Nem akarnak többé segédmunkások lenni a hivatásos sofőrök

  • narancs. hu
  • 2018. június 4.

Belpol

Legyen végre szakma a járművezetés! Petíciót írtak a hivatásos sofőrök.

120 évig vártak, most megelégelték a segédmunkási besorolást a hivatásos sofőrök, ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) petícióban kéri a kormánytól a járművezetés szakmává nyilvánítását. Azért lázadtak fel, mert a súlyos létszámhiánnyal küzdő ágazatban egyre gyakrabban hallani a fiataloktól, hogy segédmunkásként nincs az ágazatban jövőkép és előrelépési lehetőség. A szakmásítás egyébként az államnak egyetlen forintjába sem kerülne, viszont ezzel meg lehetne állítani a tömeges elvándorlást – magyarázza Nemes Gábor, a KSZOSZ elnöke.

Kritikus a létszámhiány a közúti, teherfuvarozói és a városi – közösségi – közlekedésben is, ezért a szakszervezetek minden követ megmozgatnak, hogy megakadályozzák a további tömeges elvándorlást, s vonzóbbá tegyék az évtizedekkel ezelőtt még hivatásként emlegetett foglalkozást az újak számára. A KSZOSZ az egyik legnagyobb akadálynak azt tartja, hogy ezt a nehéz, felelősségteljes munkát csak segédmunkási besorolásban lehet végezni – hívja fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.

A szövetség ezért petícióban kéri a kormánytól a szakmásítást, ami az elnök szerint mindössze gesztus a döntéshozóktól, de életmentő lenne az ágazat számára. A nemzetközi forgalomban is részt vevő magyar járművezetők elsősorban azért hagyják el tömegével a hazai pályát, mert itthon – segédmunkási státusban – minimálbér után kapják a jövedelmüket és a nyugdíjuk is ez alapján képződik, miközben Nyugat-Európában a teljes, a hazainál lényegesen  jobb jövedelem után adóznak, és onnan a magyar nyugdíj többszörösét kapják. Az ágazat „szakmásítása” az első lépés lehetne a kedvezőbb bérszerkezet átalakításához, s e foglakozás vonzóbbá tételéjhez – érvel Nemes Gábor. A probléma a buszvezetőket is érinti, ennek kapcsán az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy az ő munkájukhoz a segédmunkási vagy a betanított munkási szintnél megalapozottabb tudás kell.

Nemes felidézi a kezdeteket: a szakmává nyilvánítás első lépésben, 1898-ben megtörtént, amikor a szakszervezeti mozgalom szervezeteinek erősítésére létrehozott Szakszervezeti Tanács (Szaktanács) „a fuvaripari munkások számára” kivívta, hogy cselédek helyett ipari munkásoknak számítsanak, és kapjanak munkakönyvet. 120 évvel az első lépés után éppen itt az ideje a következő lépésnek. Nem érheti az ágazatban dolgozókat a türelmetlenség vádja, de most betelt a pohár, vártunk eleget – szögezi le Nemes. Amennyiben a kormány valóban enyhíteni akar a létszámhiányon, akkor meghozza ezt a döntést – teszi hozzá az elnök.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.