120 évig vártak, most megelégelték a segédmunkási besorolást a hivatásos sofőrök, ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) petícióban kéri a kormánytól a járművezetés szakmává nyilvánítását. Azért lázadtak fel, mert a súlyos létszámhiánnyal küzdő ágazatban egyre gyakrabban hallani a fiataloktól, hogy segédmunkásként nincs az ágazatban jövőkép és előrelépési lehetőség. A szakmásítás egyébként az államnak egyetlen forintjába sem kerülne, viszont ezzel meg lehetne állítani a tömeges elvándorlást – magyarázza Nemes Gábor, a KSZOSZ elnöke.
Kritikus a létszámhiány a közúti, teherfuvarozói és a városi – közösségi – közlekedésben is, ezért a szakszervezetek minden követ megmozgatnak, hogy megakadályozzák a további tömeges elvándorlást, s vonzóbbá tegyék az évtizedekkel ezelőtt még hivatásként emlegetett foglalkozást az újak számára. A KSZOSZ az egyik legnagyobb akadálynak azt tartja, hogy ezt a nehéz, felelősségteljes munkát csak segédmunkási besorolásban lehet végezni – hívja fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
A szövetség ezért petícióban kéri a kormánytól a szakmásítást, ami az elnök szerint mindössze gesztus a döntéshozóktól, de életmentő lenne az ágazat számára. A nemzetközi forgalomban is részt vevő magyar járművezetők elsősorban azért hagyják el tömegével a hazai pályát, mert itthon – segédmunkási státusban – minimálbér után kapják a jövedelmüket és a nyugdíjuk is ez alapján képződik, miközben Nyugat-Európában a teljes, a hazainál lényegesen jobb jövedelem után adóznak, és onnan a magyar nyugdíj többszörösét kapják. Az ágazat „szakmásítása” az első lépés lehetne a kedvezőbb bérszerkezet átalakításához, s e foglakozás vonzóbbá tételéjhez – érvel Nemes Gábor. A probléma a buszvezetőket is érinti, ennek kapcsán az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy az ő munkájukhoz a segédmunkási vagy a betanított munkási szintnél megalapozottabb tudás kell.
Nemes felidézi a kezdeteket: a szakmává nyilvánítás első lépésben, 1898-ben megtörtént, amikor a szakszervezeti mozgalom szervezeteinek erősítésére létrehozott Szakszervezeti Tanács (Szaktanács) „a fuvaripari munkások számára” kivívta, hogy cselédek helyett ipari munkásoknak számítsanak, és kapjanak munkakönyvet. 120 évvel az első lépés után éppen itt az ideje a következő lépésnek. Nem érheti az ágazatban dolgozókat a türelmetlenség vádja, de most betelt a pohár, vártunk eleget – szögezi le Nemes. Amennyiben a kormány valóban enyhíteni akar a létszámhiányon, akkor meghozza ezt a döntést – teszi hozzá az elnök.
