Momentum: A Kúria "függetlenségi tesztje" lesz, miként dönt a népszavazási kérdésekről

Belpol

Az ellenzéki párt a miniszterelnök kezdeményezte népszavazás összes kérdését alkotmányellenesnek tartja.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a TASZ mellett a Momentum is megtámadta a Kúriánál a kormány referendumának kérdéseit. A Momentum szerint a kérdések valójában nem népszavazási kérdések, mert Orbán Viktor úgynevezett "gyermekvédelmi népszavazása" nem döntésre hívja a választópolgárokat, hanem biankó felhatalmazást ad a kormány leegyszerűsítő politikájának.

A Narancs.hu kérdéseire Szigeti Flóra, a Momentum V. kerületi önkormányzati képviselője, a párt jogállamisági és igazságügyi szakpolitikusa válaszolt.

Magyar Narancs: Elképzelhetőnek tartják, hogy bármely, a népszavazást megtámadó beadványnak sikere lehet?

Szigeti Flóra: A kormány kérdései annyira ellentétesek az alkotmányjog számos rendelkezésével, hogy legalább két egyetemi félév anyagát tanítani lehetne a példájukon. A gyakorlatban sok függhet attól, mely tanácshoz kerül a felülvizsgálati ügy és hogy egyesítik-e az ügyeket. A Kúria ügyelosztási rendjén keresztül rengeteg eljárás eredménye befolyásolható – ezt egyébként Varga Zs. András, a Kúria elnöke is pontosan tudja és eszközként használja.

Így  felfoghatjuk a Kúria függetlenségének tesztjeként is a majdani érdemi döntést,

de ez nem változtat azon, hogy a kormány a közvetlen demokrácia legfontosabb intézményét politikai kommunikációs eszközzé silányította.

MN: Miért és mely kérdéseket tartják alkotmányellenesnek?

SzF: Mind az öt kérdést megtámadtuk, mert mind alkotmányellenes, hiszen a népszavazás intézményi lényeget csúfolják meg. Egyik kérdés sem felel meg az egyértelműség követelményének:

sem a választók, sem a jogalkotók számára nem egyértelmű, hogy az egyes kérdésekre adott ‘igen’ vagy ‘nem ‘ válaszok többsége tiltó, megengedő vagy kötelező jogi norma alkotását teszik-e szükségessé. 

Például ha annál a kérdésnél, hogy "Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?" az igen válaszok nyernének, akkor nem egyértelmű, hogy a "tartsanak" kire vonatkozik. Az sem egyértelmű, hogy akkor a kormány biztosítana ilyen foglalkozásokat, vagy csak megengedő lenne más szervezetek ilyen jellegű tevékenységét illetően. 

MN: Milyen konkrét aggályok merültek még fel a kérdésekkel kapcsolatban?

SzF: Az egyértelműség követelménye mellett van olyan kérdés, mely az alkotmányba és a nemzetközi jogba is ütközik. Az egyik kérdés alapján, például, ha győznek az igenek, gyermekeknek korlátlanul lehetne szexuális médiatartalmat megjeleníteni. Ez ellentétes a gyermekek alapjogaival és ellentétes az EU-s joggal is. Összességében tehát ezek a kérdések nem népszavazási kérdések – egy népszavazási kérdés bármely eredménye esetén a következő jogialkotási lépésnek egyértelműnek kell lennie, és bármely eredmény esetén igaznak kell lennie annak, hogy nem ütközik semmilyen alkotmányos vagy nemzetközi meglévő jogba. Ezek nem teljesülnek egyik kérdés esetén sem.

MN: Mivel készül a Momentum, ha mégis lesz népszavazás a kormány kérdéseiből?

SzF: Bojkottal. Nem futhatunk bele a Fidesz csapdájába. Orbán Viktor 11 éve tartó politikájának immanens része a választók hülyének nézése, a politikai kultúra lerombolása. Ebben az esetben a tiltakozás egyetlen lehetséges módja az, ha nem veszünk részt ebben a játszmában. Ugyanezért igyekszünk kontextusba is helyezni ezt a húzást: az értelmetlen kérdések hajtogatása helyett Vajda Viktória családügyi szakpolitikusunk például részletesen foglalkozik a valódi gyermekvédelmi problémákkal az azokra adható válaszokkal; 21. századi politikai pártként alapvetés, hogy kiállunk az LMBTQ-közösség jogaiért, ezért egy teljes LMBTQ-programot is bemutattunk; az Új Rendszerváltás Tervünk pedig rendszerszinten és részletesen foglalkozik a demokratikus intézményrendszer visszaállításával, a garanciális visszaállításával. Ezekből űz gúnyt ugyanis Orbán Viktor: nem csak nem keres válaszokat a kormánya a gyermekvédelem és az esélyegyenlőség területén, de egyenesen gyűlöletkeltéssel mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Hogy csak egy látványos ügyet említsünk: Renner Erika ügye is többször megerősítette, hogy a Fidesz-kormány egyszerűen intézményi mulasztásban van az emberi jogok védelmét tekintve. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.