Mit tegyen az a covidos, aki nem kerül kórházba, de nincs pénze gyógyszerre?

Belpol

Az Emmi szerint a közgyógyellátás a megoldás. A civilek szerint ez nem válasz a valós problémára.

Tavaly decemberben az Esélyradar elindította az Esélyt a gyógyulásra! kampányát, amelynek célja, hogy azok a covidos betegek is gyógyszerhez jussanak, akik kiszorulnak a kórházi ellátásból, és rossz anyagi, illetve szociális helyzetük miatt a felírt gyógyszereket nem tudják kiváltani.

Ahogy december 10-i petíciójukban írták: „A COVID-19 járvány második hullámának következményei súlyos helyzetet teremtenek az országban, különösen vidéken, a rossz szociális helyzetű lakosság körében. A hivatalos adatokból is látszik, hogy a fertőzöttek jelentős százaléka nem kerül a kórházba, mert állapotukat úgy értékelik, hogy nem igényel kórházi ellátást, illetve az egyre kevesebb kórházi hely miatt szorulnak ki. Ezek a betegek gyógyszerek szedésére szorulnak, ugyanakkor a részükre felírt gyógyszereket a magas költségek miatt sokan nem tudják kiváltani”.

A kampány a szociális ellátásban dolgozók, önkéntesek és civil segítők tapasztalatait összegzi, akikhez számos olyan történet eljutott például szegregátumokban élőktől, hogy bár koronavírussal diagnosztizálták őket, a kórházból kiszorultak férőhely hiányában.

Felírtak viszont nekik antibiotikumokat, hörgőtágítókat, vitaminokat és ásványi anyagokat, vagyis mindent, ami a tünetkezeléshez fontos lehet, ezeket azonban maguknak kell kifizetniük. A számítások szerint ez fejenként nagyjából 20 ezer forintot jelent, ami sokaknak igen nagy teher. Az Esélyradarhoz érkezett visszajelzések alapján ez leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent komoly problémát.

A szervezet petícióját december óta majdnem 6800-an aláírták, és 16 civil szervezet csatlakozott hozzá. Emellett nyílt levelet írtak Kásler Miklós miniszternek és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak is. „A levélben arra kérjük a minisztert, a kormányt és az operatív törzset, hogy a járvány időszakában a szükséges gyógyszereket (Covid-csomagot) tegyék ingyenesen elérhetővé az otthonukban gyógyuló Covid-betegek számára” – áll az Esélyradar honlapján.

De hát ott a közgyógy!

Az idei év elején végül válasz érkezett az Emmitől, mely tulajdonképpen összefoglalta a közgyógyellátás igényléseire vonatkozó szabályozást, és azokat a módosításokat és technikai támogatást, amit az ellátás igénylésével kapcsolatban a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány kezdeményezett.

A civilek szerint ez nem jelent megoldás az általuk felvetett problémára. Ahogy Kásler Miklósnak küldött viszontválaszukban írják: „Ezek az intézkedések nem mondanak ellent a tapasztalatunknak, mely szerint

tömegek kerültek olyan anyagi helyzetbe Magyarországon, hogy a 20 ezer forint nagyságrendű gyógyszeres kezelés kifizetése gondot okozhat a számukra,

miközben nem rendelkeznek közgyógyellátással, esetleg nem is teljesítik az ennek megfelelő kritériumokat.”

A kormányrendelet szerint a közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani egy formanyomtatványon, melyhez szükséges csatolni egy háziorvosi igazolást, amely „igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat”.

A formanyomtatványon nyilatkozni kell többek között arról, hogy a kérelmező egyedül él-e; ha nem, és laknak közeli hozzátartozók ugyanazon a címen, akkor az ő jövedelmükre vonatkozó adatokat is meg kell adni, ahogyan azt is, hogy az ellátást milyen jogcímen igényli az illető és „az alanyi jogosultság megállapítását megalapozó körülményekről és ellátásokról” is nyilatkozni kell. A közgyógyellátás igénylése tehát egy hosszú, bürokratikus folyamat, mely során fel kell keresni a háziorvost, igazolni kell a jövedelmet és a különféle meglévő betegségeket. Ez azoknak jelent segítséget, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és rendszeresen gyógyszert szednek.

Ha azonban valaki koronavírusos lesz, és a gyógyszerekre azonnal, ám nem rendszeresen van szüksége, nem jelent megoldást a közgyógyellátás.

Akkor sem, ha a kormány úgy döntött: a veszélyhelyzet idején lejáró közgyógyellátási jogosultságot „az érvényességi idő megszűnésétől számított 90 napig még nem kell meghosszabbítani.” Ez ugyanis szintén azoknak segítség, akik már eleve rendelkeznek ilyen igazolással, azoknak nem, akik a koronavírus miatt igényelnék a támogatást.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerfinanszírozási rendszer bonyolult és nem túl rugalmas. Erre jelenthetne megoldást az, amit számos nyugat-európai országban alkalmaznak bizonyos betegségek (például asztma vagy COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetén: vannak olyan előre meghatározott gyógyszer egységcsomagok, melyet megkapnak az adott betegségben szenvedők, amikor szükségük van rá. Egy ilyen rendszer a civilek által javasolt Covid-csomag esetén is működhetne, de Magyarországon erre eddig nem volt példa.

Nincs gond, van hely!

A másik probléma, amire az Esélyradar petíciójában felhívja a figyelmet, az a háziorvosi és járóbeteg-vizsgálatok elmaradása. „Az is problémát okoz, hogy az otthonukban gyógyuló Covid-fertőzöttek esetében a háziorvosok nem végeznek el orvosi vizsgálatot és nem tudnak járóbeteg-ellátásban sem vizsgálatot biztosítani. Pedig ezeknek a betegeknek az állapota sokszor egyik napról a másikra romlik. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy már későn, válságos állapotban kerülnek kórházi ellátásba.” Ezért a civilek másik kérése az volt a döntéshozók felé, hogy szervezzék meg a Covid-betegek kórházon kívüli ellátását: a „teszteléshez hasonlóan speciális szakrendelési pontok formájában is működtethető megoldást lehetne nyújtani, ahol a szükséges ellenőrző vizsgálatok (például CT, oxigénszint mérés) végezhetők lennének.”

Erre az Emmitől azt a választ kapták, hogy

az Operatív Törzs által gyűjtött információkra hivatkozva nem látják szükségesnek az otthonukban gyógyuló COVID-betegek esetében további intézkedések meghozatalát,

mert a kórházi férőhelyek minden súlyosabb beteg számára biztosítottak.

A civilek viszontválaszukban kifejtik, nem kételkednek abban, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján a súlyos COVID-betegek ellátására az Operatív Törzs szerint elegendő kórházi kapacitás áll rendelkezésre, a terepen dolgozó szociális szakemberek visszajelzései szerint azonban sok esetben nincs meg a háziorvosi szolgálatnak a megfelelő eszköze arra, hogy időben felmérje, megítélje egy-egy beteg állapotának romlását. „És mint tudjuk, néha ez a romlás rövid időn belül, vagy akár korábban javuló állapotot követően, hirtelen lép fel. Az oxigénszint mérése, a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat segíthetné a középsúlyos betegek esetében a helyzet megítélését” – írják.

Ezért továbbra is azt kérik Kásler Miklós minisztertől, hogy tegyen lépéseket az otthonukban gyógyuló COVID-betegek gyógyulási feltételeinek javításáért, főleg a gazdasági válság által is sújtott családok esetében. Vagyis tegye ingyenesen elérhetővé az otthon gyógyuló COVID-betegeknek a számukra ajánlott gyógyszereket, és biztosítson nekik állapotukat felmérő vizsgálatokat, kórházon kívüli ellátást. Mint hangsúlyozzák:

a társadalom átoltottsága fontos cél, ugyanakkor nem elegendő a helyzet kezelésére. A betegség még legalább egy fél-egy évig velünk marad, és áldozatokat követel. Tegyünk meg mindent a megmentésükért.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.