Novák Katalin: egy nő akkor lesz sikeres, ha nem hiszi, annyit kell keresnie, mint egy férfinak

  • narancs.hu
  • 2020. december 14.

Belpol

És örüljön, hogy megadatott neki a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége. 

Hogyan lehet sikeres egy nő? címmel osztotta meg gondolatait a női szerepekről Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az Axióma infovideójában.

A tájékoztató legfőbb üzenete, hogy egy nő akkor lehet sikeres, ha a férfiakkal nem versenyez, ezen kívül megtudhatunk egy sor dolgot, arról, hogy mit ne csináljanak a nők.

Novák Katalin szerint a kulcs, hogy ne higgyük azt, hogy a férfiakkal kell versenyeznünk. „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” – jelenti ki.

Majd arra kéri a nőket, hogy merjék felvállalni a felelősséget, és ne mondjanak le a privilégiumaikról egy „rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben”.

Novák szerint nem kell elhinni, hogy nem dönthetnek a nők szabadon, és nem élhetik meg a kiteljesedéstt sokgyermekes családanyaként, "csak" a családnak élve.

„Örüljünk, hogy nőnek születtünk. (…) Örüljünk, hogy megadatott nekünk a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége. Örüljünk, hogy van kiért felelősséget vállalnunk. (…) Éljük meg és élvezzük azt a csodát, hogy gondolkodó, alkotó nőként hivatásunkban is kiteljesedhetünk, és arra is kaptunk lehetőséget, hogy az élet adásának csodájában részesülhessünk.”

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés már 1957-ben bevezette, az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul fennáll, az elmúlt tíz évben csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren Európában. Az Európai Parlament 2020. január 30-án elfogadott állásfoglalásukban a képviselők kötelező szabályokat kértek a Bizottságtól a nők és férfiak bére közötti különbség megszűntetésére és a bérek átláthatóságának biztosítására.

Arról, hogy a nemi egyenlőséggel mennyire rosszul állunk itthon Szél Dávid írt korábban részletesen lapunkban.

Tavasszal pedig Tóth Kinga írását közöltük arról, hogy milyen hátrányos megkülönböztetések érik a nőket az irodalmi életben.

A férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok

Miért van egyáltalán különbség a nők és férfiak fizetése között?

A nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka), a férfiak pedig több órányi fizetett munkát végeznek mint a nők: az EU-ban a férfiaknak csupán 8,7%-a dolgozik részmunkaidőben, míg a nők közel egyharmada (31,3%) részmunkaidőben dolgozik. Összességében a nők heti munkaideje több, mint a férfiaké. Így tehát a nők nemcsak óránként keresnek kevesebbet, hanem kevesebb órányi fizetett munkát is végeznek, és kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, közel 40%-os különbség van a férfiak és nők összjövedelmében (2014. évi adat). Sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják karrierjüket gondozói, vagy családi kötelezettségeik miatt.

A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%).

A nők emellett kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 6,9%-a nő. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket vizsgáljuk, a női vezetők vannak a leghátrányosabb helyzetben, mivel 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők. A nőket emellett hátrányos megkülönböztetés érheti a munkahelyen, például kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó férfi kollégáik, vagy a szülési szabadságról visszatérve lefokozzák őket.

Miért fontos a probléma megszüntetése?

A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg a nők munkaerő-piaci belépésekor még meglehetősen alacsony. Mivel kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, és a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának (2017-ben a nemek közötti nyugdíjszakadék mintegy 36% volt).

Az egyenlő bérezés nemcsak igazságosság kérdése, hanem a gazdaságot is fellendítené, mivel a nők többet költenének. Ez növelné az adóztatható jövedelmet is, és enyhítené a támogatási rendszerekre nehezedő terhek egy részét. Az becslések szerint, hogy a nemek közötti bérszakadék 1%-os csökkentése a bruttó hazai termék 0,1%-os növekedését eredményezné.

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”