Nyúlik a Liget-projekt, mint a rétestészta

  • narancs.hu
  • 2017. március 27.

Belpol

Egy év múlva kezdik el építeni, de soha nem készül el, mi az? A Néprajzi Múzeum a Liget Projektben.

Az ATV Híradó információi szerint 2017-ben még nem kezdi meg az építkezést a Városligetben a Városliget Zrt., egyrészt mert a költségek a vártnál jobban elszálltak (a Közlekedési Múzeum költségeinek duplázódásáról a Hvg.hu írt nemrég), másrészt mert a Fidesz a választásokig kerülné a konfliktust a témában. Ráadásul a Fővárosi Választási Bizottság hitelesítette Moldován László ligetvédő és VII. kerületi LMP-s képviselő kérdését (erről az e heti Magyar Narancsban olvashatnak majd bővebben), így az is benne van a pakliban, hogy fővárosi népszavazás lesz a zöldfelület arányának 65-ről 70 százalékosra emeléséről. Egy népszavazás reális lehetősége minden bizonnyal jelentősen átrajzolná magát a projektet, de a politikai érdekeket és kockázatokat is.

Jelenleg egyébként hivatalosan is ott tart már a projekt, hogy az épületek átadása után esedékes tájépítészeti rendezést, vagyis „Európa legnagyobb kulturális parkfejlesztésének” végét 2020 novemberére teszik – legalábbis a projekt hivatalos honlapján lévő idővonal ezt mutatja.

Szintén 2020-as átadással számolnak az Új Nemzeti Galéria esetében, 2019 májusára készülne el a Városliget Színház, a Magyar Zene Háza és a Közlekedési Múzeum is, holott tavaly novemberben a kormánybarát Origónak még azzal büszkélkedtek, hogy a Zene Háza 2018-ban megnyitja kapuit.

Persze, úgy tényleg nem könnyű, hogy még el sem kezdték építeni.

false

Sokat elárul a propagandahonlapon lévő információk komolyságáról, hogy az idővonalon 2018 áprilisára teszik a Néprajzi Múzeum kivitelezésének kezdőpontját, ám azt elfelejtik beírni, hogy mikor lesz kész. Talán semmikor.

Mindenesetre 2017 nem ígérkezik sűrű évnek a zrt. életében. Egész évre két esemény van beírva: elméletileg már februárban megkezdték az Új Nemzeti Galéria kivitelezését, és itt a hangsúly az elméleten van. Márciusban pedig átadnák, vagyis hát átadták volna az új bódékat, pardon, „a városliget aranykorát megidéző pavilonépületeket”.

A pavilonok legalább épülnek-szépülnek, ezt tudjuk, méghozzá onnan, hogy heves ütemben drágulnak is.

false

A várhatóan áprilisban megnyíló Feszl-pavilonokról néhány napos hír, hogy a 313 milliós kivitelezés 60 millióval többe kerül, mert az üzemeltetőnek új igénye támadt a belsőépítészeti kialakítással kapcsolatban. A közbeszerzési értesítőben ez áll a módosítás indoklásaként: „a pavilonkert magas színvonalú és üzembiztos működése érdekében kiváló minőségű belsőépítészeti kivitelezés, illetve eszköz- és géppark (bútorozás, konyhatechnológia, gyenge- és erősáramú rendszerek) kiépítése szükséges. Ugyanakkor a Vállalkozóval való szerződéskötés időpontjában még nem volt ismert az – azóta nyílt pályázaton kiválasztott – üzemeltető kiléte. A későbbi, magas színvonalú működtetés érdekében a részletes belsőépítészeti tervezés csak később – a győztes pályázóval szoros együttműködésben – indulhatott meg.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.