Nem nyilvános kormányhatározatról posztolt Magyar Péter

  • narancs.hu
  • 2024. április 28.

Belpol

A dokumentum 48 állami ingatlan értékesítéséről szól. Ez csak egy a tavalyi 635 ilyen titkos döntés közül.

“Befújt a szél az ablakon” Magyar Péterhez egy tavalyi, nem nyilvános kormányhatározatot. A TISZA Párt alelnökének Facebook-bejegyzése szerint ez arról szól, hogy "miként kótyavetyélik el, játszák át haveri, családi körbe a nemzeti vagyon még megmaradt darabjait". 

Magyar közlése szerint a határozat 48 értékes ingatlant sorol fel, amelyet eladásra hirdetnek, köztük állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton parti üdülőjét, oktatási- és rekreációs központjait – sorolja Magyar. 

A Magyar Péter által hivatkozott, a sorszáma miatt "kétezresnek" hívott nem nyilvános – vagyis a Magyar Közlönyben meg nem jelent – kormányhatározatban foglalt állami ingatlanértékesítések tervéről tavaly nyáron írt a HVG

Később a Válasz Online megszerzett egy kormány-előterjesztést, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában – vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt –, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmazott az eladásra javasolt ingatlanokról. Az irat munkaanyag volt és arra lehetett akkor következtetni, hogy a végleges lista ennél szűkebb lehet.  

Ha a Magyar-féle dokumentum valós a maga 48 tételt tartalmazó mellékletével, akkor valóban egy szűkített listát jelölt ki végül a kabinet. Magyar Péter egyébként a Facebook-posztban feltette a kérdést: 

Hány nem nyilvános és titkosított kormányhatározatot hoztak tavaly? Miért titkosak ezek? Mi a tartalmuk? 

Az első kérdésre a hvg.hu márciusi cikke választ ad: tavaly 635 darab úgynevezett kétezres határozatot hozott az Orbán-kormány. 

De az ilyen, kétezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ezeken kívül 110 darab, szintén nem nyilvános, de sorszámozásuk szerint négyessel kezdődő úgynevezett négyezres döntést is hozott a kabinet. Sőt, 2023-ban a kormány 28, akár 90 évre is titkosított – állítólagos nemzetbiztonsági vagy más érzékeny adatot tartalmazó – úgynevezett háromezres határozatot is hozott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.