Nem tudni, mi alapján állítja az államfő, hogy Sulyok Dezső egykori kisgazda politikus távoli rokona

  • narancs.hu
  • 2024. március 22.

Belpol

Újabb ellentmondások a családi legendáriumban.

„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra” – jelentette ki Sulyok Tamás államfő korábban, még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában. A köztársasági elnök sem akkor, sem azóta nem részletezte, pontosan milyen „távoli rokoni kapcsolat” fűzné Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához, miniszterelnök-jelöltjéhez.

A Népszava emlékeztetett, a kormánysajtó ennek ellenére tényként állította, hogy az államfő nagyapja a testvére volt Sulyok Dezsőnek. A lap egyik olvasója saját kutatása alapján azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy

a nyilvánosan elérhető korabeli iratok alapján Sulyok Tamás nagyapja nem lehetett testvére Sulyok Dezsőnek,

olyan nyilvánosan elérhető iratot, adatot pedig nem talált, ami igazolná, hogy a két Sulyok család között lett volna kapcsolat a névazonosságon kívül. Kutatása során a Mormon egyház FamilySearch nevű oldalát használta, amelyen eredeti, egyházi (1895-ig) és állami anyakönyvek (1895-től) levéltári másodpéldányainak digitális másolatai érhetőek el. (A FamilySearch oldalt kutatók is gyakorta használják, azon születési, házassági és halotti bejegyzések érhetők el, történészi körökben hiteles, elfogadott adatbázisként tekintenek rá.)

A lap olvasójának megállapításait a FamilySearch-ön megtalálható dokumentumok alapján a Népszava is leellenőrizte, majd Karsai László történész segítéségt kérték, aki egy családfakutatásban jártas szakértővel vizsgálta meg az adatokat.

Ők is arra jutottak, hogy Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.

Azt, hogy Sulyok Dezső és az államfő nagyapja testvérek lettek volna, már a születési időpontok is cáfolni látszanak: az anyakönyvi adatok szerint Sulyok Dezső 1897-ben született a Veszprém megyei Simaházapusztán, az államfő nagyapja, Sulyok János pedig 1871-ben Halimbán, vagyis 26 év korkülönbség volt közöttük. A szülők neve sem stimmel: Sulyok Dezső apja Sulyok Antal malombérlő, édesanyja Szigeti Izabella volt, az államfő nagyapjának édesapja a nyilvános iratok szerint nem ismert, testvéreivel együtt házasságon kívül született, édesanyja viszont Sulyok Katalin volt. Ráadásul Sulyok Dezső édesapja, Sulyok Antal a korabeli iratok szerint 13 éves volt akkor amikor az államfő nagyapja született.

A lap a Sándor-palotától kért tájékoztatást arról, miért és mi alapján állította az államfő, hogy rokoni kapcsolat fűzi Sulyok Dezsőhöz, de egyelőre nem érkezett válasz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.