Nem éri meg a pedagógus gyakornokoknak feljebb minősülni, inkább „elfelejtik” beadni a portfoliót

Belpol

Kevesebbet kereshet az a fiatal tanár, aki gyakornokból a Pedagógus I. kategóriába kerül. Az Oktatási Hivatal egyelőre annyit tesz, hogy jogszabályellenesen kitolja a beadási határidőt.

November 25-én bezárult a pedagógusminősítési portfolió beadására szolgáló felület, eddig kellett beadniuk a pedagógusoknak a megfelelő dokumentumot ahhoz, hogy aktuális besorolásukhoz képest szintet lépjenek, és Pedagógus I. vagy Pedagógus II. besorolású tanár váljék belőlük.

A minden évben fix dátumról jogszabály rendelkezik. A 2013/326. kormányrendelet megfelelő paragrafusai szerint „a pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe”.

Igen ám, de ahogy azt forrásaink lapunknak elmondták, az oktatási rendszerben gyakornokként dolgozó fiatalok észrevették, hogy

nem feltétlenül éri meg nekik elérni a Pedagógus I. státuszt.

Azt már most tudják, hogy januártól a gyakornokok bére eléri a bruttó 440 ezer forintot. Várható, hogy a felsőbb besorolású kollégák fizetését efölé igazítják majd, a tanárok a Pedagógus I. esetében nagyjából 460 ezres, a Pedagógus II. esetében pedig 480 ezres bruttóra számítanak. Ezek a húszezer forintok nem bírnak nagy ösztönzőerővel. De az is előfordulhat, hogy az a gyakornok, aki sikeresen minősül, kevesebbet keres januártól, mint korábban.

Vegyünk példaként egy gyakornokot, akit a jogszabály heti húsz tanóra megtartására kötelez. Mivel nincs olyan iskola az országban, ahol ne lenne tapintható a pedagógushiány, a gyakornok biztosan számíthat arra, hogy heti legalább négyszer túlórázni fog, és egy túlóráért bruttó 4500 forintban részesül. Ez hetente 18 ezret, havonta 72 ezer forintot jelent – nem nagy összeg, még Szijjártó Péter viszonylag kedvező árú sneakerére sem elég, és főleg kevés, ha az embernek az európai jachtkörutazás a hobbija, de ezzel a tanárgyakornok bruttó fizetése máris átlépte a mesés 500 ezret, amiből legalább 340 ezret meg is kap.

De mi történne ezzel a gyakornokkal, ha sikeresen minősülne Pedagógus I. kategóriába? A hetente kötelező óraszáma 20-ról rögtön 24-re növekedne, túlórát csak ezen felül fizetnének neki, a fizetése azonban szinte biztosan nem érné el a mesés félmilliót – legalábbis a pedagógusok nem számítanak ilyen mértékű emelésre a jövő évtől.

Nem csoda, hogy sok gyakornok döntött úgy, hogy sikertelenül fog minősülni. Ehhez nem is kell más tenniük, mint „elfelejteni” elkészíteni a portfoliót. Az imént emlegetett jogszabály szerint ugyanis abban az esetben, ha valaki az „előírt határidőt elmulasztja, az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét”. A sikertelen bizonyítvány kiállítása tehát automatikusan történik.

Múlt hét csütörtökön sok pedagógus mégis kapott egy emailt az Oktatási Hivataltól, amiben az áll, hogy november 30-tól „egyedi elbírálás alapján” az e-portfolió felülete újból megnyílik nekik, és január 31-ig lehetőségük van feltölteni a felminősítéshez szükséges portfoliót.

 
Az Oktatási Hivatal e-mailje a pedagógus gyakornokoknak
Forrás: Olvasónktól

Ezek a fiatal pedagógusok nem kértek egyedi elbírálást, nem hivatkoztak arra, hogy nem volt idejük benyújtani, otthon felejtették vagy a kutya megette a portfoliót. Többnyire úgy ítélték, hogy nem áll érdekükben pályázni kisebb fizetésre.

Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint lehetséges, hogy az igazgatók vagy a tankerületi vezetők januárig „megpuhítják” azokat a gyakornokokat, akik így jártak el. Egy biztos: az Oktatási Hivatal nem tehetné meg azt, hogy egy általa hozott jogszabályt indok nélkül felülír.

Ez a történet inkább arról szól, hogy az Oktatási Hivatal minden eszközzel igyekszik elfedni a tanárhiányt, és minél kisebb forrásráfordításból finanszírozni a béreket.

Pedig a gyakornokokon nagyot spórolni nem lehet, de a tanárhiányt sem fedezik: egy-egy iskolában többnyire nem dolgozik több egy-kettőnél. 

Mást mond az Oktatási Hivatal

Megkerestük az Oktatási Hivatalt; arra voltunk kíváncsiak, miért járnak el a jogszabállyal ellentétes módon és hány gyakornok felminősítésével számolnak. Az OH azonban azt állítja, hogy „a portfóliók újranyitása csakis egyedi módon, a pedagógus érdekében, a pedagógus kérelme alapján történik.” A határidő meghosszabbítására pedig azért volt szükség, mert „a 2024. évi eljárásba bekerült egyes pedagógusok esetében úgy látjuk, hogy jogértelmezési nehézséget okozott az eljárásba való bekerülést követő jogszabályi változás, mely – többek között – a Pedagógus II. fokozat elérésének kötelezőségét módosította. Az Oktatási Hivatal a jogszabályi környezetből következő átmeneti időszakra és a pedagógusok támogatására tekintettel biztosítja a határidőre portfóliót nem töltő pedagógusok számára a dokumentumok pótlását 2024.01.31-ig, elkerülve ezzel a sikertelen minősítést.”

A Hivatal azt is elárulta, hogy eljárási díjat nem kell fizetni a január végéig minősülőknek. „A 2024. évi eljárásban jelenleg 2438 fő pedagógus és 13 fő nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs Pedagógus I. fokozatot célzó eljárását szervezi a hivatal.”

A jelenleg hatályos pedagógusminősítő rendszer még Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár nevéhez fűződik, és már 2014-ben komoly ellenérzéseket váltott ki. Idén nem először van fennakadás a portfoliók ügyében. Márciusban a pedagógusok 10 százaléka, mintegy tizenkétezren nem írták meg a portfoliót: állításuk szerint a felminősülés alig eredményez magasabb fizetést, a beadás viszont hetven-száz órát is igénybe vesz, amit a munkaidőn túl kell megtalálni. Ráadásul hiába jelent nagyobb juttatást a Pedagógus II. fokozat, az alapilletményeket gyakran befagyasztja az Oktatási Hivatal. Beszámoltunk arról a pedagógusról is, aki sajátos módon töltötte ki az űrlapot: azt írta rá, hogy a portfolió kitöltése aránytalanul sok időt vesz el, amit inkább a gyerekekre fordít.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).