Növekvő különbségek főváros és vidék között: A legek városa: Budapest

publikálva
2002/32. (08. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Alig van olyan mutató, amelynek alapján ne Budapest lenne Magyarországon a legek települése. A leggazdagabb, a legfejlettebb, a legtöbb tőkét vonzó.A fővárosban van a legtöbb cég, itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ezzel együtt itt keresnek a legjobban, és itt a legmagasabb a nyugdíj is. Az ország többi részén - ezt nevezik "a vidéknek" - minden épp ennek az ellenkezője. A Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent kiadványa - A magyar régiók zsebkönyve - szerint ráadásul a különbségek egyre csak nőnek.

Alig van olyan mutató, amelynek alapján ne Budapest lenne Magyarországon a legek települése. A leggazdagabb, a legfejlettebb, a legtöbb tőkét vonzó.A fővárosban van a legtöbb cég, itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ezzel együtt itt keresnek a legjobban, és itt a legmagasabb a nyugdíj is. Az ország többi részén - ezt nevezik "a vidéknek" - minden épp ennek az ellenkezője. A Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent kiadványa - A magyar régiók zsebkönyve - szerint ráadásul a különbségek egyre csak nőnek.

Vajon korrigálható-e valahogyan e folyamat?Amagyarországi háztartások egy főre jutó átlagos nettó jövedelme 2000-ben 425 300 forint volt (35 444 Ft/hó). A legalacsonyabb (375 900) az Észak-Alföldön, a legmagasabb (517 000) Budapesten. A fővárosi szellemi foglalkozásúak bruttó havi bére 174 809 forint, a hasonló beosztásúak országos átlaga 117 104. Az átlagos öregségi nyugdíj havi összegének - erre vonatkozóan friss, 2002. januári adatokat közöl a kiadvány - országos átlaga 47 213 forint. Nem meglepő, hogy úgy 10 százalékkal alacsonyabb (43 372) a Dél-Alföldön, és 15 százalékkal magasabb - 54 478 Ft/fő/hó - a fővárosban.

A fővárosi átlagjövedelem 21,6 százalékkal haladta meg az országos átlagot, a legszegényebb régióét pedig 37,5 százalékkal. Budapesten egy háztartás 2,4, országosan pedig 2,7 embert jelent. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 100 aktív keresőre a hat - a budapestit nem magában foglaló - régióban 12, míg a fővárosban 6 munkanélküli-járadékban részesülő személy jutott. A munkanélküliségi ráta Budapesten 4,2 százalék (2001-es adat), országosan 5,7. (Észak-Magyarországon 8,5 százalék; a főváros nélküli országos átlag 6,3 százalék.)

A személygépkocsik száma az országban 2001-ben majdnem elérte a 2,5 milliót; 1000 lakosra a fővárosban 333, az országban 219 autó jut.

Budapesten 2001-ben az épített lakások mindegyikét rákötötték közüzemi vízvezetékre, 99,6 százalékát gázvezetékre, 91,2 százalékát csatornára. A vidéki régiókban gázvezeték az új otthonok 77,5 százalékába, víz 96,8 százalékába, csatorna 62 százalékába jutott. A fővárosban egy kilométer vízvezetékre majdnem ugyanilyen hosszúságú szennyvízcsatorna esik - az országos átlag ezzel szemben alig haladja meg a 450 métert.

A különbségek oka

nyilvánvalóan gazdasági. 2000-ben a teljes magyarországi bruttó hazai termék (GDP) 13 151 milliárd forint volt: ennek 35 százalékát Budapesten állították elő. Az egy lakosra jutó GDP ugyanebben az esztendőben országosan 1,2 millió forint, a fővárosban azonban meghaladta a 2,5 milliót. 1995-2000 között a GDP országosan 132 százalékkal nőtt - Budapesten 157,8 százalékkal.

A GDP növekedésének is van magyarázata: a fővárosban található a legtöbb gazdasági szervezet. 2001-ben 258 ezer cég, intézmény stb. (az összes majd´ 28 százaléka). Budapesten működik a részvénytársaságok fele (1990), a 150 ezer kft.-ből 65 ezer; összességében a 372 ezer társas vállalkozásból 149 ezer. Ha a vállalkozásokat létszám-kategóriánként vizsgáljuk, akkor is Budapest viszi el a pálmát: Pesten és Pest megyében 181 db500 fő feletti cég van - az ország többi részén 293 (2001-es adat). Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke Budapesten 951,9 ezer forint (2000-ből származó információ), míg a Dél-Dunántúlon 52,2 ezer, az Észak-Alföldön 67,7 ezer forint. Az országos átlag 287,8 ezer forint fejenként - vagyis az átlagot a főváros pumpálja fel, mert vidéken 120 ezer forintra jön ki a fejenkénti külfölditőke-vonzás. Más oldalról - a jegyzett tőke nagysága felől - közelítve is hasonló a kép: Budapesten 1946,2 milliárd a külföldi érdekeltségű cégek befektetett tőkéje - az ország többi részén 1081,3 milliárd.

A kutatás-fejlesztés központja is a főváros: több a tudományos fokozattal rendelkező szakember, mint az ország többi részében együttesen. 2000-ben 11 245 fejlesztési-kutatási témával foglalkoztak Budapesten - a vidéknek 8520 jutott; a külföldön is bejelentett találmányok közül 113 pesti és 35 vidéki kutatók, az országhatáron túl megadott szabadalmak közül 92 a fővárosi és 19 az országban másutt dolgozó fejlesztők nevéhez fűződik.

A statisztika persze csupán tényeket, adatokat, információkat közöl. Az okok magyarázata vagy a következtetések levonása a szakértők, illetve a politika feladata. Egy olyan összegzésből, amely ráadásul többnyire három megyét magában foglaló régiókat mutat be, szükségképpen

hiányoznak az árnyalatok

Két példa. Látszólag az Észak-Alföld a legelesettebb - valójában Nyíregyháza mágnesként vonzza a tőkét, és fejlődése nagyságrendekkel meghaladja a régiót alkotó három megyéét. A Dél-Alföld sem egységes: egyfelől Békésben csökken, Csongrádban stagnál, Bács-Kiskunban az országos átlaggal azonos ütemben nő az ipari termelés, másfelől a 110 ezres lakosú Kecskemét pont ugyanannyira kilóg Bács-Kiskunból, mint amennyire Budapest az országból (az analógia egyébként azért is jó, mert az alföldi megyeszékhely lakossága nagyjából ugyanúgy a megye egyötödét teszi ki, mint ahogyan a fővárosé Magyarországnak). A megyén belüli különbségek pedig - Észak és Dél - mondjuk Lajosmizse vagy Bácsalmás, Kecskemét és Baja között tökéletesen érzékelhetők.

Budapest és a vidék fejlettségi szintje között igen nagy a szakadék, s ez már most számos feszültség forrása. Két lehetőség közül lehet választani: vagy a főváros rovására fejleszteni a vidéket, vagy kidolgozni a hátrányos helyzetű térségek igazságos (mást hátrányba nem nagyon hozó) felzárkóztatásának rendszerét.

Ballai József

Az egy főre jutó GDP az EU-15 átlagának százalékában 1999-ben

(Purchasing Power Standard - vásárlóerő-paritás)

Szlovénia 68

Cseh Köztársaság 59

Magyarország 50

Szlovákia 48

Lengyelország 39

Észtország 37

Litvánia 33

Lettország 29

Bulgária 27

Románia 23

Az egy főre jutó GDP átlaga az Európai Unió tagországaiban (1999)

(Purchasing Power Standard - vásárlóerő-paritás)

Ausztria 23 586

Belgium 22 645

Dánia 24 391

Egyesült Királyság 21 395

Finnország 21 488

Franciaország 21 173

Görögország 14 500

Hollandia 24 311

Írország 23 749

Luxemburg 39 500

Németország 22 579

Olaszország 21 970

Portugália 15 663

Spanyolország 17 480

Svédország 21 548

Éés a tagjelölt országokban

Szlovénia 14 516

Cseh Köztársaság 12 439

Magyarország 10 561

Szlovákia 10 234

Lengyelország 8 269

Észtország 7 820

Lettország 6 972

Litvánia 6 080

Bulgária 5 750

Románia 4 995

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása

Régió A GDP megoszlása (%)

1995 1998 1999 2000

Közép-Magyarország 40,9 41,8 42,8 43,1

Közép-Dunántúl 9,9 10,8 10,3 11,1

Nyugat-Dunántúl 10,1 10,8 11,3 11,2

Dél-Dunántúl 8,0 7,5 7,5 7,2

Észak-Magyarország 9,3 8,6 8,4 8,2

Észak-Alföld 10,8 10,3 9,7 9,6

Dél-Alföld 11,2 10,2 10,0 9,6

Ország összesen 100 100 100 100

Ebből Budapest 33,9 34,1 34,6 35,0

Hat régió 59,1 58,2 57,2 56,9

(Magyarország tervezési-statisztikai régiói:

Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye; Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém; Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala; Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna; Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád; Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

publikálva
2002/32. (08. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra