Koszorúzás és átnevezés – Óbudán lesz az új Gelléri utca

  • Vári György
  • 2013. március 27.

Belpol

Értesüléseink szerint szerda délután a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte, hogy Óbudán – a kerület kezdeményezésére – a Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. A III. kerületben szerdán az író házát is megkoszorúzták.

Szerda délután három órakor Bús Balázs óbudai fideszes polgármester a szerző lányával, Gelléri Ágnessel közösen koszorúzta meg az író egykori, Beszterce utcai otthonának emléktábláját. A koszorúzáskor úgy három-négy tucat ember álldogált az Árpád Gimnázium mögötti kis utcácskában, az Amfiteátrum romjaitól nem messze: voltak, akik babakocsival jöttek, de akadtak olyanok is, akik csak megálltak egy-két percre Kulka Jánost hallgatni, aki az Egy fillér című Gelléri-novellát mondta okosan és mégis átélten, remekül, megszólaltatva a szegénység Gelléri által felfedezett, játékos szomorúságát. Előtte Szakonyi Károly beszélt, leginkább arról, hogy mindent elvesznek egy írótól, ha kilökik – zsidóként – abból a közösségből, amelynek nyelvén ír, ha megtagadja az az ország, amelynek utcáin egyedül van otthon.

Bús Balázs polgármester az ünneplők között állt, esernyőt tartva az enyhe hóesésben Gelléri Ágnes fölé, aki ebben a házban élt gyerekként, amikor elveszítette az édesapját. Együtt léptek ki koszorúzni, utánuk az önkormányzattal a Gelléri emlékének ápolásában együttműködő Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztviselői jöttek, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Demokratikus Koalíció. Szinte úgy tűnt, nem is 2013 Magyarországán vagyunk.

A Narancs tudósítója a helyszínen tudta meg, hogy az óbudai önkormányzat rögtön Gelléri „utcanévfosztása” után (erről szóló írásunkat itt találhatja) elköteleződött az író emlékének megőrzése mellett. Támogatták a Tevan Kiadó és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részben tiltakozásképpen kiadott Gelléri-novelláskötetének megjelenését, és kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy a III. kerületi Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. Értesüléseink szerint szerda délután már döntött is a Fővárosi Közgyűlés, amely jóváhagyta a kérelmet, azaz ismét lesz a fővárosban Gellériről utca elnevezve.

És ezzel még nincs vége. Az Óbudai Platán Könyvtár szeptemberi felolvasóestjén újfent Gelléri szövegeit hallhatjuk majd. Majd 70 évvel meggyilkolása, pár hónappal Budapestről való kiűzetése után Gelléri Andor Endre mégis hazaköltözött.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.