Nem lesz Budapesten korcsolya-Eb

Belpol

Magyarország visszalép a jövő évi műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság rendezésétől - tájékoztatta szerdán a távirati irodát a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.

A hazánk szomszédságában elhúzódó háború, annak a gazdaságra gyakorolt hatása és a korcsolyasportot jelentősen érintő energiaárak miatt, hosszas mérlegelés után a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség visszalép a 2024-es ISU Műkorcsolya és Jégtánc Európa-bajnokság megrendezésétől. A MOKSZ a magas színvonalú versenyrendezéshez szükséges megfelelő anyagi forrás hiányában visszamondta a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetségnél (ISU) a rendezés jogát – áll a Kósa Lajos vezette szövetség közleményében.

Budapest 2021 júniusában kapta meg az Eb rendezési jogát. A 2024-es a nyolcadik műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság lett volna, amelyet Budapesten rendeznek. Először 1895-ben, majd 1909-ben, 1955-ben, 1963-ban, 1984-ben, 2004-ben, legutóbb pedig 2014-ben volt a magyar főváros a helyszín. 

A közelmúltban azzal került a korcsolyázószövetség a lapokba, hogy magyar versenyzők helyett orosz származású versenyzőkkel töltötték fel a kvótát, illetve azzal, hogy a gyorskorcsolyázó Liu-testvérek Kínába tették át székhelyüket. 

Az év elején a Magyar Kézilabda-szövetség (elnök: Kocsis Máté) jelentette be, hogy a 2024 decemberében megrendezendő, magyar-osztrák-svájci női kézlabda Eb lebonyolítási terve módosulni fog. Magyarország részben vagy egészben visszalép a rendezéstől.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.