Mit tegyen az a covidos, aki nem kerül kórházba, de nincs pénze gyógyszerre?

Belpol

Az Emmi szerint a közgyógyellátás a megoldás. A civilek szerint ez nem válasz a valós problémára.

Tavaly decemberben az Esélyradar elindította az Esélyt a gyógyulásra! kampányát, amelynek célja, hogy azok a covidos betegek is gyógyszerhez jussanak, akik kiszorulnak a kórházi ellátásból, és rossz anyagi, illetve szociális helyzetük miatt a felírt gyógyszereket nem tudják kiváltani.

Ahogy december 10-i petíciójukban írták: „A COVID-19 járvány második hullámának következményei súlyos helyzetet teremtenek az országban, különösen vidéken, a rossz szociális helyzetű lakosság körében. A hivatalos adatokból is látszik, hogy a fertőzöttek jelentős százaléka nem kerül a kórházba, mert állapotukat úgy értékelik, hogy nem igényel kórházi ellátást, illetve az egyre kevesebb kórházi hely miatt szorulnak ki. Ezek a betegek gyógyszerek szedésére szorulnak, ugyanakkor a részükre felírt gyógyszereket a magas költségek miatt sokan nem tudják kiváltani”.

A kampány a szociális ellátásban dolgozók, önkéntesek és civil segítők tapasztalatait összegzi, akikhez számos olyan történet eljutott például szegregátumokban élőktől, hogy bár koronavírussal diagnosztizálták őket, a kórházból kiszorultak férőhely hiányában.

Felírtak viszont nekik antibiotikumokat, hörgőtágítókat, vitaminokat és ásványi anyagokat, vagyis mindent, ami a tünetkezeléshez fontos lehet, ezeket azonban maguknak kell kifizetniük. A számítások szerint ez fejenként nagyjából 20 ezer forintot jelent, ami sokaknak igen nagy teher. Az Esélyradarhoz érkezett visszajelzések alapján ez leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent komoly problémát.

A szervezet petícióját december óta majdnem 6800-an aláírták, és 16 civil szervezet csatlakozott hozzá. Emellett nyílt levelet írtak Kásler Miklós miniszternek és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak is. „A levélben arra kérjük a minisztert, a kormányt és az operatív törzset, hogy a járvány időszakában a szükséges gyógyszereket (Covid-csomagot) tegyék ingyenesen elérhetővé az otthonukban gyógyuló Covid-betegek számára” – áll az Esélyradar honlapján.

De hát ott a közgyógy!

Az idei év elején végül válasz érkezett az Emmitől, mely tulajdonképpen összefoglalta a közgyógyellátás igényléseire vonatkozó szabályozást, és azokat a módosításokat és technikai támogatást, amit az ellátás igénylésével kapcsolatban a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány kezdeményezett.

A civilek szerint ez nem jelent megoldás az általuk felvetett problémára. Ahogy Kásler Miklósnak küldött viszontválaszukban írják: „Ezek az intézkedések nem mondanak ellent a tapasztalatunknak, mely szerint

tömegek kerültek olyan anyagi helyzetbe Magyarországon, hogy a 20 ezer forint nagyságrendű gyógyszeres kezelés kifizetése gondot okozhat a számukra,

miközben nem rendelkeznek közgyógyellátással, esetleg nem is teljesítik az ennek megfelelő kritériumokat.”

A kormányrendelet szerint a közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani egy formanyomtatványon, melyhez szükséges csatolni egy háziorvosi igazolást, amely „igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat”.

A formanyomtatványon nyilatkozni kell többek között arról, hogy a kérelmező egyedül él-e; ha nem, és laknak közeli hozzátartozók ugyanazon a címen, akkor az ő jövedelmükre vonatkozó adatokat is meg kell adni, ahogyan azt is, hogy az ellátást milyen jogcímen igényli az illető és „az alanyi jogosultság megállapítását megalapozó körülményekről és ellátásokról” is nyilatkozni kell. A közgyógyellátás igénylése tehát egy hosszú, bürokratikus folyamat, mely során fel kell keresni a háziorvost, igazolni kell a jövedelmet és a különféle meglévő betegségeket. Ez azoknak jelent segítséget, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és rendszeresen gyógyszert szednek.

Ha azonban valaki koronavírusos lesz, és a gyógyszerekre azonnal, ám nem rendszeresen van szüksége, nem jelent megoldást a közgyógyellátás.

Akkor sem, ha a kormány úgy döntött: a veszélyhelyzet idején lejáró közgyógyellátási jogosultságot „az érvényességi idő megszűnésétől számított 90 napig még nem kell meghosszabbítani.” Ez ugyanis szintén azoknak segítség, akik már eleve rendelkeznek ilyen igazolással, azoknak nem, akik a koronavírus miatt igényelnék a támogatást.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerfinanszírozási rendszer bonyolult és nem túl rugalmas. Erre jelenthetne megoldást az, amit számos nyugat-európai országban alkalmaznak bizonyos betegségek (például asztma vagy COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetén: vannak olyan előre meghatározott gyógyszer egységcsomagok, melyet megkapnak az adott betegségben szenvedők, amikor szükségük van rá. Egy ilyen rendszer a civilek által javasolt Covid-csomag esetén is működhetne, de Magyarországon erre eddig nem volt példa.

Nincs gond, van hely!

A másik probléma, amire az Esélyradar petíciójában felhívja a figyelmet, az a háziorvosi és járóbeteg-vizsgálatok elmaradása. „Az is problémát okoz, hogy az otthonukban gyógyuló Covid-fertőzöttek esetében a háziorvosok nem végeznek el orvosi vizsgálatot és nem tudnak járóbeteg-ellátásban sem vizsgálatot biztosítani. Pedig ezeknek a betegeknek az állapota sokszor egyik napról a másikra romlik. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy már későn, válságos állapotban kerülnek kórházi ellátásba.” Ezért a civilek másik kérése az volt a döntéshozók felé, hogy szervezzék meg a Covid-betegek kórházon kívüli ellátását: a „teszteléshez hasonlóan speciális szakrendelési pontok formájában is működtethető megoldást lehetne nyújtani, ahol a szükséges ellenőrző vizsgálatok (például CT, oxigénszint mérés) végezhetők lennének.”

Erre az Emmitől azt a választ kapták, hogy

az Operatív Törzs által gyűjtött információkra hivatkozva nem látják szükségesnek az otthonukban gyógyuló COVID-betegek esetében további intézkedések meghozatalát,

mert a kórházi férőhelyek minden súlyosabb beteg számára biztosítottak.

A civilek viszontválaszukban kifejtik, nem kételkednek abban, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján a súlyos COVID-betegek ellátására az Operatív Törzs szerint elegendő kórházi kapacitás áll rendelkezésre, a terepen dolgozó szociális szakemberek visszajelzései szerint azonban sok esetben nincs meg a háziorvosi szolgálatnak a megfelelő eszköze arra, hogy időben felmérje, megítélje egy-egy beteg állapotának romlását. „És mint tudjuk, néha ez a romlás rövid időn belül, vagy akár korábban javuló állapotot követően, hirtelen lép fel. Az oxigénszint mérése, a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat segíthetné a középsúlyos betegek esetében a helyzet megítélését” – írják.

Ezért továbbra is azt kérik Kásler Miklós minisztertől, hogy tegyen lépéseket az otthonukban gyógyuló COVID-betegek gyógyulási feltételeinek javításáért, főleg a gazdasági válság által is sújtott családok esetében. Vagyis tegye ingyenesen elérhetővé az otthon gyógyuló COVID-betegeknek a számukra ajánlott gyógyszereket, és biztosítson nekik állapotukat felmérő vizsgálatokat, kórházon kívüli ellátást. Mint hangsúlyozzák:

a társadalom átoltottsága fontos cél, ugyanakkor nem elegendő a helyzet kezelésére. A betegség még legalább egy fél-egy évig velünk marad, és áldozatokat követel. Tegyünk meg mindent a megmentésükért.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?