Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk arról, hogy Nagymaros polgármestere, Heinczinger Balázs kellemetlen helyzetbe került, ugyanis vélhetően szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget visszautalt az önkormányzat számlájára. A helyzet odáig fajult, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával nyomozást rendelt el. Más nagymarosi eseteket is vizsgálnak az eljárás során, melyek a kisváros előző polgármesterét, Petrovics Lászlót is érinthetik.
A költségtérítési ügyet és egyéb kétes témákat egy több mint ötezer tagot számláló, Nagymarosiak nevű Facebook-csoportban is tárgyalták. Az egyes esetekben ingerült hangvételű bejegyzésekhez Petrovics László, valamint önkormányzati képviselők is hozzászóltak, reagáltak a felvetésekre. Nagymaros lakossága valamivel meghaladja az ötezer főt, vagyis minden bizonnyal a helyiek egy jelentős részéhez a csoporton keresztül ezek a fejlemények eljutottak.
Ezt támasztja alá egy kutatás eredménye, melyet Kiss Károly önkormányzati képviselő posztolt még márciusban. E szerint a Facebook-csoportot többet és rendszeresebben olvassák a helyiek, mint a helyi újságot vagy a hivatalos polgármesteri Facebook-oldalt. (Érdekesség, hogy eközben az önkormányzat a tervei szerint „feleslegessé válásra” hivatkozva megszüntetné a helyi újságot). Ezek alapján a Facebook-csoportnak komoly közéleti-politikai jelentősége lehet a dunakanyari városkában.
Rámutatnak a hiányosságokra
Egy a Velencei-tó környéki közügyeket jól ismerő forrásunk az ottani települési Facebook-csoportok működésébe engedett betekintést. Elmondása szerint az ottani kisvárosok, községek (Nadap, Pákozd, Sukoró, Pázmánd, Velence, Gárdony, Agárd, Dinnyés stb.) közösségi életében 2018-19-től lettek egyre fontosabbak a helyi csoportok. Egy részük általános információs céllal jött létre (olyan témákat tárgyaltak, mint például jógázási lehetőségek, kertrendezés, villanyszerelő-keresés stb.), a tagok azonban időnként közérdekű kérdéseket is felvetnek (például: miért kátyús még mindig az XY utca?), melyekre jönnek a kommentek.
„Az aktuáis önkormányzat iránt ellenszenvvel viseltető polgároknak ez egyfajta fórum arra, hogy nagyobb nyilvánosság előtt mutassanak rá a vezetés hiányosságaira, ugyanis ezeknek a csoportoknak általában nagyobb a követőszáma, mint az adott település lakosságszáma”
– fogalmaz forrásunk.
Facebook-csoportok számokban
- Velence csoport (nyilvános): 17 000 tag (Velence lakossága 7000 fő)
- Gárdony csoport (nyilvános): 21 000 tag (Gárdony lakossága Agárddal is Dinnyéssel együtt 12 800 fő)
- Gárdonyban hallottam csoport (privát): 9000 tag
Velence és Gárdony hivatalos önkormányzati Facebook-oldalának követőszáma:
- Velence hivatalos Facebook-oldal: 8600 követő
- Gárdony hivatalos Facebook-oldal 3000 követő
Forrásunk szerint a helyi Facebook-csoportok több embert tudnak elérni, mint a hivatalos oldalak. Ezért nem ritka, hogy a hivatalos önkormányzati oldalak, polgármesterek a csoportokban is megosztják a posztjaikat. Sőt, egy időben L. Simon László a térség egykori országgyűlési képviselője is megosztotta a fontosabb posztjait, volt hogy 12 különböző csoportban egyszerre.
Közösségre leltek
Az általános napi témákkal, apróhirdetésekkel foglalkozó, kínál-keres jellegű csoportok mellett vannak eleve közérdekű kérdéseket felvető csoportok. „A 2019-es választás előtt például létrejött egy zárt csoport, aminek pár hónap alatt rengeteg tagja lett. Azért jött létre, mert az akkori fideszes velencei önkormányzat és polgármester (Koszti András) az emberek totális mellőzésével nyomatta az EFOTT-ot (zajterhelés, tömeg, szemetesek, mobil wc-k hiánya stb.).
Ez a csoport aztán a polgármester egyéb visszaéléseit is kitárgyaló csoport lett. Jelentőségét mutatja, hogy egy idő után a polgármester kérte felvételét, illetve megbízottjait próbálta bejuttatni ide”
– mondja forrásunk.
Az ilyen csoportok jelentősége abból is fakad szerinte, hogy ezeken a településeken igen jelentős a beköltözés, a lakosságszám emelkedése, ennek megfelelően a korábbi átláthatóbb viszonyrendszerek széttöredezettek lettek; nincs már meg az, ami a '90-es években, hogy a helyben élők egy óvodába, iskolába jártak, ugyanabban a boltban vásároltak, ismerték a közvetlen szomszédaikat, az utca összes lakóját.
Az ellenvéleménnyel bírók pedig a fentebb említett csoportban közösségre leltek, „és nyilván fel is bátorodtak, látván, hogy nincsenek egyedül az ellenérzéseikkel.
Tehát artikulálni tudott egy az aktuális önkormányzatéval ellentétes értékrendet, kritikát fogalmazott meg és közösséget alakított ki .
Egy másik példa az általunk megkérdezett forrás szerint, hogy Gárdonyban a tavalyelőtti halpusztulás után a civilek semmibevétele, leszólása, illetve a gárdonyi üdülőtulajdonosok nyilvános kritizálása után jött létre a Civilek a Velencei-tóért csoport, elsősorban a gárdonyi fideszes polgármester, a megyei közgyűlési elnök, az országgyűlési képviselő politikájának kritizálásaként. „Nagyarányú ingatlaneladások, zöldterületek felszámolása, a szabadon hozzáférhető tóparti területek csökkentése okán. Ennek a csoportnak 4,5 ezer tagja van most.” A helyi civilek az országos médiába is eljutottak, különféle akciókat szerveztek. Forrásunk szerint megjegyezendő, hogy a Facebook-csoportok konkrét, valós cselekvéseket kevéssé képesek felmutatni: inkább informáló, orientáló, véleményközösség teremtő szerepük van.
Számonkérés, lemondás
„A Facebook-csoportok új jelenségei a helyi nyilvánosságnak, amely az elmúlt években visszaszorult, lagymatagon működött a mainstream médiának köszönhetően. Ezzel egyidőben a közösségi média felerősödött”
– ezt már Bene Márton, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet politikai kommunikációval foglalkozó főmunkatársa mondta a Narancs.hu-nak. A szakember, akinek kutatási területe e téma, úgy fogalmazott, a Facebook-csoportok jók arra, hogy a lakosok a helyiekkel, köztük a településvezetőkkel is kapcsolatba lépjenek, figyelemmel kövessék a munkájukat, és lényegében a lakosság óriási százalékát lehet általuk lefedni. „Ilyen fóruma a helyi közösségeknek korábban nem volt” – fogalmazott Bene Márton, aki szerint ma már a helyi közélet, politika sokkal jobban jelen van a mindennapokban, mint a közösségi média megjelenése előtti időben.
Azt csoportja válogatja, hogy az adminisztrátorok mekkora helyet engednek a politikának: egyesek törekednek rá, hogy csak technikai információk jelenjenek meg, máshol pedig komoly viták bontakozhatnak ki, akár az országos politikai kérdéseket is megtárgyalhatják. Lakosságarányosan a legtöbb embert a kisebb településen tevékenykedő politikusok tudnak saját oldalaikon keresztül elérni, ezen logika mentén ez a tendencia a csoportokra is igaz lehet. Egy nagyobb város (például Debrecen) esetében feltételezhető, hogy erőteljesebb tartalmi szűrést folytatnak a moderátorok, és mivel sok poszt jelenik meg, így azok nehezebben jutnak el a tagokhoz. Ezért vélelmezhetően nem lesznek elsődleges tájékozódási felületek a Facebook-csoportok a nagyobb városokban, de ez településenként változhat.
Az emberek minimum negyedét el lehet érni
Bene Márton 2021-ben egy konferencián előadást tartott a helyi politikai szereplők közösségimédia-használatáról, amelyben érintette a Facebook-csoportokat is. Az országosan elvégzett reprezentatív vizsgálatot a Závecz Research Zrt. készítette 2021 novemberében. A főbb megállapítások szerint a Facebookot használó válaszadók 39 százaléka, az összes válaszadó 28 százaléka tagja helyi Facebook-csoportnak.
A csoporttagok több mint negyede találkozik hetente a polgármester (28%) vagy valamelyik önkormányzati képviselő (27%) bejegyzéseivel, továbbá a városvezetőt egyébként nem követő csoporttagok negyedét is el tudja érni heti rendszerességgel a polgármester. Pusztán a csoporttagok harmada mondta azt, hogy egyáltalán nem találkozik a polgármester vagy a képviselők bejegyzéseivel.
A polgármestereket, képviselőket sokkal könnyebben el lehet számoltatni, ugyanis amíg korábban csak zárt körben, egymás között, esetleg a ritkán szervezett lakossági fórumok keretein belül lehetett a problémákról beszélni a kistelepüléseken, most a teljes település nyilvánossága előtt lehet kérdezni a vezetőket. A helyi politikusok pedig nehezen tudják elkerülni, hogy ne reagáljanak. Bene Mártonék a 2023-as jászberényi időközi választást vizsgálták, amikor is kiderült, hogy a politikai szereplők ezeken a fórumokon gyakorta válaszoltak a velük szemben megfogalmazott kritikákra akár a kommentszekcióban, akár a saját oldalaikon keresztül. A tudományos kutató szerint az ilyen interakcióknak köszönhetően elképzelhető, egy-egy politikai botrány odáig fajul, hogy az érintett vezetők nem tudják tartani a pozíciójukat.
Bene Márton elmondása szeriont olyanról nem hallott, hogy egy politikus formálisan meg akart volna venni egy csoportot – vagyis az adminisztrátori jogot –, de tettek már kísérletet a befolyásolására. Ugyanis az oldalak esetlegesen jönnek létre vállalkozó szellemű személyek által, majd a helyi közélet központi fórumaként politikai tényezővé válnak. A manipulációnak lehet puhább és keményebb formája; utóbbi az, amikor az adminra nehezedő nyomás által a csoport hangulatát, posztok milyenségét próbálják meghatározni, esetleg aktivisták közreműködését befolyásolják. Gyakori jelenség egyébként, hogy egy nagyobb, „centrista” Facebook-csoport mellett létrejönnek olyanok, amelyek egyértelműen állásfoglalnak politikai nézetek mellett.
A szakember szerint felvet kérdéseket, hogy egy-egy „amatőr” kezében hogyan öszpontosulhat ekkora hatalom, amellyel vissza is lehet élni. Az adminisztrátori munka egyfajta szerkesztői készséget igényel, hisz tőlük függ, hogy milyen hangulat uralkodik el, miközben a csoportok nem médiumok. A jászberényi választás során helyi politikusok jelezték: sok minden megjelenik róluk, adott esetben alaptalan állítások is, és ezeket nem feltétlen tudták úgy kezelni, mint az országos politikusok. A formalizáltabb működés igénye azonban szembemegy azzal, hogy a csoportoknak éppen az a legfőbb értéke, hogy független, autonóm nyilvánosságként képesek működni és bevonzani a helyi lakosságot.
