Miről szól a Magyarország elleni jogállamisági eljárás?

A pénzvesztés réme

Külpol

Az Ángyán-jelentésekre, a Korrupciókutató Központra és az Átlátszóra is hivatkozik az Európai Bizottság a levélben, amellyel elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Milyen kifogásai vannak a Bizottságnak, és mit tehet a kormány, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez?

Április 27-én döntött az Európai Bizottság biztosi kollégiuma arról, hogy elindítja az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági-feltételességi eljárást Magyarország ellen. Johannes Hahn költségvetési biztos még aznap megküldte erről a hivatalos értesítést a kormánynak. Bár az eljárást szabályozó rendelet 2021 januárja óta hatályos, ez az első alkalom, hogy a Bizottság a gyakorlatban is beveti az uniós támogatások felfüggesztésével fenyegető mechanizmust.

A magyar kormánytagok reakcióikban arra utaltak, hogy a Bizottság valójában a „gyermekvédelmi törvény” és az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállás miatt akarja büntetni a kormányt. Kizárni természetesen nem lehet, hogy politikai megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy Magyarország ellen lépett a Bizottság, míg a jogállamisági problémák miatt szintén célkeresztben lévő Lengyelország ellen egyelőre nem, de egy a Narancshoz eljutott bizottsági dokumentum szerint a hivatalos értesítésben ilyen szempontok nem jelennek meg. Ehelyett a közbeszerzésekkel, az ügyészség korrupcióellenes munkájával és a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályaikat sorolják a Bizottság illetékesei. A lapunk birtokába került irat Johannes Hahn magyar kormánynak küldött levelének draft verziója, a dokumentum címe alapján a biztosi kabinetek közötti egyeztetési szakasz során szivároghatott ki. A Bizottság nem hozta nyilvánosságra a végleges levelet, így nem tudtuk ellenőrizni, hogy az megegyezik-e a kiszivárgott változattal, de minthogy a kabinetközi egyeztetés és a levél kiküldése között meglehetősen rövid idő telt el, nagy különbség aligha lehet a tervezet és az elküldött levél között; az általunk megismert dokumentum legalábbis jól tükrözi, hogy melyek a Bizottság főbb érvei a jogállamisági eljárásban.

A kormány két hónapos határidővel, június végéig válaszolhat a Bizottság felvetéseire, illetve javaslatokat tehet arra, hogyan fogja orvosolni az EU-s pénzek szabályszerű felhasználását veszélyeztető jogállamisági problémákat. Ha a Bizottság nem elégedett a válasszal, akkor kezdeményezheti az uniós támogatások bizonyos részének felfüggesztését, amit aztán a tagállami miniszterekből álló Tanács fogadhat el minősített többséggel. A magyar gazdaság szempontjából óriási a tét, mint azt korábbi cikkünkben bemutattuk (lásd: Elvehetik, amit oda se adtak, Magyar Narancs, 2022. április 14.), a következő években közel 60 milliárd euró (21 ezer milliárd forint) támogatásra és kedvezményes hitelre jogosult Magyarország az uniós költségvetésből és a helyreállítási alapból – azaz potenciálisan ennyi pénzt sodorhat veszélybe a jogállamisági eljárás végén kiszabható szankció.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk