Hogyan lehet sikeres egy nő? címmel osztotta meg gondolatait a női szerepekről Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az Axióma infovideójában.
A tájékoztató legfőbb üzenete, hogy egy nő akkor lehet sikeres, ha a férfiakkal nem versenyez, ezen kívül megtudhatunk egy sor dolgot, arról, hogy mit ne csináljanak a nők.
Novák Katalin szerint a kulcs, hogy ne higgyük azt, hogy a férfiakkal kell versenyeznünk. „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” – jelenti ki.
Majd arra kéri a nőket, hogy merjék felvállalni a felelősséget, és ne mondjanak le a privilégiumaikról egy „rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben”.
Novák szerint nem kell elhinni, hogy nem dönthetnek a nők szabadon, és nem élhetik meg a kiteljesedéstt sokgyermekes családanyaként, "csak" a családnak élve.
„Örüljünk, hogy nőnek születtünk. (…) Örüljünk, hogy megadatott nekünk a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége. Örüljünk, hogy van kiért felelősséget vállalnunk. (…) Éljük meg és élvezzük azt a csodát, hogy gondolkodó, alkotó nőként hivatásunkban is kiteljesedhetünk, és arra is kaptunk lehetőséget, hogy az élet adásának csodájában részesülhessünk.”
Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés már 1957-ben bevezette, az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul fennáll, az elmúlt tíz évben csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren Európában. Az Európai Parlament 2020. január 30-án elfogadott állásfoglalásukban a képviselők kötelező szabályokat kértek a Bizottságtól a nők és férfiak bére közötti különbség megszűntetésére és a bérek átláthatóságának biztosítására.
Arról, hogy a nemi egyenlőséggel mennyire rosszul állunk itthon Szél Dávid írt korábban részletesen lapunkban.
Tavasszal pedig Tóth Kinga írását közöltük arról, hogy milyen hátrányos megkülönböztetések érik a nőket az irodalmi életben.
A férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok
Miért van egyáltalán különbség a nők és férfiak fizetése között?
A nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka), a férfiak pedig több órányi fizetett munkát végeznek mint a nők: az EU-ban a férfiaknak csupán 8,7%-a dolgozik részmunkaidőben, míg a nők közel egyharmada (31,3%) részmunkaidőben dolgozik. Összességében a nők heti munkaideje több, mint a férfiaké. Így tehát a nők nemcsak óránként keresnek kevesebbet, hanem kevesebb órányi fizetett munkát is végeznek, és kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, közel 40%-os különbség van a férfiak és nők összjövedelmében (2014. évi adat). Sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják karrierjüket gondozói, vagy családi kötelezettségeik miatt.
A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%).
A nők emellett kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 6,9%-a nő. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket vizsgáljuk, a női vezetők vannak a leghátrányosabb helyzetben, mivel 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők. A nőket emellett hátrányos megkülönböztetés érheti a munkahelyen, például kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó férfi kollégáik, vagy a szülési szabadságról visszatérve lefokozzák őket.
Miért fontos a probléma megszüntetése?
A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg a nők munkaerő-piaci belépésekor még meglehetősen alacsony. Mivel kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, és a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának (2017-ben a nemek közötti nyugdíjszakadék mintegy 36% volt).
Az egyenlő bérezés nemcsak igazságosság kérdése, hanem a gazdaságot is fellendítené, mivel a nők többet költenének. Ez növelné az adóztatható jövedelmet is, és enyhítené a támogatási rendszerekre nehezedő terhek egy részét. Az becslések szerint, hogy a nemek közötti bérszakadék 1%-os csökkentése a bruttó hazai termék 0,1%-os növekedését eredményezné.
