Oázissá váló rizsföldek a Dél-Alföldön

Néha vízbe vetnek

Belpol

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.

Májusban volt eső az Alföldön, de lenne még helye a csapadéknak. Gyomaendrőd mellett június 13-án ujjnyi vastag repedéseket látunk – viszont nagy kócsagokat, sirályokat, gólyatöcsöket, bíbiceket, hűsölő mezei nyulakat is az elárasztott rizsföldön.

Giricz Petrik, a rizsföld gazdája azt mondja, a 2022-es nagy aszály idején az ő területeiken gyűltek össze a vadon élő védett és vadászható állatok, mert máshol nem tudtak inni, enni, költeni. Előfordult, hogy egy bíbic a földút közepére, kis gazfoltba rakott fészket. Az ember nagy lapáttal, óvatosan alányúl, és miközben a madár fölötte röpköd és kárál, az út szélére telepíti a fészket. Aztán ha legközelebb arra jár, látja, hogy a bíbic elfogadta a helyzetet, mert már onnan repül föl és sipít az autóra.

A csatornák partján kétoldalt negyven-ötven méterre a kukorica és a napraforgó is elevenebb. Itt lehet látni azt a jelenséget, amit emlegetni szoktak a természetvédők, ha a Duna–Tisza közi Homokhátság kiszáradásáról és a kívánatos megoldásról, a vízmegtartásról, annak hatásairól esik szó. A rizsföldek vizének párolgása hat a mikroklímára, helyi esőt eredményez. Giricz Petrik azt figyelte meg, hogy ha zivatarfelhők vonulnak át, máshol talán nem esik belőlük egy csöpp sem, de a rizsföldeken rendszerint szokott. Ez pedig a rizsnek is jó, felfrissül tőle a víz, amelyben a növény áll.

A lehulló csapadék megtartásának, ami a talajvízszintre is jótékony hatással van, egy akadálya szokott lenni: ha a sok földtulajdonosból csak egy is nem járul hozzá, hogy a közösség érdekében az év nagy részében víz borítsa az ő földjét is. A rizstermesztés elvileg kiút lehetne ebből, csakhogy erre nem minden terület alkalmas. Gyomaendrőd mellett két vízzáró agyagréteg hatvan centi mélyen megakadályozza az elszivárgást. A homokon azonban legföljebb ott lehetne ezzel kísérletezni – mondja Petrik –, ahol régen megállt a víz. Olvasta nemrég, hogy Berlin mellett egy kiszáradt tó medrében kéthektáros rizsterületet hoztak létre.

Amit elcsatoltak

Azon, hogy Magyarországon termelnek rizst, néha elámulnak az öntözővízzel foglalkozó hatóságok új dolgozói is. Pedig ez nem új történet Európában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.