A kormányalakítási viták és az új kabinet körüli parlamenti csatározások után újabb presztízscsata várható: a legfőbb ügyész megválasztása. Míg a köztársasági elnök jelöltje nem tetszik a kormánypártoknak, az ellenzék felsorakozott Sólyom László mögé, aki kész a végsőkig elmenni Horányi Miklós kinevezése érdekében.
*
"Egy államfő ne tegye ki magát annak, hogy a parlament leszavazza" - nyilatkozta tavaly Sólyom László. Márpedig ha a kulisszák mögött nem történik valamiféle kiegyezés, akkor e kijelentés ön-beteljesítő jóslatként nyirbálhatja meg az elnök tekintélyét. Információink szerint ugyanis Sólyom jelöltjével - akit az elnök a választások előtt, a pártokkal való konzultációt mellőzve nevezett meg - a parlamenti többséget adó szocialisták és liberálisok egyáltalán nincsenek megelégedve.
Az államfő Horányi Miklóst,
a Szegedi Fellebbviteli Ügyészség főügyészét ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Sólyom László "ezen utólag nem kíván változ-tatni. Innentől kezdve az Országgyűlés és a pártok feladata a bölcs döntés meghozatala" - nyilatkozta a Narancsnak Wéber Ferenc, az elnöki hivatal (KEH) szóvivője. "Az elnök álláspontja és időzítése a Napnál is világosabb: mint a pártok fölött álló intézmény megtes-tesítője kísérletet tesz a főügyész-ség tekintélyének helyreállítására, hangsúlyozva a fővádlói poszt kormánytól való függetlenségét" - világítja meg Sólyom döntésének hátterét az elnök megfontolásait ismerő forrásunk. Akárki kerül az ügyészség élére, azonnal cselekednie kell: helyre kell állítania a hivatal becsületét, hiszen miután Polt Pétert - a legfőbb ügyész vélt fideszes elfogultsága miatt - rövid idő alatt tizennyolcszor szavazta le a kormánytöbbség, a legfőbb vádló tekintélye mélypontra zuhant (Poltot - a kormányfővel szembeni vélt elfogultsága miatt - végül már a fideszes Deutsch-Für Tamás is keményen kritizálta).
Sólyom eleve nehéz helyzetbe került, amiért idén közel egy időben zajlottak az országgyűlési választások (árpilis 9. és 23.), illetve ért véget Polt Péter megbízatása (május 16.). "Az elnök Szkülla és Kharübdisz között hajózik. Az egyik oldalon az a veszély fenyeget, hogy a végrehajtó hatalom teszi rá ismét a kezét a főügyészi posztra, és folytatódik a Polt-érában felgyorsult erodáció, a másik oldalon pedig félő, hogy az államfőt leszavazza a parlament, és nagyban sérül az elnöki tekintély. Sólyom várhatóan zátonyra fut, meglepődnék rajta, ha Horányit megválasztanák" - elemezte a helyzetet az elnökhöz közeli forrásunk. Pedig az államfő állítólag sokáig mérlegelt, több név is szóba került. Végül azért döntött az általa szuverén egyéniségnek tartott Horányi Miklós mellett, mert úgy vélte, a szegedi fővádló pártállami bírói karrierje (1967-1991) miatt a szocialistáknak, illetve 2000-2003 közötti - Polt alatti - főügyészi szóvivői tevékenysége miatt a fideszeseknek is elfogad-ható jelölt lesz.
"Nekünk túl poltos"
- zárta rövidre a kérdést egy név-telenséget kérő SZDSZ-es forrásunk. "A köztársasági elnök önálló hatalmi ágnak képzeli magát. Ha most megengedjük, hogy kilép-jen a szűkre szabott hatóköréből, precedenst teremtene, a jövőben pedig állandósulnának a jogköri viták az államfő, a kormány és a parlament között" - mondta a Narancsnak a liberálisok egy másik szakpolitikusa.
Fodor Gábor, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának SZDSZ-es alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a liberálisok az MSZP döntésére várnak. Fodor megerősítette: a kisebbik kormánypárt sincs elragadtatva a jelölttől, de őket inkább az államfő eljárása - a konzultáció mellő-zése - zavarja, nem pedig Horányi személye. Az állítólagos szocialista ellenjelölt, Zamecsnik Péter támogatását a liberálisok megfontolnák, ámbár Fodor Gábor nehezen tudja elképzelni, miképpen lehetne megértetni a közvéleménnyel, hogy egy olyan ügyvéd kerül a vádhatóság élére, aki korábban élesen bírálta az ügyészség munkáját, ráadásul túl "delikát" ügyfelek képviseletét látja el. Zamecsnik viszi többek között a brókerügyben államtitok-sértéssel vádolt rendőr alezredes, Molnár Csaba, vagy Varga Tamás - egykoron Fidesz közeli vállalkozó - szintén nagy port kavart áfacsalási ügyét.
Zamecsnik nevét néhány hete a Magyar Nemzet dobta be mint a kormányfő tetszését állítólag elnyert jelöltét, de a Narancs szocialista forrásai "marhaságnak" nevezték e találgatást. Zamecsnik Péter is cáfolta lapunknak, hogy az ügyészjelölés miatt megkeresték volna. Vastagh Pál, az igazságügyi bizottság szocialista elnöke a Narancsnak azt mondta: egyelőre nem tűzték ki a főügyészjelölt meghallgatásának időpontját, az MSZP-nek még nincs hivatalos álláspontja. Információink szerint a kormányfő sincs megelégedve a jelöléssel, s ragaszkodna az elő-zetes konzultációhoz. Márpedig a KEH álláspontja világos: az államfő nem konzultál, csak jelöl.
Az ellenzék időközben felsorakozott Sólyom László mögé. Répássy Róbert, az igazságügyi bizottság fideszes alelnöke lapunknak kifejtette: ők tiszteletben tartják a köztársasági elnök döntését, s készek igennel szavazni Horányi Miklós kinevezésére. Az MDF már korábban jelezte: Horányi "méltó és támogatható jelölt". A KDNP-től lapzártánkig nem válaszoltak megkeresésünkre, de nem valószínűsíthető, hogy a kereszténydemokraták szembemennének a Fidesz akaratával. A kormányalakítás és a megszorítások vitái után, a nyári szünet előtt várhatóan újabb kötélhúzás veszi kezdetét, melynek immár aktív résztvevője lesz maga az államfő is.