Interjú

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa a gyermekbántalmazásos esetekről és a gyermekvédelmi rendszerről

Belpol

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Magyar Narancs: Néhány esztendeje már foglalkozott a kiskorú veszélyeztetése elnevezésű bűncselekmény felderítési arányainak, illetve szankcióinak elemzésével.

Solt Ágnes: 2018-ban fejeztem be a 2015-ös adatok kutatását, a kiskorú veszélyeztetése miatt jogerős elítéléssel végződött ügyek teljes iratanyagát elemeztem. Annyi borzasztó dolog derült ki, hogy utána a munkahelyem támogatásával elkezdtem egy előadás-sorozatot és továbbképzést gyermekvédelemben dolgozóknak, rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Országosan mintegy hatezer szakembert értem el egy év alatt, az összes alrendszerbe bepillantást nyerhettem: gyermekjóléti szolgálatoknál, gyámhivatalokban dolgozókkal, s pedagógusokkal, védőnőkkel, gyermekorvosokkal is sokszor találkoztam. Viszonylag komplex kép alakult ki a rendszer működéséről, pontosabban arról, miért nem működik úgy, ahogyan szeretnénk. Ezt követően végeztem el még egyszer a kutatást a 2020-as év adataival. Az volt a kérdés, hogy van-e valami érzékelhető, statisztikai­lag kimutatható változás.

MN: Merre mozdult rendszer?

SÁ: Azonnal szembetűnő, negatív előjelű különbség volt, hogy bár 2015-ben is nagyon magas mértékű volt a látencia – ami jellemző az ilyen típusú bűncselekménynél, hiszen egy év alatt mindössze 961 jogerős ítélet született kiskorú veszélyeztetése tárgyában –, 2020-ra ez még nőtt is. 2020-ban 446 jogerős elítélés volt, azaz drasztikusan, 54 százalékkal csökkent a számuk. Nyilván nem az esetek száma esett vissza, hanem a korábbinál jóval kevesebbet derítettek fel, és kevesebb elkövetőt ítéltek el jogerősen. Azaz nagyobb arányú a látencia.

MN: A látencia része az is, ha nem jutnak el ezek az ügyek a bíróságig?

SÁ: Ezek nagyon kényes ügyek. A család magánéletébe kell beavatkozni, intim szférát sérteni, bizonyítékként felhasználható tanúvallomásokat szerezni. Sokszor csak állítások vannak. Kétség nélküli, megalapozott bizonyítékokat nehéz szerezni. Nem elég, hogy a nyomozó, az ügyész és a bíró is meg van győződve a sorozatos bántalmazás megtörténtéről vagy a súlyos veszélyeztetésről. Az is kell, hogy a jog eszközei­vel, a jogszabályok szerint is kétségkívül bizonyítható legyen a bántalmazás, és a veszélyeztetés súlyos mértéke legyen megállapítható. De egy ilyen eljárás mindenki számára nehézkes. A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagoknak egy jelzés és feljelentés után kötelezően tanúskodni kell, dokumentumokat beszerezni és küldeni, esetleg később tárgyalásokra járni. A rendőrségnek úgy kell bizonyítékokat gyűjtenie, hogy a tanúk nehezen beszélnek, az eljárás során sokszor vissza is akarják vonni a vallomásukat, vagy nem tesznek továbbiakat. Az elkövető jellemzően mindent tagad. A rendőrség munkájának fontos mérőszáma a „felderítettségi mutató”, így ha egy feljelentést nem követ felderítés, az rontja a statisztikát. Az ügyészség számára meg a váderedményességi ráta a fontos mérőszám: akkor emelnek vádat, amikor szinte biztosak abban, hogy a bíróság szerint is kétséget kizáróan bűnös lesz a vádlott. Ha egy vádemelés megszüntető határozattal végződik például bizonyítottság hiányában, az rontja az ügyészség váderedményességi statisztikáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.