Ne zavard a jogköreimet! - Patthelyzet a főügyészjelölésben

  • M. László Ferenc
  • 2006. június 15.

Belpol

A kormányalakítási viták és az új kabinet körüli parlamenti csatározások után újabb presztízscsata várható: a legfőbb ügyész megválasztása. Míg a köztársasági elnök jelöltje nem tetszik a kormánypártoknak, az ellenzék felsorakozott Sólyom László mögé, aki kész a végsőkig elmenni Horányi Miklós kinevezése érdekében.

A kormányalakítási viták és az új kabinet körüli parlamenti csatározások után újabb presztízscsata várható: a legfőbb ügyész megválasztása. Míg a köztársasági elnök jelöltje nem tetszik a kormánypártoknak, az ellenzék felsorakozott Sólyom László mögé, aki kész a végsőkig elmenni Horányi Miklós kinevezése érdekében.

*

"Egy államfő ne tegye ki magát annak, hogy a parlament leszavazza" - nyilatkozta tavaly Sólyom László. Márpedig ha a kulisszák mögött nem történik valamiféle kiegyezés, akkor e kijelentés ön-beteljesítő jóslatként nyirbálhatja meg az elnök tekintélyét. Információink szerint ugyanis Sólyom jelöltjével - akit az elnök a választások előtt, a pártokkal való konzultációt mellőzve nevezett meg - a parlamenti többséget adó szocialisták és liberálisok egyáltalán nincsenek megelégedve.

Az államfő Horányi Miklóst,

a Szegedi Fellebbviteli Ügyészség főügyészét ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Sólyom László "ezen utólag nem kíván változ-tatni. Innentől kezdve az Országgyűlés és a pártok feladata a bölcs döntés meghozatala" - nyilatkozta a Narancsnak Wéber Ferenc, az elnöki hivatal (KEH) szóvivője. "Az elnök álláspontja és időzítése a Napnál is világosabb: mint a pártok fölött álló intézmény megtes-tesítője kísérletet tesz a főügyész-ség tekintélyének helyreállítására, hangsúlyozva a fővádlói poszt kormánytól való függetlenségét" - világítja meg Sólyom döntésének hátterét az elnök megfontolásait ismerő forrásunk. Akárki kerül az ügyészség élére, azonnal cselekednie kell: helyre kell állítania a hivatal becsületét, hiszen miután Polt Pétert - a legfőbb ügyész vélt fideszes elfogultsága miatt - rövid idő alatt tizennyolcszor szavazta le a kormánytöbbség, a legfőbb vádló tekintélye mélypontra zuhant (Poltot - a kormányfővel szembeni vélt elfogultsága miatt - végül már a fideszes Deutsch-Für Tamás is keményen kritizálta).

Sólyom eleve nehéz helyzetbe került, amiért idén közel egy időben zajlottak az országgyűlési választások (árpilis 9. és 23.), illetve ért véget Polt Péter megbízatása (május 16.). "Az elnök Szkülla és Kharübdisz között hajózik. Az egyik oldalon az a veszély fenyeget, hogy a végrehajtó hatalom teszi rá ismét a kezét a főügyészi posztra, és folytatódik a Polt-érában felgyorsult erodáció, a másik oldalon pedig félő, hogy az államfőt leszavazza a parlament, és nagyban sérül az elnöki tekintély. Sólyom várhatóan zátonyra fut, meglepődnék rajta, ha Horányit megválasztanák" - elemezte a helyzetet az elnökhöz közeli forrásunk. Pedig az államfő állítólag sokáig mérlegelt, több név is szóba került. Végül azért döntött az általa szuverén egyéniségnek tartott Horányi Miklós mellett, mert úgy vélte, a szegedi fővádló pártállami bírói karrierje (1967-1991) miatt a szocialistáknak, illetve 2000-2003 közötti - Polt alatti - főügyészi szóvivői tevékenysége miatt a fideszeseknek is elfogad-ható jelölt lesz.

"Nekünk túl poltos"

- zárta rövidre a kérdést egy név-telenséget kérő SZDSZ-es forrásunk. "A köztársasági elnök önálló hatalmi ágnak képzeli magát. Ha most megengedjük, hogy kilép-jen a szűkre szabott hatóköréből, precedenst teremtene, a jövőben pedig állandósulnának a jogköri viták az államfő, a kormány és a parlament között" - mondta a Narancsnak a liberálisok egy másik szakpolitikusa.

Fodor Gábor, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának SZDSZ-es alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a liberálisok az MSZP döntésére várnak. Fodor megerősítette: a kisebbik kormánypárt sincs elragadtatva a jelölttől, de őket inkább az államfő eljárása - a konzultáció mellő-zése - zavarja, nem pedig Horányi személye. Az állítólagos szocialista ellenjelölt, Zamecsnik Péter támogatását a liberálisok megfontolnák, ámbár Fodor Gábor nehezen tudja elképzelni, miképpen lehetne megértetni a közvéleménnyel, hogy egy olyan ügyvéd kerül a vádhatóság élére, aki korábban élesen bírálta az ügyészség munkáját, ráadásul túl "delikát" ügyfelek képviseletét látja el. Zamecsnik viszi többek között a brókerügyben államtitok-sértéssel vádolt rendőr alezredes, Molnár Csaba, vagy Varga Tamás - egykoron Fidesz közeli vállalkozó - szintén nagy port kavart áfacsalási ügyét.

Zamecsnik nevét néhány hete a Magyar Nemzet dobta be mint a kormányfő tetszését állítólag elnyert jelöltét, de a Narancs szocialista forrásai "marhaságnak" nevezték e találgatást. Zamecsnik Péter is cáfolta lapunknak, hogy az ügyészjelölés miatt megkeresték volna. Vastagh Pál, az igazságügyi bizottság szocialista elnöke a Narancsnak azt mondta: egyelőre nem tűzték ki a főügyészjelölt meghallgatásának időpontját, az MSZP-nek még nincs hivatalos álláspontja. Információink szerint a kormányfő sincs megelégedve a jelöléssel, s ragaszkodna az elő-zetes konzultációhoz. Márpedig a KEH álláspontja világos: az államfő nem konzultál, csak jelöl.

Az ellenzék időközben felsorakozott Sólyom László mögé. Répássy Róbert, az igazságügyi bizottság fideszes alelnöke lapunknak kifejtette: ők tiszteletben tartják a köztársasági elnök döntését, s készek igennel szavazni Horányi Miklós kinevezésére. Az MDF már korábban jelezte: Horányi "méltó és támogatható jelölt". A KDNP-től lapzártánkig nem válaszoltak megkeresésünkre, de nem valószínűsíthető, hogy a kereszténydemokraták szembemennének a Fidesz akaratával. A kormányalakítás és a megszorítások vitái után, a nyári szünet előtt várhatóan újabb kötélhúzás veszi kezdetét, melynek immár aktív résztvevője lesz maga az államfő is.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.