetben nincs meg a háziorvosi szolgálatnak a megfelelő eszköze arra, hogy időben felmérje, megítélje egy-egy beteg állapotának romlását. „És mint tudjuk, néha ez a romlás rövid időn belül, vagy akár korábban javuló állapotot követően, hirtelen lép fel. Az oxigénszint mérése, a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat segíthetné a középsúlyos betegek esetében a helyzet megítélését” – írják.

Ezért továbbra is azt kérik Kásler Miklós minisztertől, hogy tegyen lépéseket az otthonukban gyógyuló COVID-betegek gyógyulási feltételeinek javításáért, főleg a gazdasági válság által is sújtott családok esetében. Vagyis tegye ingyenesen elérhetővé az otthon gyógyuló COVID-betegeknek a számukra ajánlott gyógyszereket, és biztosítson nekik állapotukat felmérő vizsgálatokat, kórházon kívüli ellátást. Mint hangsúlyozzák:

a társadalom átoltottsága fontos cél, ugyanakkor nem elegendő a helyzet kezelésére. A betegség még legalább egy fél-egy évig velünk marad, és áldozatokat követel. Tegyünk meg mindent a megmentésükért.

Figyelmébe ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.