Miről szól a Magyarország elleni jogállamisági eljárás?

A pénzvesztés réme

Külpol

Az Ángyán-jelentésekre, a Korrupciókutató Központra és az Átlátszóra is hivatkozik az Európai Bizottság a levélben, amellyel elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Milyen kifogásai vannak a Bizottságnak, és mit tehet a kormány, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez?

Április 27-én döntött az Európai Bizottság biztosi kollégiuma arról, hogy elindítja az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági-feltételességi eljárást Magyarország ellen. Johannes Hahn költségvetési biztos még aznap megküldte erről a hivatalos értesítést a kormánynak. Bár az eljárást szabályozó rendelet 2021 januárja óta hatályos, ez az első alkalom, hogy a Bizottság a gyakorlatban is beveti az uniós támogatások felfüggesztésével fenyegető mechanizmust.

A magyar kormánytagok reakcióikban arra utaltak, hogy a Bizottság valójában a „gyermekvédelmi törvény” és az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállás miatt akarja büntetni a kormányt. Kizárni természetesen nem lehet, hogy politikai megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy Magyarország ellen lépett a Bizottság, míg a jogállamisági problémák miatt szintén célkeresztben lévő Lengyelország ellen egyelőre nem, de egy a Narancshoz eljutott bizottsági dokumentum szerint a hivatalos értesítésben ilyen szempontok nem jelennek meg. Ehelyett a közbeszerzésekkel, az ügyészség korrupcióellenes munkájával és a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályaikat sorolják a Bizottság illetékesei. A lapunk birtokába került irat Johannes Hahn magyar kormánynak küldött levelének draft verziója, a dokumentum címe alapján a biztosi kabinetek közötti egyeztetési szakasz során szivároghatott ki. A Bizottság nem hozta nyilvánosságra a végleges levelet, így nem tudtuk ellenőrizni, hogy az megegyezik-e a kiszivárgott változattal, de minthogy a kabinetközi egyeztetés és a levél kiküldése között meglehetősen rövid idő telt el, nagy különbség aligha lehet a tervezet és az elküldött levél között; az általunk megismert dokumentum legalábbis jól tükrözi, hogy melyek a Bizottság főbb érvei a jogállamisági eljárásban.

A kormány két hónapos határidővel, június végéig válaszolhat a Bizottság felvetéseire, illetve javaslatokat tehet arra, hogyan fogja orvosolni az EU-s pénzek szabályszerű felhasználását veszélyeztető jogállamisági problémákat. Ha a Bizottság nem elégedett a válasszal, akkor kezdeményezheti az uniós támogatások bizonyos részének felfüggesztését, amit aztán a tagállami miniszterekből álló Tanács fogadhat el minősített többséggel. A magyar gazdaság szempontjából óriási a tét, mint azt korábbi cikkünkben bemutattuk (lásd: Elvehetik, amit oda se adtak, Magyar Narancs, 2022. április 14.), a következő években közel 60 milliárd euró (21 ezer milliárd forint) támogatásra és kedvezményes hitelre jogosult Magyarország az uniós költségvetésből és a helyreállítási alapból – azaz potenciálisan ennyi pénzt sodorhat veszélybe a jogállamisági eljárás végén kiszabható szankció.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.