Nem tudni, mi alapján állítja az államfő, hogy Sulyok Dezső egykori kisgazda politikus távoli rokona

  • narancs.hu
  • 2024. március 22.

Belpol

Újabb ellentmondások a családi legendáriumban.

„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra” – jelentette ki Sulyok Tamás államfő korábban, még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában. A köztársasági elnök sem akkor, sem azóta nem részletezte, pontosan milyen „távoli rokoni kapcsolat” fűzné Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához, miniszterelnök-jelöltjéhez.

A Népszava emlékeztetett, a kormánysajtó ennek ellenére tényként állította, hogy az államfő nagyapja a testvére volt Sulyok Dezsőnek. A lap egyik olvasója saját kutatása alapján azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy

a nyilvánosan elérhető korabeli iratok alapján Sulyok Tamás nagyapja nem lehetett testvére Sulyok Dezsőnek,

olyan nyilvánosan elérhető iratot, adatot pedig nem talált, ami igazolná, hogy a két Sulyok család között lett volna kapcsolat a névazonosságon kívül. Kutatása során a Mormon egyház FamilySearch nevű oldalát használta, amelyen eredeti, egyházi (1895-ig) és állami anyakönyvek (1895-től) levéltári másodpéldányainak digitális másolatai érhetőek el. (A FamilySearch oldalt kutatók is gyakorta használják, azon születési, házassági és halotti bejegyzések érhetők el, történészi körökben hiteles, elfogadott adatbázisként tekintenek rá.)

A lap olvasójának megállapításait a FamilySearch-ön megtalálható dokumentumok alapján a Népszava is leellenőrizte, majd Karsai László történész segítéségt kérték, aki egy családfakutatásban jártas szakértővel vizsgálta meg az adatokat.

Ők is arra jutottak, hogy Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.

Azt, hogy Sulyok Dezső és az államfő nagyapja testvérek lettek volna, már a születési időpontok is cáfolni látszanak: az anyakönyvi adatok szerint Sulyok Dezső 1897-ben született a Veszprém megyei Simaházapusztán, az államfő nagyapja, Sulyok János pedig 1871-ben Halimbán, vagyis 26 év korkülönbség volt közöttük. A szülők neve sem stimmel: Sulyok Dezső apja Sulyok Antal malombérlő, édesanyja Szigeti Izabella volt, az államfő nagyapjának édesapja a nyilvános iratok szerint nem ismert, testvéreivel együtt házasságon kívül született, édesanyja viszont Sulyok Katalin volt. Ráadásul Sulyok Dezső édesapja, Sulyok Antal a korabeli iratok szerint 13 éves volt akkor amikor az államfő nagyapja született.

A lap a Sándor-palotától kért tájékoztatást arról, miért és mi alapján állította az államfő, hogy rokoni kapcsolat fűzi Sulyok Dezsőhöz, de egyelőre nem érkezett válasz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.