Nemcsak Ángyán József és Mellár Tamás, hanem Solymosi Frigyes is kilépett a Professzorok Batthyány Köréből

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 8.

Belpol

Ángyán József és Solymosi Frigyes kilépett a Professzorok Batthyány Köréből, miután az egyesület a kormány mögé állt a kvótanépszavazási kampányban. A távozók szerint a professzorok elárulták kezdeti céljaikat és értékeiket.

Mellár Tamás és Ángyán József után immár a harmadik, a szélesebb nyilvánosság előtt is ismert értelmiségi hagyta ott a Professzorok Batthyány Körét (PBK). Ángyán és Solymosi számára a kvótanépszavazás feltétlen támogatása volt az utolsó csepp a pohárban. (Mellár jóval korábban távozott már a körből.) Az eredeti felvetés ugyanis az volt, hogy kritizálni kellene a kormányzati plakátkampány leegyszerűsítő és manipulatív üzeneteit – a végén a PBK augusztus 22-i nyilatkozata mégis hitet tett a kormányzati álláspont, az október 2-i „nem” szavazat mellett, és még a „Tudta?” felütésű plakátok retorikai fogásait, szóhasználatát is szolgai módon átvette.

Solymosi Frigyes

Solymosi Frigyes

Fotó: MTI – Bruzák Noémi

Ángyán a nyaralásából hazatérve már csak a kész nyilatkozattal találkozott, ezt pedig olyannyira szervilisnek, a saját értékrendjével annyira ellentétesnek tartotta, hogy azonnal kilépett a körből. Néhány nappal később követte őt Solymosi Frigyes kémikus, Széchenyi-díjas professzor, aki 1995-ben a PBK alapító tagja volt. „Vallom, hogy egy értelmiséginek kötelessége bírálni pártját és kormányát is” – indokolta döntését lapunknak Solymosi. Az akadémikus publicisztikáiban jó tíz éve kritizálja a polgári oldal politizálását és a PBK irányvonalát; már 2006-ban antidemokratikus tendenciákat látott a Fideszben, Orbán Viktornak pedig azt írta, „térjél vissza önmagadhoz”. Kilépési nyilatkozata szerint bírálataival mindeddig csak „a (szélső)jobboldal támadásait” sikerült kiváltania.

További részletek a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.