Nem tudta megakadályozni a Budapest Pride területfoglalását a Mi Hazánk Mozgalom

  • narancs.hu
  • 2021. május 6.

Belpol

Tizenhárom másodperccel csúszott le a heccről a szélsőjobboldali trollpárt.

„A Budapest Pride Felvonulást minden évben kitüntetett figyelemmel kísérik hazánk közismerten homofób és transzfób szélsőjobboldali felforgatói. A Mi Hazánk Mozgalom Párt (MHMP) alelnöke idén egyértelműen deklarálta: céljuk a főbb budapesti közterületek »lefoglalásával« a felvonulás ellehetetlenítése. A Kúria ma született ítéletei azonban egyértelművé tették, hogy ezt a céljukat nem tudták elérni” – számolt be csütörtöki közleményében a Budapest Pride.

 

Mint írják, minden évben, idén is a gyülekezési joggal való visszaéléssel szerette volna ellehetetleníteni a Budapest Pride Felvonulás megtartását pár szélsőséges fundamentalista. A gyülekezési törvény szerint ugyanis egy gyűlés bejelentésére - mint amilyen a Budapest Pride Felvonulás is - leghamarabb annak tervezett időpontját megelőző három hónappal van lehetőség. Ha ugyanott egyszerre többen szeretnének gyűlést tartani, azé az elsőbbség, aki előbb jelenti be rendezvényét.

A szabályokat rosszhiszeműen kihasználva az MHMP politikusai és a hozzájuk köthető aktivisták a határidő megnyílását követő első órában bejelentések tucatjaival árasztották el a rendőrséget. Azt szerették volna elérni ezzel, hogy a Budapest Pride előtt szerezzék meg a jogot arra, hogy a főváros főbb helyszínein ők gyülekezhessenek július 24-én.

A Budapest Pride szervezői évek óta ismerik a szélsőjobboldaliak próbálkozásait a gyülekezési joggal való visszaélésre, és a határidő első percében jelentették be a felvonulást, megszerezve így az elsőbbséget.

A Mi Hazánk Mozgalom tagjai azonban nem nyugodtak bele, hogy az akciójuk nem sikerült, ezért bírósághoz fordultak, de a Kúria csütörtökön kihirdetett döntésével elutasította a keresetüket. A határozatból kiderül, hogy a felperes, tehát a Mi Hazánk Mozgalom „2021. április 25. napján 00 óra 01:13 perckor – elektronikus úton – ügyfélkapun tett bejelentést az alperes felé, a 2021. július 24. napján 10:00 órától 19:00 óráig a Budapest IX. kerület, Fővám tér-Szabadság híd pesti hídfőjénél tartandó” rendezvényre.

Mint a határozat írja, a bejelentés szerint „a rendezvény célja az LMBTQ-propaganda elleni tiltakozás” lett volna, a gyűlésen résztvevők számát pedig némileg önkritikusan mindössze 100 főben prognosztizálta a Mi Hazánk.

Cakhogy ugyanekkor, vagyis 2021. április 25-én a Budapest Pride képviselője a saját rendezvényük bejelentését személyesen tette meg „a Gytv. 10. § (3) bekezdése alapján, mely bejelentést a Gytv.-ben rögzített legkorábbi határidő megnyíltával alperes munkatársa átvette és az átvétel tényét a valóságnak megfelelően (00 óra 01 perc) dokumentálta”.

Magyarul a személyes benyújtás 13 másodperccel megelőzte a Mi Hazánk ügyfélkapus próbálkozását, vagyis a Pride bejelentése számít érvényesnek.

A Budapest Pride közleménye ugyanakkor hozzáteszi: „a homofób és transzfób szélsőjobboldaliak eljárása nem más, mint visszaélés a gyülekezési joggal. Próbálkozásuk nem arra irányult, hogy teret szerezzenek az ellenvéleményük megjelenítésének, hanem arra, hogy elzárjanak több ezer embert a békés gyülekezés alapjogának gyakorlásától.

Nem szabadságjogaikkal akartak élni, hanem minket, a békés többséget próbáltak megakadályozni abban, hogy gyakoroljuk alapvető jogainkat.”

A szöveg arra is kitér, mint írják, hogy a koronavírus-járvány alatt még súlyosabb állapotba került a magyar demokrácia, és ennek egyik fő jele az LMBTQ közösség ellen hozott haszontalan és kártékony, diszkriminatív intézkedések. A kormánypártok olyan vállalhatatlan homofób és transzfób törvényeket fogadtak el, amelyek súlyosan sértik az LMBTQ emberek emberi méltóságát és önrendelkezési jogát.

Kiemelten fontos ezért, hogy idén – a szükséges biztonsági intézkedéseket betartva – a lehető legtöbben emeljük fel szavunkat a kirekesztés és a jogtiprás ellen – fogalmaz a Budapest Pride közleménye.

A Mi Hazánk Mozgalom Párt a Kúria határozatának értelmében 15 napon belül köteles hetvenezer forint perköltséget és harmincezer forint illetéket is befizetni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.