Az Orbán-kormány áprilisban, a két választási forduló között jelentette be, hogy az uniós tárgyalások egyik ideiglenesen lezárt fejezetét újra meg kívánja nyitni. Mindezt azért, hogy Magyarország, eredeti szándékától eltérően, mégis derogációt kérjen a cigaretta adótartamának az EU-normáknál alacsonyabb szinten tartására (lásd: Kell a dohány?, Magyar Narancs, 2002. április 18.). Az új kormány folytatja az Orbánék elkezdte akciót. Ráadásul a csatlakozási tárgyalásokon olyan indokokkal próbálunk haladékot kérni az uniótól a cigaretta jövedéki adójának emelésére, amik nem felelnek meg a valóságnak. A magyar delegáció azzal érvel: ha nem kapnánk halasztást, a cigarettacsempészés óriási mértékben nőne. A kormánytagok a jelek szerint nem egyeztettek a vámszervekkel. Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatója ugyanis interjúnkban határozottan cáfolja a csempészésről szóló híreszteléseket.
Bencze József: Az első hét hónapban mintegy 200 ezer karton, azaz 40 millió szál cigarettát foglaltunk le, feleannyit, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A 2001-es esztendőben ugyanis 150 millió szál csempészett cigarettát "kapcsoltunk le", s ez arányait tekintve Európában is komoly eredménynek számított.
MN: Ennyivel romlott a felderítés az elmúlt évhez képest?
BJ: Nem erről van szó! Tavaly rendkívül jó évet zártunk. A közelmúltban járt itt egy vámügyeket vizsgáló uniós szakértői csoport, amely a magyar vámszervek munkáját az Európai Unió színvonalára tette. Külön is kiemelték a cigarettacsempészet felderítésében elért eredményeinket. Emellett elismerték, hogy nemzetközi együttműködésben is sokat segítettünk tippjeinkkel a külföldi kollégáknak, s ennek hatására több nagy szállítmányt füleltek le. Ez a siker csempészkörökben is elterjedt, s véleményem szerint az idei felderítés csökkenésének elsősorban az az oka, hogy új tranzitútvonalakat kerestek a csempészek, mert Magyarországon keresztül már túl nagy rizikó a "kereskedés".
MN: A jelek szerint önök nagyon elégedettek. Mivel magyarázza azt, hogy a dohányipar mégis 10-20 százalék közé teszi a kiskereskedelembe kerülő csempészcigaretta arányát Magyarországon? Az önök által lefülelt 150 milliós 2001. évi rekordfogás a belföldi hivatalos termelésnek csak a 0,7 százaléka. Ha a dohányiparnak igaza lenne, legalább 2 milliárd szál cigaretta került 2001-ben az országba, és akkor önök nagyon rossz munkát végeztek.
BJ: A dohányiparnak érdeke erősen eltúlozni a csempészet mértékét. Erre való hivatkozással lobbizhat ugyanis annak érdekében, hogy a parlament ne emelje meg érdemi, tehát a fogyasztást befolyásoló mértékben a cigaretta jövedéki adóját. Pontos képük nekik sem lehet a csempészés mértékéről.
MN: Csak akkor, ha a cigarettagyárak maguk is szerepet játszanának a csempészésben. Ön szerint ez elképzelhető?
BJ: Nem állítok ilyet, hiszen erre semmilyen konkrét bizonyítékunk nincsen. Az viszont tény, hogy az általunk lefülelt cigarettaszállítmányok túlnyomó részét nyugat-európai országok legális cigarettagyáraiban gyártották, elsősorban Nagy-Britanniában.
MN: Információi alapján meg tudja-e erősíteni azt a szakirodalomban gyakran olvasható állítást, hogy a jövedékiadó-emelés és a legális cigarettafogyasztás csökkenése között szoros összefüggés van?
BJ: Feltétlenül! Angol vámos kollégák számoltak be arról, hogy többéves tapasztalataik alapján a cigarettát terhelő adók emelésekor 1 százalékonként 0,3 százalékos tartós fogyasztáscsökkenést tapasztaltak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a csempészcigaretta veszi át a kiskereskedelemben a legális cigaretta helyét, hanem hogy a lakosság valódi fogyasztása csökkent. Ez a fogyasztáscsökkenés alapvetően a dohányipart sújtotta, mivel visszaesett a profitja, miközben az állam adóbevételei nem csökkentek. A jövedékiadó-emelés ugyanis pótolta a fogyasztáscsökkenés miatti bevételkiesést.
MN: Vajon ezért lobbizik kétségbeesetten a magyar dohányipar is annak érdekében, hogy derogációt kapjunk a dohány jövedéki adójára az uniótól?
BJ: Tudomásom szerint jelentősen nőne a magyar cigaretták jövedéki adója, ha átvennénk az EU-s normákat. Ez pedig komoly fogyasztáscsökkenéshez vezetne, aminek a dohányipar látná a kárát.
MN: Számítások szerint mintegy 75 százalékkal lenne drágább a cigaretta kiskereskedelmi ára a jelenleginél, ha a csatlakozáskor átvennénk az ezerszálankénti 60 eurós minimális jövedéki adót.
BJ: Nem ismerem a pontos adatokat, de nagy áremelések lennének, annyi biztos. Ha rajtam múlna, az egekig emelném a cigaretta árát, annyira károsnak tartom az egészségre, de ez szigorúan a személyes véleményem.
MN: Egy ilyen drasztikus áremelés javítana a rémes magyar egészségügyi helyzeten?
BJ: Biztosan sokat segítene!
MN: A KSH egy közelmúltban megjelent kiadványa szerint az utóbbi öt évben minden ötödik ember a dohányzás okozta megbetegedésben halt meg.
BJ: Nem olvastam ezt az adatot, ugyanakkor a brit kormány legutóbbi egészségügyi koncepciójában jelezte, hogy a dohányzás évente 120 ezer ember halálát okozza a szigetországban, a dohányzás okozta betegségek gyógyítására pedig mintegy évi 700 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek.
MN: Mennyi csempészcigaretta kerülhet egy évben Magyarországra?
BJ: A belföldi termeléshez viszonyítva ez elenyésző mértékű lehet. A lefülelt szállítmányok 90 százalékában a csempészek csak tranzitútnak használják Magyarországot. Az ott gyártott cigarettát kiviszik az unióból, így a magas adók megfizetésétől mentesül az exportőr, majd megpróbálják visszacsempészni az unióba ezeket a szállítmányokat, és nagy haszonnal eladni. Egy másik vonal a távol-keleti cigaretta csempészése. Tapasztalataink szerint ezeknek a cigarettáknak a döntő részét is az unióba szánják, Magyarországon csak átcsomagolják a "szajrét", és viszik tovább. Az eddigi praxisunk alapján nyugodtan állíthatom, hogy elenyésző a belföldre szánt csempészcigaretta mennyisége. Az ukrán-román-szerb határszakaszon elsősorban az utasforgalomban behozott cigarettákat gyűjtik össze egyesek, de még ezen tételek egy részét is Nyugat-Európába szeretnék kiszállítani.
MN: Ezek szerint Magyarországon nemigen található olyan cigaretta, amely a belföldi gyártmányoknál rosszabb minőségű lenne.
BJ: A vámszervek rengeteg úgynevezett mobil ellenőrzést tartanak az országon belül, ismerjük a szóba jöhető fontosabb értékesítőhelyeket, ahol a csempészcigaretta eladása nagyobb volumenben történhet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elenyésző a gyenge minőségű, hamísított kelet-európai és távol-keleti cigaretta mennyisége. Ha számot kellene mondanom, a tavaly lefoglalt 150 millió szálból talán ha 6-8 milliót szántak belföldi fogyasztásra.
MN: Feltehetően a dohányipari lobbi is felismerte ezt a változást, hiszen mintha kevesebbszer lehetne hallani mostanában a csempészcigaretta veszélyére történő hivatkozásokat.
BJ: Azzal még nem vádolt meg bennünket a dohányipar, hogy azért csökkent a felére idén a csempészcigaretta-lefoglalás, mert rosszabbul végezzük a munkánkat, mint tavaly. Ebből arra következtetek, hogy felismerték: a cigarettacsempészés mértéke jelentősen csökkent az idén.
MN: A dohánylobbi mostanában minden energiájával arra koncentrál, hogy rávegye a magyar kormányt: harcoljon ki derogációt az európai uniós csatlakozás esetén a cigaretta jövedéki adójára. Arra hivatkoznak, hogy Szlovákia és Lengyelország már kapott ilyen engedményt, s ha Magyarország nem kapna, akkor a fele olyan drága lengyel és szlovák cigaretta elárasztaná a magyar piacot.
BJ: Egyelőre még az sem biztos, hogy Szlovákia velünk egy körben lesz uniós tag. Ha erre sor kerülne is, nem biztos, hogy egy csapásra megszűnne a határellenőrzés a két ország között. De ha mégis, akkor sem látok reális veszélyt arra, hogy az ötmilliós szlovák piacon dolgozó dohánygyárak elárasszák a tízmilliós magyar piacot. Ehhez jelentős kapacitásfelfutásra lenne szükség Szlovákiában, aminek kiépítése évekig eltartana, s addigra megszűnne az árkülönbség jelentős része. Ne feledjük el azt sem, hogy a szlovákok csak Szlovákia területére kaptak derogációt, ha tehát szlovák adójeggyel ellátott cigaretta kerülne Magyarországra, az csempészésnek számítana. Legális kiskereskedelmi forgalomba tehát nem kerülhetne, a kis piacokon pult alól pedig képtelenség lenne milliárd szálas tételben illegális cigarettát értékesíteni.
MN: Mi a helyzet a lényegesen nagyobb Lengyelország esetében?
BJ: Ahhoz, hogy a lengyel adójeggyel ellátott csempészett cigaretta Magyarországra kerüljön, még Szlovákián is keresztül kellene hozni, ami duplára növeli a kockázatot. Azt is látni kell, hogy a csempészett cigaretta eladása korlátlanul nem bővíthető. Minél több kerülne be Magyarországra, annál inkább nőne a lebukás kockázata.
MN: Magyarországnak ráadásul számos más lehetősége is adódna az esetleges csempészett cigaretta dömpingjének kivédésére. Kérhetné például az uniót, vonják meg a derogációt a lengyelektől és a szlovákoktól, ha nem garantálják, hogy csak belföldön értékesítik az alacsony jövedéki adójú cigarettájukat.
BJ: Úgy vélem, annak az országnak, amely derogációt kap az uniótól a cigaretta jövedéki adójának emelésére, magának kell hatékonyan fellépnie a cigarettacsempészés ellen, különben elvesztheti ezt az állítólagos kedvezményét. Ráadásul a derogáció csak lehetőség.
MN: Miért nevezi állítólagosnak ezt a kedvezményt?
BJ: Alaposan elemezni kellene, mivel jár jobban egy ország. Ha derogációt kér, a költségvetés igen jelentős többletbevételtől esik el. Véleményem szerint még abban a valószínűtlen esetben is, ha tényleg óriási mennyiségben jelenne meg Magyarországon az olcsó, csempészett lengyel és szlovák cigaretta, sokkal jobban járnánk, ha nem kérnénk derogációt, hanem a védelem, a felderítés kapna jelentős összegeket. Ha a vámszervek ilyen célra néhány milliárdos forráshoz jutnának, úgy tízmilliárdos nagyságrendű többletbevétel garantálható a jövedéki adó növekedéséből. A tapasztalatok eddig is azt mutatták, hogy a felderítésre költött pénz ötszörösen térült meg. Ez hatványozottan igaz lenne a csempészett cigaretta dömpingje esetén. Ráadásul nemcsak a csempészett cigaretta felderítési aránya javulna, hanem más áruféleségeké is.
MN: Ha Magyarország a csatlakozáskor nem kérne derogációt a cigaretta jövedéki adójának uniós szintre emelésére, hanem a felderítésre fordítana pénzt, akkor ki lehetne védeni az esetleges olcsó lengyel és szlovák cigaretta beáramlásának veszélyét?
BJ: Végső soron politikai döntés kérdése, hogy kell-e derogáció, vagy sem. A derogáció ellen szól, hogy a költségvetés jelentős többletbevételhez jutna a jövedéki adó erőteljes emelése miatt, kevesebb gyerek szokna rá a dohányzásra, és rengetegen abbahagynák a cigarettázást, vagy csökkentenék a napi adagjukat a magas árak miatt. De a derogáció mellett is szólnak gazdasági érvek. A vám- és pénzügyőrség jogalkalmazó szerv, ezért csak a döntés előkészítésében és annak végrehajtásában van feladata. Bármi is történik, az a jogalkotók döntése lesz.
Félix Péter
