Palkovics László kezdeményezésére kiemelt beruházás lesz a Fudan Egyetem Budapesten

  • 2021. május 6.

Belpol

Tegye fel a kezét, aki meglepődött.

Szerdán számoltunk be róla, hogy Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával a keddi Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányhatározat, mely szerint kizárólag állami területekre építtetné a kormány a Fudan Egyetemet, így nem kell Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesterrel alkudozniuk. Az előzmény az volt, hogy Baranyi korábban jelezte, nem kíván területet eladni az egyetemhez, majd azt is belengette, hogy népszavazást akar az ügyben tartani.

A vitatott egyetem terjeszkedéséről szóló cikkünkben azt írtuk: „Hogy az »universitas« demokratikus elveinek nyílt tagadása merre viszi a világ jövőbeli gazdasági és szellemi fejődését, nyitott kérdés.

Az azonban biztos, hogy amennyiben a Nyugat számára a tudományosságtól elválaszthatatlan olyan fogalmak, mint a gondolat, a szólás és a kutatás szabadsága érvényesülne a listák összeállításakor, a kínai egyetemek a fasorban sem lennének.

És akkor a Fudant nem sikeres egyetemnek, hanem sikeres oktatási-hatalmi vállalkozásnak tekintenénk.”

A Fudan budapesti térfoglalásával kapcsolatban az Egyesül Államok nagykövetsége is kifejezte ellenérzését, mondván, „aggodalomra ad okot a Fudan Egyetem első európai kampuszának lehetséges megnyitása, mert Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit”.

Az egyébként csütörtökön épp a kínai kommunista vezetőhöz, Hszi Csin-pinghez utazó Orbán Viktort az ellenvélemények szokás szerint a legkevésbé sem befolyásolták, sőt, a kormány csütörtökön megnyitotta annak a lehetőségét is, hogy a teljes beruházás kiemelt státuszt kapjon.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely az ATV kérdésére, hogy kész-e a kormány kiemelt fejlesztéssé nyilvánítani a Fudant, azt válaszolta: „Ha ilyen előterjesztés érkezik, akkor a kormány készen áll arra, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítsa a Fudan megépítését”. Az ATV ezután megkereste Palkovics László innovációs minisztert, hogy ő mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését – írják a csatorna honlapján.

 A miniszter a megkeresésre azt válaszolta: „igen”.

A döntéssel gyakorlatilag hozzáférhetetlenné tennék az előreláthatólag legalább 550 milliárd forint értékű – jórészt kínai hitelből finanszírozandó, és kínai beruházók által kivitelezni tervezett – beruházás részleteit.

A gigaberuházásból létrejövő oktatási intézmény irányítását már jó előre kiszervezte a kormány, hiszen erre a célra máris létrehozott egy vagyonkezelő alapítványt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.