Nem mutatja meg a kormány, mit válaszolt az uniós jogállami aggályokra

Belpol

Varga Judit büszkén posztolt a Bizottságnak címzett levél elküldéséről, minisztériuma most azzal érvel, hogy a nyilvánossá tétel veszélyeztetné a "kölcsönös bizalmi légkört."

A magyar kormány június 27-én válaszolt az Európai Bizottság két hónappal korábbi levelére, amellyel a Bizottság elindította Magyarország ellen a jogállamisági (más néven költségvetési feltételességi) eljárást. Ez az az eljárás, amelynek a vége az országnak járó uniós támogatások kifizetésének felfüggesztése lehet.

Varga Judit igazságügyi miniszter le is fotóztatta magát a válaszlevéllel, és Facebook-posztjában azzal büszkélkedett, hogy "a Bizottság minden kérdésére maradéktalanul és szakmai igényességgel válaszoltunk, annak ellenére, hogy bizonyos pontokban megalapozatlannak találtuk a brüsszeli aggályokat."

Az Igazságügyi Minisztérium most a Narancs közérdekű adatigénylésére megtagadta a válaszlevél kiadását.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 27. paragrafusának 6. bekezdésére hivatkoztak, azt állítva, hogy "a dokumentumban foglalt valamennyi adat további kormányzati intézkedések megtételéhez szükséges releváns információkat tartalmaz".

A minisztérium kifejtette azt is, hogy a Bizottság és a tagállamok közt zajló, a jogállamisági eljáráshoz hasonló eljárásokban "a jóhiszemű együttműködés, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmon alapuló légkör elengedhetetlen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felek tisztázni tudják a  [költségvetési feltételességi] rendelet alkalmazhatóságával összefüggő kérdéseket, valamint hogy kifejthessék az eljárás tárgyát képező kérdésekre vonatkozó álláspontjukat, illetve megfelelő megoldásokat találjanak egyes kérdésekre nézve."

A minisztériumi válasz szerint az Európai Unió Bíróságának az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata is "széles körben deklarálja a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokban keletkezett adatok hozzáférhetővé tételének megtagadhatóságát, figyelemmel arra, hogy a hozzáférhetővé tétel indokolatlan nyomásgyakorlásra és a tárgyalások kölcsönös bizalmi légkörben való lefolytatásának veszélyeztetésére, és így az eljárás céljával ellentétes eredményre vezetne."

A jogállamisági eljárásban mellesleg a Bizottság sem hozta nyilvánosságra a magyar kormánynak küldött áprilisi levelét (úgynevezett írásbeli értesítését), de az több sajtóorgánumhoz, köztük lapunkhoz is eljutott. Ugyanez történt az eljárás előkészítési szakaszában keletkezett bizottsági levéllel és az arra érkezett magyar reakcióval. Utóbbit a Politico teljes egészében közzétette.   

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.