Interjú

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa a gyermekbántalmazásos esetekről és a gyermekvédelmi rendszerről

Belpol

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Magyar Narancs: Néhány esztendeje már foglalkozott a kiskorú veszélyeztetése elnevezésű bűncselekmény felderítési arányainak, illetve szankcióinak elemzésével.

Solt Ágnes: 2018-ban fejeztem be a 2015-ös adatok kutatását, a kiskorú veszélyeztetése miatt jogerős elítéléssel végződött ügyek teljes iratanyagát elemeztem. Annyi borzasztó dolog derült ki, hogy utána a munkahelyem támogatásával elkezdtem egy előadás-sorozatot és továbbképzést gyermekvédelemben dolgozóknak, rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Országosan mintegy hatezer szakembert értem el egy év alatt, az összes alrendszerbe bepillantást nyerhettem: gyermekjóléti szolgálatoknál, gyámhivatalokban dolgozókkal, s pedagógusokkal, védőnőkkel, gyermekorvosokkal is sokszor találkoztam. Viszonylag komplex kép alakult ki a rendszer működéséről, pontosabban arról, miért nem működik úgy, ahogyan szeretnénk. Ezt követően végeztem el még egyszer a kutatást a 2020-as év adataival. Az volt a kérdés, hogy van-e valami érzékelhető, statisztikai­lag kimutatható változás.

MN: Merre mozdult rendszer?

SÁ: Azonnal szembetűnő, negatív előjelű különbség volt, hogy bár 2015-ben is nagyon magas mértékű volt a látencia – ami jellemző az ilyen típusú bűncselekménynél, hiszen egy év alatt mindössze 961 jogerős ítélet született kiskorú veszélyeztetése tárgyában –, 2020-ra ez még nőtt is. 2020-ban 446 jogerős elítélés volt, azaz drasztikusan, 54 százalékkal csökkent a számuk. Nyilván nem az esetek száma esett vissza, hanem a korábbinál jóval kevesebbet derítettek fel, és kevesebb elkövetőt ítéltek el jogerősen. Azaz nagyobb arányú a látencia.

MN: A látencia része az is, ha nem jutnak el ezek az ügyek a bíróságig?

SÁ: Ezek nagyon kényes ügyek. A család magánéletébe kell beavatkozni, intim szférát sérteni, bizonyítékként felhasználható tanúvallomásokat szerezni. Sokszor csak állítások vannak. Kétség nélküli, megalapozott bizonyítékokat nehéz szerezni. Nem elég, hogy a nyomozó, az ügyész és a bíró is meg van győződve a sorozatos bántalmazás megtörténtéről vagy a súlyos veszélyeztetésről. Az is kell, hogy a jog eszközei­vel, a jogszabályok szerint is kétségkívül bizonyítható legyen a bántalmazás, és a veszélyeztetés súlyos mértéke legyen megállapítható. De egy ilyen eljárás mindenki számára nehézkes. A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagoknak egy jelzés és feljelentés után kötelezően tanúskodni kell, dokumentumokat beszerezni és küldeni, esetleg később tárgyalásokra járni. A rendőrségnek úgy kell bizonyítékokat gyűjtenie, hogy a tanúk nehezen beszélnek, az eljárás során sokszor vissza is akarják vonni a vallomásukat, vagy nem tesznek továbbiakat. Az elkövető jellemzően mindent tagad. A rendőrség munkájának fontos mérőszáma a „felderítettségi mutató”, így ha egy feljelentést nem követ felderítés, az rontja a statisztikát. Az ügyészség számára meg a váderedményességi ráta a fontos mérőszám: akkor emelnek vádat, amikor szinte biztosak abban, hogy a bíróság szerint is kétséget kizáróan bűnös lesz a vádlott. Ha egy vádemelés megszüntető határozattal végződik például bizonyítottság hiányában, az rontja az ügyészség váderedményességi statisztikáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.