A kormány módosítani készül a civiltörvényt – tudta meg az atv.hu.
Az egyesülési jogról és a civil szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítását tervezi a kormány az ATV információi szerint. A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat feladatául jelöli ki az egyesülési jog gyakorlásának a biztosítását, védelmét. Ezen kívül a civil szervezetek adminisztrációjának a csökkentését hozhatja a módosítás, valamint állítólag az a cél, hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban.
A jövőben a kormány a duplájára, 10 százalékra emelné a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív támogatást.
Költségvetési többletforrással nem számol a kormány, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elosztását tervezik.
Úgy tűnik viszont, az egyedi, miniszteri támogatási keretet növelik, hogy évente több alkalommal váljon lehetővé civil szervezetek egyedi szakmai programjainak "rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása". Mindez azért vált fontossá a kormánynak az indoklás szerint, mert az elmúlt években szinte megduplázódott az erre a keretre beadott pályázatok száma.
A pénzek elosztásáért a Nemzeti Együttműködési Alap, annak kilenc fős testületi Tanácsa, valamint 5 kollégiuma felelős. A Tanácsban kilenc tagból hármat a területet felügyelő miniszter delegál, hármat választás útján a civil szervezetek, hármat pedig a Tanács esetében az Országgyűlés kormánypárti többségű illetékes szakbizottsága, míg a testület elnökét a miniszter nevezi ki.
A Nemzeti Együttműködési Alap tanácsának elnöke a megalakulásakor (véletlenül) a CÖF elnöke a kormány melletti tüntetésekről jól ismert, a Békemenetet is szervező Csizmadia László lett.
A tervezett törvénymódosító javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapot kezelő Tanács, illetve a kollégiumok tagjainak a költségátalányát és költségtérítését is szabályozza.
Újdonság az ATV információi szerint, hogy a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletet alkosson a nem költségvetési pénzekkel kapcsolatos kollégiumi döntési eljárási szabályokról, azaz a pénzosztásról. De szintén rendelettel szabályozhatná a kormány a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének "a jogutódlása esetén felmerülő, átadás-átvételi eljárását" is. De hogy mindez a rendszer átalakítását jelenti-e, az egyelőre nem világos.
A javaslat pontosítja még a határon túli civil szervezetek definícióját is, a "más állam területén, annak jogszabályai alapján működő" civil szervezet meghatározással akarják kiküszöbölni a nem egyértelműen értelmezhető alapítvány és egyesület fogalmakat – áll a javaslat indoklásában.
| A kormány civil szervezetek elleni hadjáratának ügye az egyik kiemelt téma a magyar kormánnyal szemben, a CEU ügyének az emlegetése mellett az EU-ban. A Sargentini-jelentés megszavazása előtt is a civiltörvény korrigálását és vagy felfüggesztését kérte Manfred Weber néppárti frakcióvezető Orbán Viktortól – és azóta is e két területen fogalmaznak meg határozott elvárást a magyar kormány felé a Néppártban. A Stop Soros törvénycsomag miatt júliusban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. A Stop Sorost a Velencei Bizottság is bírálta. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, mert azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. Orbán Viktor és a kormány persze mindent Magyarország nemzeti szuverenitásának védelme érdekében tesz, így esze ágában sem volt módosítani a Stop Soroson. Inkább a kormány bevezette a bevándorlási különadót. |
