A főváros maga tömheti be a 10 milliárdos január végi lyukat a csőd előtt álló vállalat költségvetésén, miután a főpolgármesternek az általa megjelölt január 19-i időpontig nem sikerült elérni célját a miniszterelnöknél – értesült a narancs.hu. A főpolgármester egy hete abban bízott, megkapják a decemberben zárolt 32 milliárd forint normatív támogatást, az állam pedig további évi 20 milliárdot hozzátesz ehhez, amit a főváros ugyanennyivel kiegészít. Információink szerint nemcsak ez, hanem a BKV-nak forrást teremtő törvénymódosításokra vonatkozó főpolgármesteri szándék is visszautasíttatott.
Január végén jár le az a 9 milliárd forint tartozás, amit az MKB felé ki kell egyenlíteni, különben felszámolhatják a céget. Dönteni kell tehát a jövő héten a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi közgyűlésnek. A közgyűlést egyszer már összehívta január 11-re Tarlós, amit a Fidesz-frakció végül megfúrt a nyárra ígért 7 százalékos tarifaemelés, a nyugdíjas- és tanulóbérlet drágítás terve miatt. Úgy tudjuk, a jövő szerdán rendes közgyűlésre más tartalmú csomagot állít össze a városvezetés - olyat, amely a kormány és a fideszes képviselők tetszését is elnyerheti. Ez a tervezet azonban már nem Atkári János pénzügyi tanácsadó műhelyéből kerül ki – ő ugyanis közös megegyezéssel távozott a héten a főpolgármester mellől.
Az előző előterjesztésből megmarad a fővárosi intézmények 9 milliárdjának április 30-ig tartó zárolása. Ezt a pénzt Tarlós abban az esetben szabadította volna fel, ha a kormány január 20-ig kinyilvánítja támogatásai szándékát, beleértve az említett 32 milliárd forint átutalását is. E kitétellel kvázi zsarolta volna a kormányfőt – nem csoda, hogy e témában nem tartottak közgyűlést.
A jövő héten tárgyalandó tervezet szerint a 9 milliárdot a főváros kamatos kölcsönként nyújtaná a BKV-nak, amely megkapja még az eddigi évi 10 milliárd forintos működési támogatásbóla rá eső 6 milliárdot. A többit a Fidesz új városüzemeltetési modelljének egyik pillére, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. viszi. BKV-s berkek szerint ez az elosztás aránytalan: hiszen míg a fővárosi tömegközlekedést működtető cégnél 11 ezren, a másik, főként “szellemi termékeket” előállító társaságnál százan dolgoznak.
A közgyűlés számára kerülő tervezetben az is szerepel, hogy további 5 milliárd forintot a BKV-nak kell megtakarítania a kollektív szerződés alapján járó juttatások rovására. Ez valójában az összes juttatás elvételét jelentené. A kivitelezése nem tűnik eget rengető feladatnak: a BKV decemberben felmondta a kollektív szerződést, az új megkötésére 90 nap áll rendelkezésre. A cégnek azonban csak tárgyalási kötelezettsége van, megállapodási nincs. Ha a határidő lejártával nem sikerül újat tető alá hozni, akkor a dolgozók a Munka törvénykönyve szerinti juttatásokat kapják béren felül. Az 5 milliárd forint nagyjából annyi, amennyit a kollektív szerződés révén plusz juttatásként kifizettek a BKV-dolgozóknak (műszakpótlék, havi és év végi étkezési utalványok, egészségpénztári, nyugdíjpénztári befizetések, törzsgárda jutalmak, üdülési hozzájárulás). Információink szerint a BKV eddig nem mutatott megegyezési szándékot, a szakszervezet tárgyalási megkereséseire nem válaszolt.
Városházi forrásaink szerint a főváros úgy kívánja kommunikálni e fejleményeket, hogy saját maga 24 milliárd forinttal menti meg a BKV-t a csődtől. E “pozitív” üzenetre annál is inkább szükség van, mert egy ma kiszivárogtatott ÁSZ-jelentés szerint a főváros 2002-2010 között nem teljesítette BKV-támogatási kötelezettségét. A célzás egyértelmű: ha Budapest nem adott pénzt, akkor a kormány ugyan miért adjon?
