MTA-s kutatók Palkovics javaslatáról: Ez őrültség, 100 százalékos kormányzati képviseletet jelent az irányításban

Belpol

Orosz Ferenctől és Szilágyi Emesétől azt is megkérdeztük, megakadályozható-e a törvényjavaslat elfogadása.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Orosz Ferenc enzimológussal és Szilágyi Emese jogásszal, az Akadémiai Dolgozók Fórumának két tagjával. Az MTA-s kutatókat természetesen Palkovics László Akadémiát érintő törvényjavaslatáról kérdeztük, és bár még a szöveg hivatalos beterjesztése előtt beszélgettünk, az interjú megállapításai a végső javaslat ismeretében is érvényesek.

Részletek az interjúból:

Magyar Narancs: Május 6-án az MTA közgyűlése határozatban utasította el a kutatóhálózat kiszervezését az Akadémia alól. Meglepte önöket, hogy az EP-választások után Palkovics László mégis ilyen tartalommal készített elő törvényjavaslatot?

Orosz Ferenc: Az lepett meg, hogy olyan pontok kerültek be a törvénytervezetbe, amelyekről szó sem volt a tárgyalásokon. A javaslat a menet közben felmerült legdurvább verziónál is sokkal rosszabb lett. A kutatóhálózat irányító testületéről például azt mondta a közgyűlés, hogy a kormány, az MTA és maguk a kutatóintézetek egyenlő arányban delegáljanak bele tagokat. A törvényjavaslatban viszont az szerepel, hogy minden tagot a miniszterelnök nevez ki. Az Akadémia javasolhat a 13 főből hatot, de a miniszterelnök mondhatja, hogy nekem ezek nem kellenek, tessék másokat javasolni. Ez teljes abszurditás. A gyakran mintaként emlegetett Németországban 20 százalékos a kormány képviselete a kutatóintézetek irányításában. A Palkovics-féle tervezet gyakorlatilag 100 százalékot jelentene.

(...)

false

MN: Meg lehet még akadályozni, hogy az Országgyűlés elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot?

Orosz Ferenc: Meg kellene világosodjanak, hogy ez egy őrültség. Nem csak tartalmilag, technikailag is lehetetlenség augusztus 1-jével bevezetni az új rendszert, mert a minisztériumban nincsenek meg a személyi feltételek. Talán lesz valaki, aki ezt felfogja, megijed, és legalább januárig elhalasztják a hatálybalépést. Aki pedig időt nyer, életet nyer.

Szilágyi Emese: Mindent meg fogunk próbálni, amire eszközeink vannak. Levelet fogunk írni minden parlamenti képviselőnek és a köztársasági elnöknek. Van olyan elképzelés, hogy beszélnünk kellene a három néppárti bölccsel is, hátha pártcsaládon belülről jobban tudnak hatni a kormányra.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. június 6-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.