MTA-s kutatók Palkovics javaslatáról: Ez őrültség, 100 százalékos kormányzati képviseletet jelent az irányításban

Belpol

Orosz Ferenctől és Szilágyi Emesétől azt is megkérdeztük, megakadályozható-e a törvényjavaslat elfogadása.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Orosz Ferenc enzimológussal és Szilágyi Emese jogásszal, az Akadémiai Dolgozók Fórumának két tagjával. Az MTA-s kutatókat természetesen Palkovics László Akadémiát érintő törvényjavaslatáról kérdeztük, és bár még a szöveg hivatalos beterjesztése előtt beszélgettünk, az interjú megállapításai a végső javaslat ismeretében is érvényesek.

Részletek az interjúból:

Magyar Narancs: Május 6-án az MTA közgyűlése határozatban utasította el a kutatóhálózat kiszervezését az Akadémia alól. Meglepte önöket, hogy az EP-választások után Palkovics László mégis ilyen tartalommal készített elő törvényjavaslatot?

Orosz Ferenc: Az lepett meg, hogy olyan pontok kerültek be a törvénytervezetbe, amelyekről szó sem volt a tárgyalásokon. A javaslat a menet közben felmerült legdurvább verziónál is sokkal rosszabb lett. A kutatóhálózat irányító testületéről például azt mondta a közgyűlés, hogy a kormány, az MTA és maguk a kutatóintézetek egyenlő arányban delegáljanak bele tagokat. A törvényjavaslatban viszont az szerepel, hogy minden tagot a miniszterelnök nevez ki. Az Akadémia javasolhat a 13 főből hatot, de a miniszterelnök mondhatja, hogy nekem ezek nem kellenek, tessék másokat javasolni. Ez teljes abszurditás. A gyakran mintaként emlegetett Németországban 20 százalékos a kormány képviselete a kutatóintézetek irányításában. A Palkovics-féle tervezet gyakorlatilag 100 százalékot jelentene.

(...)

false

MN: Meg lehet még akadályozni, hogy az Országgyűlés elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot?

Orosz Ferenc: Meg kellene világosodjanak, hogy ez egy őrültség. Nem csak tartalmilag, technikailag is lehetetlenség augusztus 1-jével bevezetni az új rendszert, mert a minisztériumban nincsenek meg a személyi feltételek. Talán lesz valaki, aki ezt felfogja, megijed, és legalább januárig elhalasztják a hatálybalépést. Aki pedig időt nyer, életet nyer.

Szilágyi Emese: Mindent meg fogunk próbálni, amire eszközeink vannak. Levelet fogunk írni minden parlamenti képviselőnek és a köztársasági elnöknek. Van olyan elképzelés, hogy beszélnünk kellene a három néppárti bölccsel is, hátha pártcsaládon belülről jobban tudnak hatni a kormányra.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. június 6-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.