Szeptember végére elkészülhet a nemzeti közlekedési holding(ok) létrehozásáról szóló törvényjavaslat. A Magyar Narancs értesülései szerint egy új cégcsoportban vonnák össze a MÁV és a Volán-társaságok mellett a városi közlekedési cégeket is, így a szegedi, a miskolci és a debreceni közlekedési vállalatokat. A cégcsoport égisze alá kerülhetne a fővárosi önkormányzat egyik legnagyobb cége, a BKV is. Így az oktatási és egészségügyi intézmények állami átvétele, a szemétszállítás kiszervezése, a Főgáz megvásárlása, a fejlesztések önkormányzattól független államtitkári kézbe adása után újabb jelentős vagyonelemétől fosztanák meg Budapestet. Ilyen formán lassan mindegy is lesz, hogy a fővárosiak közvetlenül választanak-e főpolgármestert vagy a kormány nevezi ki a kerületi elöljárókkal együtt. Hiszen akár választják, akár kinevezik, legfeljebb a temetésről és a tulipánültetésről dönthet majd.
Mosóczi László, az újonnan gründolt innovációs tárca államtitkára a Magyar Időknek tegnap elárulta, hogy már folyik az előkészítése a közúti-vasúti közösségi közlekedési rendszerek összehangolásának, amelynek célja az egységes menetrendi, utastájékoztatási és jegyrendszer létrehozása 2020-ig. Az államtitkár tájékoztatása szerint ez magában foglalja a vasúti és buszjáratok párhuzamosságainak kiszűrését, a csatlakozások biztonságos megszervezését, illetve a tarifaközösséget is.
Mosóczi László szerint ehhez első körben nem szükséges egyetlen cégcsoportba összevonni az állami közlekedési vállalatokat. Lapunk azonban úgy értesült, hogy a nagy állami holding felállításának előkészülete már meg is kezdődött, sőt ha jól haladnak, akkor akár szeptember végére a parlament elé kerülhet az erről szóló jogszabály.
A főváros is a kezükre játszik. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megszüntetését maga Tarlós István jelentette be korábban az Indexnek adott interjújában, mondván, így nincs értelme a működésének. De a hírek szerint a BKV-nál már dolgoznak a jegyellenőrzés kiszervezésén is. A HÉV-viszonylatok üzemeltetéséről már korábban lemondtak, a MÁV vette át. A cég az új Orbán-kormánnyal új vezetőt is kapott Homolya Róbert személyében. A korábbi miniszterelnöki, majd kormánybiztost, 2017-ben kinevezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának, de sajtóértesülések szerint az OLAF látókörébe is bekerült. A MÁV-ot eddig vezető Dávid Ilonát az új közlekedési holdingban szintén érintetté váló Volán-társaságok reorganizációjára, megújítására kérte fel Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
A BKV szétdarabolása, átalakítása már évekkel korábban, 2012-ben felmerült. Két év múlva pedig azzal a kiegészítéssel került elő ismét, hogy a fővárosi cégről leválasztott buszágazatot a Volánbuszhoz csapják. A kötött pályás üzemre akkor külön céget hoztak volna létre. Egy évvel később Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója immáron a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosaként dolgozott ki javaslatot a a MÁV-Start Zrt. és a Volán-társaságok szervezeti összeolvasztásáról, közös tarifarendszerről és a menetrendek összehangolásáról. Az elképzelést akkor nem tárgyalta a kormány. Az áprilisi választási győzelem új lendületet adott az összevonási terveknek. De az is elképzelhető, hogy első körben nem egy, hanem két nagyobb közlekedési társaságba tömörítik a cégeket. Az erről szóló elképzelés szerint országos busztársaságot alakítanának, míg a villamosokat egy másik vállalatban gyűjtenék egybe, amely azután együttműködne a MÁV-val. Ezekről azonban nem beszélt Mosóczi, aki egyelőre csak a kormányzati elképzelések egyik feléről szerette volna tájékoztatni a nyilvánosságot. A másikhoz ugyanis előbb le kell játszani többek között a „mi lesz Budapest önkormányzatával” játszmát.
A nagy szolgáltató cégek állami felügyelet alá vétele, illetve holdingba tömörítése egyébként lassan bejáratott orbáni gyakorlat. A 2015-ben létrejött NKM Nemzeti Közművek Zrt. két év veszteséges működés után tavaly vált nyereségessé. Az Opten adatai szerint nem is akármennyire: a 2016-os 455 millió forintos nettó árbevételt 3,14 milliárdra sikerült feltornásznia, míg az adózott eredménye az 1,2 milliárdos veszteségről hirtelen 1,5 milliárdos nyereségbe fordult. Ezek után kissé meglepő módon a céget eddig vezető Kóbor Györgyöt szintén Bártfai a napokban áthelyezte az MVM Magyar Villamos Művek élére. Holott Kóbornak nagy tervei voltak. Augusztus elején az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és Oroszlány Önkormányzata adásvételi szerződést írt alá az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. megvásárlásáról, így a Nemzeti Közművek elsőként kínálhat egyszerre földgáz-, villamosenergia- és távhőszolgáltatást egy területen. Kóbor György elnök-vezérigazgató akkor azt is bejelentette, hogy a társaság távlati célja, hogy országszerte minden háztartás teljes körű otthonszolgáltatójává váljon.
Kevésbé számít sikersztorinak a nemzeti kukaholding. A sajtó által sokszor megénekelt számlázási káoszban fuldokló cég idén áprilisban megadta magát, és 3,7 milliárd forintért kiszervezte a követeléskezelést a következő három évre a Díjbeszedő Holdingnak.
A vízi közművek egy kézbe vonása még nem történt meg, de az Orbán-kormányok két lépcsőben már megalapozták, hogy az államnak a lehető legnagyobb befolyása legyen a vízközművek felett. Előbb jogszabályba foglalták, hogy a víz- és csatornaszolgáltató cégeket legalább 51 százalékban az állam vagy az önkormányzatok birtokolhatják, hátrébb szorítva a (külföldi) magántőkét az ágazatból, majd a jogi szabályozással rászorították a kisebb társaságokat, hogy olvadjanak be a nagyobb cégekbe, lehetőség szerint az öt regionális állami vízmű valamelyikébe. A kiszorítósdi eredményeként ma már országszerte mindössze 41 cégnek van engedélye erre a szolgáltatásra (öt éve még 400 vállalkozás volt), magántőke pedig csak mutatóban van. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése azonban rámutatott, hogy 2015-től nem valósultak meg a szükséges fejlesztések.
