Koszorúzás és átnevezés – Óbudán lesz az új Gelléri utca

  • Vári György
  • 2013. március 27.

Belpol

Értesüléseink szerint szerda délután a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte, hogy Óbudán – a kerület kezdeményezésére – a Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. A III. kerületben szerdán az író házát is megkoszorúzták.

Szerda délután három órakor Bús Balázs óbudai fideszes polgármester a szerző lányával, Gelléri Ágnessel közösen koszorúzta meg az író egykori, Beszterce utcai otthonának emléktábláját. A koszorúzáskor úgy három-négy tucat ember álldogált az Árpád Gimnázium mögötti kis utcácskában, az Amfiteátrum romjaitól nem messze: voltak, akik babakocsival jöttek, de akadtak olyanok is, akik csak megálltak egy-két percre Kulka Jánost hallgatni, aki az Egy fillér című Gelléri-novellát mondta okosan és mégis átélten, remekül, megszólaltatva a szegénység Gelléri által felfedezett, játékos szomorúságát. Előtte Szakonyi Károly beszélt, leginkább arról, hogy mindent elvesznek egy írótól, ha kilökik – zsidóként – abból a közösségből, amelynek nyelvén ír, ha megtagadja az az ország, amelynek utcáin egyedül van otthon.

Bús Balázs polgármester az ünneplők között állt, esernyőt tartva az enyhe hóesésben Gelléri Ágnes fölé, aki ebben a házban élt gyerekként, amikor elveszítette az édesapját. Együtt léptek ki koszorúzni, utánuk az önkormányzattal a Gelléri emlékének ápolásában együttműködő Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztviselői jöttek, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Demokratikus Koalíció. Szinte úgy tűnt, nem is 2013 Magyarországán vagyunk.

A Narancs tudósítója a helyszínen tudta meg, hogy az óbudai önkormányzat rögtön Gelléri „utcanévfosztása” után (erről szóló írásunkat itt találhatja) elköteleződött az író emlékének megőrzése mellett. Támogatták a Tevan Kiadó és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részben tiltakozásképpen kiadott Gelléri-novelláskötetének megjelenését, és kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy a III. kerületi Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. Értesüléseink szerint szerda délután már döntött is a Fővárosi Közgyűlés, amely jóváhagyta a kérelmet, azaz ismét lesz a fővárosban Gellériről utca elnevezve.

És ezzel még nincs vége. Az Óbudai Platán Könyvtár szeptemberi felolvasóestjén újfent Gelléri szövegeit hallhatjuk majd. Majd 70 évvel meggyilkolása, pár hónappal Budapestről való kiűzetése után Gelléri Andor Endre mégis hazaköltözött.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.