Nagymaroson a városi alapítvány felmérette, hogy a lakosok elégedetlenek a polgármesterrel és a testülettel

Belpol

Két kutatást is végeztek 4 millió forint pályázati pénzből. A válaszadók szerint rossz állapotban van a település, nem működik jól az önkormányzat.

Kirívóan magas az általános, valamint a polgármesterrel és a képviselő-testülettel szembeni elégedetlenség Nagymaroson – derül ki egy minap közzétett kutatásból, melyet a városi alapítvány készíttetett. Az elemzés szerint az önkormányzat által létrehozott Nagymaros Város Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány „által elnyert kommunikációs pályázat” megvalósításakor a lakosság elégedettségét, a helyben élőket leginkább foglalkoztató kérdéseket, valamint a legfontosabb stratégiai területeket mérték fel.

A Facebook a sátán műve

2022. október 20-án és 21-én 25 nagymarosi lakos és hét önkormányzati képviselő, vagyis összesen 32 fő interjúztatása történt meg. A felmérés számos témát érintett, cikkünkben elsősorban a városirányításra szoritkozunk. 

E szerint egyebek mellett az alábbi állítások hangzottak el a felmérés során az önkormányzat vezetését illetően:

  • Futnak a problémák után.
  • „Nullkilométeres az önkormányzat.”
  • A képviselők egy kivétellel tapasztalatlanok, jellemző a kompetenciahiány, sokszor akadékoskodással lassítják a döntési folyamatokat.
  • Koncepciótlanság, fejetlenség.
  • Ötlet- és pénzhiány,
  • Nincs, aki kiadja és számonkérje a feladatokat.
  • Nincs elég erőforrás, kevés az önkormányzati dolgozó, nincsenek szakemberek.
  • A hivatalban nem nagymarosiak dolgoznak, így nem tudják, hová nyúljanak, hogy eredményt érjenek el.
  • Nem jók a pályázatokban, volt, hogy önhibájukból lemondtak a pályázatról.
  • Elhanyagoltak az önkormányzati ingatlanok.
  • Széthúzás van a képviselők között.
  • A rendezvényeken csak a polgármester és egy-két képviselő van ott, az, aki utálja a polgármestert, el sem megy.
  • Nem döntenek, félnek a döntéstől, csak az van, hogy mit miért nem lehet.
  • A döntési mechanizmusok bizonytalanok és lassúak. 

Nehéz ebben a kategóriában olyan pozitív állításokat találni, melyek a felmérésben résztvevő több személytől is elhangoztak, de a megkérdezettek leginkább a jegyző és a német nemzetiségi önkormányzat munkáját dícsérték.

Az elemzésből kiderül az is, hogy a nagymarosiaknak nem szeretnék, hogy már többen költözzenek be a településre; a város„megtelt”, a közterületek „gondozatlanok, gazosak, gazdátlanok”, az utak rossz állapotban vannak, a helyi közlekedés pedig „katasztrófa”, főleg a hétvégén a beáramló turisták miatt.  

A kutatás helyi kommunikációt vizsgáló állításait érdemes még külön elemezni. Többek szerint „a helyi újság fizetős, így el sem jut az emberek nagy részéhez” – „miért lehet az, hogy más településeken ingyenes itt még azért is fizetni kell”. voltak, akik azt állították, Heinczinger Balázs polgármester a ciklus elején még használta a Facebookot, „ma már a sátán művének tartja – fél év alatt bezárkózott”. 

 
Minden szombat délelőtt helyi termelői és kézműves piacot tartanak a főtéren Nagymaroson
Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Alacsony az elégedettségi index

A lakosság minél nagyobb arányú bevonásának érdekében az alapítvány online és offline is elérhető kérdőíves kutatást is végeztetett. A kitöltők közül 565 tartoztak a célcsoportba, ugyanis ennyien jelöltek meg nagymarosi lakhelyet. (Nagymaros lakossága 5042 fő körüli, vagyis a település lakóinak mintegy 10 százaléka töltötte ki a kérdőívet.) 

A válaszok alapján az egészségügyi ellátással és a helyi rendezvényekkel kiugróan elégedettek (61 és 50 százaléknyian), a polgármesteri hivatal ügyintézésével, a zöldfelületek és közterületek karbantartásával, a sportfejlesztésekkel, a helyi környezetvédelmi intézkedésekkel, az útfelújításokkal, valamint az önkormányzati vagyongazdálkodással pedig elégedetlenek voltak a válaszadók (54, 76, 54, 62, 91 és 70 százaléknyian). Az általános elégedettségen túl a településvezetés, vagyis a polgármester és a képviselő-testület munkájával kapcsolatos elégedettségre is rákérdeztek. Az elégedettségi indexek az alábbiak szerint alakultak: 

  • Az általános elégedettség 32 százalékos, 
  • a polgármester munkájával kapcsolatos elégedettség 34, 
  • a képviselő-testület munkájával kapcsolatos elégedettség 28 százalékos. 

A felmérésből kiderüllt, a kitöltők 45,8 százaléka a Nagymarosiak Facebook-csoportból tájékozódik, amely az elsődleges kommunikációs forrás. A második legnépszerűbb csatorna a helyi újság, a harmadik a polgármesteri Facebook-oldal, a negyedik az önkormányzati weboldal. (A teljes kutatás itt érhető el.) 

Kiss Károly önkormányzati képviselő lapunk megkeresésére elmondta, a nagymarosi képviselő-testület által 2004-ben alapított Nagymaros Város Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány négymillió forintot nyert el a Miniszterelnökség egyik pályázatán a kutatás elvégzésére. A képviselő úgy fogalmazott, teljesen megérti, hogy így értékelték a polgármester és a testület munkáját a válaszadók – mondta ezt úgy, hogy ő is a testület tagja.

„Nem úgy ismerem a polgármestert, mint aki ezután lemondana”

– tette hozzá. 

Kiss Károly szerint nagyon nehezen lehetett „kiénekelni” a polgármestertől, hogy közzé tegyék a dokumentumot, miközben áprilisban azt mondta, hogy már egy hete nála van, a kutatást végző vállalkozó az együttműködési megállapodás alapján pedig február végi teljesítéssel vállalta a munkát. Aztán a minap egyszer csak kikerült a kutatás az önkormányzat oldalára, vélhetően a lakossági nyomás hatására, ugyanis a közösségi felületeken pedzegették, hogy mi lehet vele. Az önkormányzati képviselő hozzátette, az alacsony elégedettségi index már korábban is ismert volt, „nem tudja mire volt ez a nagy titkolózás”. Kiss úgy vélte, habár az eredmény a polgármester kudarca elsősorban, nem teljesen a sajátja, mert a képviselő-testület hanyagsága, alkalmatlansága domborodik ki belőle. 

Levélben fordultunk a város polgármesteréhez, aki cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre. Ugyanakkor Heinczinger Balázs Nagymaros hivatalos Facebook-oldalán az alábbi közleményt adta ki a közelmúltban: „Aktívak voltak a nagymarosiak, több mint 600 lakostársunk vett részt a 2022. október - 2023. január között zajló lakossági egyeztetésen, emellett a kutatók 32 személlyel készítettek mélyinterjút is. A kutatás régóta várt kiértékelése – ami megtalálható honlapunkon – nagyban segíti a városért dolgozókat, hogy az üzemeltetési és fenntartási feladatok mellett mely lakossági igényekre fókuszálva végezzék a munkájukat. Célunk, hogy a közösség által megjelölt témákban hétről hétre felmutatható eredményekről számoljunk be”

A Narancs.hu az elmúlt hetekben többször is foglalkozott a dunakanyari kisvárossal. Megírtuk: Heinczinger Balázs polgármester vélhetően szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt a közelmúltban visszautalt egy kétmillió forint feletti összeget az önkormányzat számlájára. Az eset miatt feljelentés is született, a rendőrség pedig hivatali visszaélés gyanúja miatt eljárást indított. Cikkünkben megemlítettük, az ügyben a település előző vezetője, Petrovics László is érintett lehet. 

Heinczinger Balázs egyébként 2021 márciusában azzal került be a hírekbe, hogy a nemzeti ünnep alkalmából egyebek mellett azt mondta: korunk hódítói a lelkünkért küzdenek, vagyis családnak állítják be a legfurcsább dolgokat és értelmetlen nyűgnek a gyerekvállalást. „Fel sem lehet sorolni, hányféle nemet találtak már ki, pedig olyanból csak kettő van: a férfi meg a nő” – fogalmazott. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.