Oázissá váló rizsföldek a Dél-Alföldön

Néha vízbe vetnek

Belpol

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.

Májusban volt eső az Alföldön, de lenne még helye a csapadéknak. Gyomaendrőd mellett június 13-án ujjnyi vastag repedéseket látunk – viszont nagy kócsagokat, sirályokat, gólyatöcsöket, bíbiceket, hűsölő mezei nyulakat is az elárasztott rizsföldön.

Giricz Petrik, a rizsföld gazdája azt mondja, a 2022-es nagy aszály idején az ő területeiken gyűltek össze a vadon élő védett és vadászható állatok, mert máshol nem tudtak inni, enni, költeni. Előfordult, hogy egy bíbic a földút közepére, kis gazfoltba rakott fészket. Az ember nagy lapáttal, óvatosan alányúl, és miközben a madár fölötte röpköd és kárál, az út szélére telepíti a fészket. Aztán ha legközelebb arra jár, látja, hogy a bíbic elfogadta a helyzetet, mert már onnan repül föl és sipít az autóra.

A csatornák partján kétoldalt negyven-ötven méterre a kukorica és a napraforgó is elevenebb. Itt lehet látni azt a jelenséget, amit emlegetni szoktak a természetvédők, ha a Duna–Tisza közi Homokhátság kiszáradásáról és a kívánatos megoldásról, a vízmegtartásról, annak hatásairól esik szó. A rizsföldek vizének párolgása hat a mikroklímára, helyi esőt eredményez. Giricz Petrik azt figyelte meg, hogy ha zivatarfelhők vonulnak át, máshol talán nem esik belőlük egy csöpp sem, de a rizsföldeken rendszerint szokott. Ez pedig a rizsnek is jó, felfrissül tőle a víz, amelyben a növény áll.

A lehulló csapadék megtartásának, ami a talajvízszintre is jótékony hatással van, egy akadálya szokott lenni: ha a sok földtulajdonosból csak egy is nem járul hozzá, hogy a közösség érdekében az év nagy részében víz borítsa az ő földjét is. A rizstermesztés elvileg kiút lehetne ebből, csakhogy erre nem minden terület alkalmas. Gyomaendrőd mellett két vízzáró agyagréteg hatvan centi mélyen megakadályozza az elszivárgást. A homokon azonban legföljebb ott lehetne ezzel kísérletezni – mondja Petrik –, ahol régen megállt a víz. Olvasta nemrég, hogy Berlin mellett egy kiszáradt tó medrében kéthektáros rizsterületet hoztak létre.

Amit elcsatoltak

Azon, hogy Magyarországon termelnek rizst, néha elámulnak az öntözővízzel foglalkozó hatóságok új dolgozói is. Pedig ez nem új történet Európában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.