Novák Katalin: egy nő akkor lesz sikeres, ha nem hiszi, annyit kell keresnie, mint egy férfinak

  • narancs.hu
  • 2020.12.14 14:19

Belpol

És örüljön, hogy megadatott neki a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége. 

Hogyan lehet sikeres egy nő? címmel osztotta meg gondolatait a női szerepekről Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az Axióma infovideójában.

A tájékoztató legfőbb üzenete, hogy egy nő akkor lehet sikeres, ha a férfiakkal nem versenyez, ezen kívül megtudhatunk egy sor dolgot, arról, hogy mit ne csináljanak a nők.

Novák Katalin szerint a kulcs, hogy ne higgyük azt, hogy a férfiakkal kell versenyeznünk. „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” – jelenti ki.

Majd arra kéri a nőket, hogy merjék felvállalni a felelősséget, és ne mondjanak le a privilégiumaikról egy „rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben”.

Novák szerint nem kell elhinni, hogy nem dönthetnek a nők szabadon, és nem élhetik meg a kiteljesedéstt sokgyermekes családanyaként, "csak" a családnak élve.

„Örüljünk, hogy nőnek születtünk. (…) Örüljünk, hogy megadatott nekünk a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége. Örüljünk, hogy van kiért felelősséget vállalnunk. (…) Éljük meg és élvezzük azt a csodát, hogy gondolkodó, alkotó nőként hivatásunkban is kiteljesedhetünk, és arra is kaptunk lehetőséget, hogy az élet adásának csodájában részesülhessünk.”

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés már 1957-ben bevezette, az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul fennáll, az elmúlt tíz évben csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren Európában. Az Európai Parlament 2020. január 30-án elfogadott állásfoglalásukban a képviselők kötelező szabályokat kértek a Bizottságtól a nők és férfiak bére közötti különbség megszűntetésére és a bérek átláthatóságának biztosítására.

Arról, hogy a nemi egyenlőséggel mennyire rosszul állunk itthon Szél Dávid írt korábban részletesen lapunkban.

Tavasszal pedig Tóth Kinga írását közöltük arról, hogy milyen hátrányos megkülönböztetések érik a nőket az irodalmi életben.

A férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok

Miért van egyáltalán különbség a nők és férfiak fizetése között?

A nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka), a férfiak pedig több órányi fizetett munkát végeznek mint a nők: az EU-ban a férfiaknak csupán 8,7%-a dolgozik részmunkaidőben, míg a nők közel egyharmada (31,3%) részmunkaidőben dolgozik. Összességében a nők heti munkaideje több, mint a férfiaké. Így tehát a nők nemcsak óránként keresnek kevesebbet, hanem kevesebb órányi fizetett munkát is végeznek, és kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, közel 40%-os különbség van a férfiak és nők összjövedelmében (2014. évi adat). Sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják karrierjüket gondozói, vagy családi kötelezettségeik miatt.

A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%).

A nők emellett kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 6,9%-a nő. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket vizsgáljuk, a női vezetők vannak a leghátrányosabb helyzetben, mivel 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők. A nőket emellett hátrányos megkülönböztetés érheti a munkahelyen, például kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó férfi kollégáik, vagy a szülési szabadságról visszatérve lefokozzák őket.

Miért fontos a probléma megszüntetése?

A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg a nők munkaerő-piaci belépésekor még meglehetősen alacsony. Mivel kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, és a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának (2017-ben a nemek közötti nyugdíjszakadék mintegy 36% volt).

Az egyenlő bérezés nemcsak igazságosság kérdése, hanem a gazdaságot is fellendítené, mivel a nők többet költenének. Ez növelné az adóztatható jövedelmet is, és enyhítené a támogatási rendszerekre nehezedő terhek egy részét. Az becslések szerint, hogy a nemek közötti bérszakadék 1%-os csökkentése a bruttó hazai termék 0,1%-os növekedését eredményezné.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?