Oázissá váló rizsföldek a Dél-Alföldön

Néha vízbe vetnek

Belpol

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.

Májusban volt eső az Alföldön, de lenne még helye a csapadéknak. Gyomaendrőd mellett június 13-án ujjnyi vastag repedéseket látunk – viszont nagy kócsagokat, sirályokat, gólyatöcsöket, bíbiceket, hűsölő mezei nyulakat is az elárasztott rizsföldön.

Giricz Petrik, a rizsföld gazdája azt mondja, a 2022-es nagy aszály idején az ő területeiken gyűltek össze a vadon élő védett és vadászható állatok, mert máshol nem tudtak inni, enni, költeni. Előfordult, hogy egy bíbic a földút közepére, kis gazfoltba rakott fészket. Az ember nagy lapáttal, óvatosan alányúl, és miközben a madár fölötte röpköd és kárál, az út szélére telepíti a fészket. Aztán ha legközelebb arra jár, látja, hogy a bíbic elfogadta a helyzetet, mert már onnan repül föl és sipít az autóra.

A csatornák partján kétoldalt negyven-ötven méterre a kukorica és a napraforgó is elevenebb. Itt lehet látni azt a jelenséget, amit emlegetni szoktak a természetvédők, ha a Duna–Tisza közi Homokhátság kiszáradásáról és a kívánatos megoldásról, a vízmegtartásról, annak hatásairól esik szó. A rizsföldek vizének párolgása hat a mikroklímára, helyi esőt eredményez. Giricz Petrik azt figyelte meg, hogy ha zivatarfelhők vonulnak át, máshol talán nem esik belőlük egy csöpp sem, de a rizsföldeken rendszerint szokott. Ez pedig a rizsnek is jó, felfrissül tőle a víz, amelyben a növény áll.

A lehulló csapadék megtartásának, ami a talajvízszintre is jótékony hatással van, egy akadálya szokott lenni: ha a sok földtulajdonosból csak egy is nem járul hozzá, hogy a közösség érdekében az év nagy részében víz borítsa az ő földjét is. A rizstermesztés elvileg kiút lehetne ebből, csakhogy erre nem minden terület alkalmas. Gyomaendrőd mellett két vízzáró agyagréteg hatvan centi mélyen megakadályozza az elszivárgást. A homokon azonban legföljebb ott lehetne ezzel kísérletezni – mondja Petrik –, ahol régen megállt a víz. Olvasta nemrég, hogy Berlin mellett egy kiszáradt tó medrében kéthektáros rizsterületet hoztak létre.

Amit elcsatoltak

Azon, hogy Magyarországon termelnek rizst, néha elámulnak az öntözővízzel foglalkozó hatóságok új dolgozói is. Pedig ez nem új történet Európában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.