Nem éri meg a pedagógus gyakornokoknak feljebb minősülni, inkább „elfelejtik” beadni a portfoliót

Belpol

Kevesebbet kereshet az a fiatal tanár, aki gyakornokból a Pedagógus I. kategóriába kerül. Az Oktatási Hivatal egyelőre annyit tesz, hogy jogszabályellenesen kitolja a beadási határidőt.

November 25-én bezárult a pedagógusminősítési portfolió beadására szolgáló felület, eddig kellett beadniuk a pedagógusoknak a megfelelő dokumentumot ahhoz, hogy aktuális besorolásukhoz képest szintet lépjenek, és Pedagógus I. vagy Pedagógus II. besorolású tanár váljék belőlük.

A minden évben fix dátumról jogszabály rendelkezik. A 2013/326. kormányrendelet megfelelő paragrafusai szerint „a pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe”.

Igen ám, de ahogy azt forrásaink lapunknak elmondták, az oktatási rendszerben gyakornokként dolgozó fiatalok észrevették, hogy

nem feltétlenül éri meg nekik elérni a Pedagógus I. státuszt.

Azt már most tudják, hogy januártól a gyakornokok bére eléri a bruttó 440 ezer forintot. Várható, hogy a felsőbb besorolású kollégák fizetését efölé igazítják majd, a tanárok a Pedagógus I. esetében nagyjából 460 ezres, a Pedagógus II. esetében pedig 480 ezres bruttóra számítanak. Ezek a húszezer forintok nem bírnak nagy ösztönzőerővel. De az is előfordulhat, hogy az a gyakornok, aki sikeresen minősül, kevesebbet keres januártól, mint korábban.

Vegyünk példaként egy gyakornokot, akit a jogszabály heti húsz tanóra megtartására kötelez. Mivel nincs olyan iskola az országban, ahol ne lenne tapintható a pedagógushiány, a gyakornok biztosan számíthat arra, hogy heti legalább négyszer túlórázni fog, és egy túlóráért bruttó 4500 forintban részesül. Ez hetente 18 ezret, havonta 72 ezer forintot jelent – nem nagy összeg, még Szijjártó Péter viszonylag kedvező árú sneakerére sem elég, és főleg kevés, ha az embernek az európai jachtkörutazás a hobbija, de ezzel a tanárgyakornok bruttó fizetése máris átlépte a mesés 500 ezret, amiből legalább 340 ezret meg is kap.

De mi történne ezzel a gyakornokkal, ha sikeresen minősülne Pedagógus I. kategóriába? A hetente kötelező óraszáma 20-ról rögtön 24-re növekedne, túlórát csak ezen felül fizetnének neki, a fizetése azonban szinte biztosan nem érné el a mesés félmilliót – legalábbis a pedagógusok nem számítanak ilyen mértékű emelésre a jövő évtől.

Nem csoda, hogy sok gyakornok döntött úgy, hogy sikertelenül fog minősülni. Ehhez nem is kell más tenniük, mint „elfelejteni” elkészíteni a portfoliót. Az imént emlegetett jogszabály szerint ugyanis abban az esetben, ha valaki az „előírt határidőt elmulasztja, az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét”. A sikertelen bizonyítvány kiállítása tehát automatikusan történik.

Múlt hét csütörtökön sok pedagógus mégis kapott egy emailt az Oktatási Hivataltól, amiben az áll, hogy november 30-tól „egyedi elbírálás alapján” az e-portfolió felülete újból megnyílik nekik, és január 31-ig lehetőségük van feltölteni a felminősítéshez szükséges portfoliót.

 
Az Oktatási Hivatal e-mailje a pedagógus gyakornokoknak
Forrás: Olvasónktól

Ezek a fiatal pedagógusok nem kértek egyedi elbírálást, nem hivatkoztak arra, hogy nem volt idejük benyújtani, otthon felejtették vagy a kutya megette a portfoliót. Többnyire úgy ítélték, hogy nem áll érdekükben pályázni kisebb fizetésre.

Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint lehetséges, hogy az igazgatók vagy a tankerületi vezetők januárig „megpuhítják” azokat a gyakornokokat, akik így jártak el. Egy biztos: az Oktatási Hivatal nem tehetné meg azt, hogy egy általa hozott jogszabályt indok nélkül felülír.

Ez a történet inkább arról szól, hogy az Oktatási Hivatal minden eszközzel igyekszik elfedni a tanárhiányt, és minél kisebb forrásráfordításból finanszírozni a béreket.

Pedig a gyakornokokon nagyot spórolni nem lehet, de a tanárhiányt sem fedezik: egy-egy iskolában többnyire nem dolgozik több egy-kettőnél. 

Mást mond az Oktatási Hivatal

Megkerestük az Oktatási Hivatalt; arra voltunk kíváncsiak, miért járnak el a jogszabállyal ellentétes módon és hány gyakornok felminősítésével számolnak. Az OH azonban azt állítja, hogy „a portfóliók újranyitása csakis egyedi módon, a pedagógus érdekében, a pedagógus kérelme alapján történik.” A határidő meghosszabbítására pedig azért volt szükség, mert „a 2024. évi eljárásba bekerült egyes pedagógusok esetében úgy látjuk, hogy jogértelmezési nehézséget okozott az eljárásba való bekerülést követő jogszabályi változás, mely – többek között – a Pedagógus II. fokozat elérésének kötelezőségét módosította. Az Oktatási Hivatal a jogszabályi környezetből következő átmeneti időszakra és a pedagógusok támogatására tekintettel biztosítja a határidőre portfóliót nem töltő pedagógusok számára a dokumentumok pótlását 2024.01.31-ig, elkerülve ezzel a sikertelen minősítést.”

A Hivatal azt is elárulta, hogy eljárási díjat nem kell fizetni a január végéig minősülőknek. „A 2024. évi eljárásban jelenleg 2438 fő pedagógus és 13 fő nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs Pedagógus I. fokozatot célzó eljárását szervezi a hivatal.”

A jelenleg hatályos pedagógusminősítő rendszer még Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár nevéhez fűződik, és már 2014-ben komoly ellenérzéseket váltott ki. Idén nem először van fennakadás a portfoliók ügyében. Márciusban a pedagógusok 10 százaléka, mintegy tizenkétezren nem írták meg a portfoliót: állításuk szerint a felminősülés alig eredményez magasabb fizetést, a beadás viszont hetven-száz órát is igénybe vesz, amit a munkaidőn túl kell megtalálni. Ráadásul hiába jelent nagyobb juttatást a Pedagógus II. fokozat, az alapilletményeket gyakran befagyasztja az Oktatási Hivatal. Beszámoltunk arról a pedagógusról is, aki sajátos módon töltötte ki az űrlapot: azt írta rá, hogy a portfolió kitöltése aránytalanul sok időt vesz el, amit inkább a gyerekekre fordít.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.