"Az egekig emelném a cigaretta árát" (Bencze József, a VPOP rendészeti főigazgatója)

  • Félix Péter
  • 2002. augusztus 8.

Belpol

Magyar Narancs: A dohányipari lobbi és az érdekeit kiszolgáló különféle szervezetek óriási kampányba kezdtek annak érdekében, hogy az európai uniós tárgyalásokon Magyarország derogációt kapjon a dohánytermékek jövedéki adójára. Arra hivatkoznak, hogy a jelenleginél is nagyobb mértékű csempészés várható ezen a területen, ha nem lesz derogáció. Mekkora volumenű a cigarettacsempészés pillanatnyilag?
Magyar Narancs: A dohányipari lobbi és az érdekeit kiszolgáló különféle szervezetek óriási kampányba kezdtek annak érdekében, hogy az európai uniós tárgyalásokon Magyarország derogációt kapjon a dohánytermékek jövedéki adójára. Arra hivatkoznak, hogy a jelenleginél is nagyobb mértékű csempészés várható ezen a területen, ha nem lesz derogáció. Mekkora volumenű a cigarettacsempészés pillanatnyilag?

Az Orbán-kormány áprilisban, a két választási forduló között jelentette be, hogy az uniós tárgyalások egyik ideiglenesen lezárt fejezetét újra meg kívánja nyitni. Mindezt azért, hogy Magyarország, eredeti szándékától eltérően, mégis derogációt kérjen a cigaretta adótartamának az EU-normáknál alacsonyabb szinten tartására (lásd: Kell a dohány?, Magyar Narancs, 2002. április 18.). Az új kormány folytatja az Orbánék elkezdte akciót. Ráadásul a csatlakozási tárgyalásokon olyan indokokkal próbálunk haladékot kérni az uniótól a cigaretta jövedéki adójának emelésére, amik nem felelnek meg a valóságnak. A magyar delegáció azzal érvel: ha nem kapnánk halasztást, a cigarettacsempészés óriási mértékben nőne. A kormánytagok a jelek szerint nem egyeztettek a vámszervekkel. Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatója ugyanis interjúnkban határozottan cáfolja a csempészésről szóló híreszteléseket.

Bencze József: Az első hét hónapban mintegy 200 ezer karton, azaz 40 millió szál cigarettát foglaltunk le, feleannyit, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A 2001-es esztendőben ugyanis 150 millió szál csempészett cigarettát "kapcsoltunk le", s ez arányait tekintve Európában is komoly eredménynek számított.

MN: Ennyivel romlott a felderítés az elmúlt évhez képest?

BJ: Nem erről van szó! Tavaly rendkívül jó évet zártunk. A közelmúltban járt itt egy vámügyeket vizsgáló uniós szakértői csoport, amely a magyar vámszervek munkáját az Európai Unió színvonalára tette. Külön is kiemelték a cigarettacsempészet felderítésében elért eredményeinket. Emellett elismerték, hogy nemzetközi együttműködésben is sokat segítettünk tippjeinkkel a külföldi kollégáknak, s ennek hatására több nagy szállítmányt füleltek le. Ez a siker csempészkörökben is elterjedt, s véleményem szerint az idei felderítés csökkenésének elsősorban az az oka, hogy új tranzitútvonalakat kerestek a csempészek, mert Magyarországon keresztül már túl nagy rizikó a "kereskedés".

MN: A jelek szerint önök nagyon elégedettek. Mivel magyarázza azt, hogy a dohányipar mégis 10-20 százalék közé teszi a kiskereskedelembe kerülő csempészcigaretta arányát Magyarországon? Az önök által lefülelt 150 milliós 2001. évi rekordfogás a belföldi hivatalos termelésnek csak a 0,7 százaléka. Ha a dohányiparnak igaza lenne, legalább 2 milliárd szál cigaretta került 2001-ben az országba, és akkor önök nagyon rossz munkát végeztek.

BJ: A dohányiparnak érdeke erősen eltúlozni a csempészet mértékét. Erre való hivatkozással lobbizhat ugyanis annak érdekében, hogy a parlament ne emelje meg érdemi, tehát a fogyasztást befolyásoló mértékben a cigaretta jövedéki adóját. Pontos képük nekik sem lehet a csempészés mértékéről.

MN: Csak akkor, ha a cigarettagyárak maguk is szerepet játszanának a csempészésben. Ön szerint ez elképzelhető?

BJ: Nem állítok ilyet, hiszen erre semmilyen konkrét bizonyítékunk nincsen. Az viszont tény, hogy az általunk lefülelt cigarettaszállítmányok túlnyomó részét nyugat-európai országok legális cigarettagyáraiban gyártották, elsősorban Nagy-Britanniában.

MN: Információi alapján meg tudja-e erősíteni azt a szakirodalomban gyakran olvasható állítást, hogy a jövedékiadó-emelés és a legális cigarettafogyasztás csökkenése között szoros összefüggés van?

BJ: Feltétlenül! Angol vámos kollégák számoltak be arról, hogy többéves tapasztalataik alapján a cigarettát terhelő adók emelésekor 1 százalékonként 0,3 százalékos tartós fogyasztáscsökkenést tapasztaltak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a csempészcigaretta veszi át a kiskereskedelemben a legális cigaretta helyét, hanem hogy a lakosság valódi fogyasztása csökkent. Ez a fogyasztáscsökkenés alapvetően a dohányipart sújtotta, mivel visszaesett a profitja, miközben az állam adóbevételei nem csökkentek. A jövedékiadó-emelés ugyanis pótolta a fogyasztáscsökkenés miatti bevételkiesést.

MN: Vajon ezért lobbizik kétségbeesetten a magyar dohányipar is annak érdekében, hogy derogációt kapjunk a dohány jövedéki adójára az uniótól?

BJ: Tudomásom szerint jelentősen nőne a magyar cigaretták jövedéki adója, ha átvennénk az EU-s normákat. Ez pedig komoly fogyasztáscsökkenéshez vezetne, aminek a dohányipar látná a kárát.

MN: Számítások szerint mintegy 75 százalékkal lenne drágább a cigaretta kiskereskedelmi ára a jelenleginél, ha a csatlakozáskor átvennénk az ezerszálankénti 60 eurós minimális jövedéki adót.

BJ: Nem ismerem a pontos adatokat, de nagy áremelések lennének, annyi biztos. Ha rajtam múlna, az egekig emelném a cigaretta árát, annyira károsnak tartom az egészségre, de ez szigorúan a személyes véleményem.

MN: Egy ilyen drasztikus áremelés javítana a rémes magyar egészségügyi helyzeten?

BJ: Biztosan sokat segítene!

MN: A KSH egy közelmúltban megjelent kiadványa szerint az utóbbi öt évben minden ötödik ember a dohányzás okozta megbetegedésben halt meg.

BJ: Nem olvastam ezt az adatot, ugyanakkor a brit kormány legutóbbi egészségügyi koncepciójában jelezte, hogy a dohányzás évente 120 ezer ember halálát okozza a szigetországban, a dohányzás okozta betegségek gyógyítására pedig mintegy évi 700 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek.

MN: Mennyi csempészcigaretta kerülhet egy évben Magyarországra?

BJ: A belföldi termeléshez viszonyítva ez elenyésző mértékű lehet. A lefülelt szállítmányok 90 százalékában a csempészek csak tranzitútnak használják Magyarországot. Az ott gyártott cigarettát kiviszik az unióból, így a magas adók megfizetésétől mentesül az exportőr, majd megpróbálják visszacsempészni az unióba ezeket a szállítmányokat, és nagy haszonnal eladni. Egy másik vonal a távol-keleti cigaretta csempészése. Tapasztalataink szerint ezeknek a cigarettáknak a döntő részét is az unióba szánják, Magyarországon csak átcsomagolják a "szajrét", és viszik tovább. Az eddigi praxisunk alapján nyugodtan állíthatom, hogy elenyésző a belföldre szánt csempészcigaretta mennyisége. Az ukrán-román-szerb határszakaszon elsősorban az utasforgalomban behozott cigarettákat gyűjtik össze egyesek, de még ezen tételek egy részét is Nyugat-Európába szeretnék kiszállítani.

MN: Ezek szerint Magyarországon nemigen található olyan cigaretta, amely a belföldi gyártmányoknál rosszabb minőségű lenne.

BJ: A vámszervek rengeteg úgynevezett mobil ellenőrzést tartanak az országon belül, ismerjük a szóba jöhető fontosabb értékesítőhelyeket, ahol a csempészcigaretta eladása nagyobb volumenben történhet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elenyésző a gyenge minőségű, hamísított kelet-európai és távol-keleti cigaretta mennyisége. Ha számot kellene mondanom, a tavaly lefoglalt 150 millió szálból talán ha 6-8 milliót szántak belföldi fogyasztásra.

MN: Feltehetően a dohányipari lobbi is felismerte ezt a változást, hiszen mintha kevesebbszer lehetne hallani mostanában a csempészcigaretta veszélyére történő hivatkozásokat.

BJ: Azzal még nem vádolt meg bennünket a dohányipar, hogy azért csökkent a felére idén a csempészcigaretta-lefoglalás, mert rosszabbul végezzük a munkánkat, mint tavaly. Ebből arra következtetek, hogy felismerték: a cigarettacsempészés mértéke jelentősen csökkent az idén.

MN: A dohánylobbi mostanában minden energiájával arra koncentrál, hogy rávegye a magyar kormányt: harcoljon ki derogációt az európai uniós csatlakozás esetén a cigaretta jövedéki adójára. Arra hivatkoznak, hogy Szlovákia és Lengyelország már kapott ilyen engedményt, s ha Magyarország nem kapna, akkor a fele olyan drága lengyel és szlovák cigaretta elárasztaná a magyar piacot.

BJ: Egyelőre még az sem biztos, hogy Szlovákia velünk egy körben lesz uniós tag. Ha erre sor kerülne is, nem biztos, hogy egy csapásra megszűnne a határellenőrzés a két ország között. De ha mégis, akkor sem látok reális veszélyt arra, hogy az ötmilliós szlovák piacon dolgozó dohánygyárak elárasszák a tízmilliós magyar piacot. Ehhez jelentős kapacitásfelfutásra lenne szükség Szlovákiában, aminek kiépítése évekig eltartana, s addigra megszűnne az árkülönbség jelentős része. Ne feledjük el azt sem, hogy a szlovákok csak Szlovákia területére kaptak derogációt, ha tehát szlovák adójeggyel ellátott cigaretta kerülne Magyarországra, az csempészésnek számítana. Legális kiskereskedelmi forgalomba tehát nem kerülhetne, a kis piacokon pult alól pedig képtelenség lenne milliárd szálas tételben illegális cigarettát értékesíteni.

MN: Mi a helyzet a lényegesen nagyobb Lengyelország esetében?

BJ: Ahhoz, hogy a lengyel adójeggyel ellátott csempészett cigaretta Magyarországra kerüljön, még Szlovákián is keresztül kellene hozni, ami duplára növeli a kockázatot. Azt is látni kell, hogy a csempészett cigaretta eladása korlátlanul nem bővíthető. Minél több kerülne be Magyarországra, annál inkább nőne a lebukás kockázata.

MN: Magyarországnak ráadásul számos más lehetősége is adódna az esetleges csempészett cigaretta dömpingjének kivédésére. Kérhetné például az uniót, vonják meg a derogációt a lengyelektől és a szlovákoktól, ha nem garantálják, hogy csak belföldön értékesítik az alacsony jövedéki adójú cigarettájukat.

BJ: Úgy vélem, annak az országnak, amely derogációt kap az uniótól a cigaretta jövedéki adójának emelésére, magának kell hatékonyan fellépnie a cigarettacsempészés ellen, különben elvesztheti ezt az állítólagos kedvezményét. Ráadásul a derogáció csak lehetőség.

MN: Miért nevezi állítólagosnak ezt a kedvezményt?

BJ: Alaposan elemezni kellene, mivel jár jobban egy ország. Ha derogációt kér, a költségvetés igen jelentős többletbevételtől esik el. Véleményem szerint még abban a valószínűtlen esetben is, ha tényleg óriási mennyiségben jelenne meg Magyarországon az olcsó, csempészett lengyel és szlovák cigaretta, sokkal jobban járnánk, ha nem kérnénk derogációt, hanem a védelem, a felderítés kapna jelentős összegeket. Ha a vámszervek ilyen célra néhány milliárdos forráshoz jutnának, úgy tízmilliárdos nagyságrendű többletbevétel garantálható a jövedéki adó növekedéséből. A tapasztalatok eddig is azt mutatták, hogy a felderítésre költött pénz ötszörösen térült meg. Ez hatványozottan igaz lenne a csempészett cigaretta dömpingje esetén. Ráadásul nemcsak a csempészett cigaretta felderítési aránya javulna, hanem más áruféleségeké is.

MN: Ha Magyarország a csatlakozáskor nem kérne derogációt a cigaretta jövedéki adójának uniós szintre emelésére, hanem a felderítésre fordítana pénzt, akkor ki lehetne védeni az esetleges olcsó lengyel és szlovák cigaretta beáramlásának veszélyét?

BJ: Végső soron politikai döntés kérdése, hogy kell-e derogáció, vagy sem. A derogáció ellen szól, hogy a költségvetés jelentős többletbevételhez jutna a jövedéki adó erőteljes emelése miatt, kevesebb gyerek szokna rá a dohányzásra, és rengetegen abbahagynák a cigarettázást, vagy csökkentenék a napi adagjukat a magas árak miatt. De a derogáció mellett is szólnak gazdasági érvek. A vám- és pénzügyőrség jogalkalmazó szerv, ezért csak a döntés előkészítésében és annak végrehajtásában van feladata. Bármi is történik, az a jogalkotók döntése lesz.

Félix Péter

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.