Koszorúzás és átnevezés – Óbudán lesz az új Gelléri utca

  • Vári György
  • 2013. március 27.

Belpol

Értesüléseink szerint szerda délután a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte, hogy Óbudán – a kerület kezdeményezésére – a Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. A III. kerületben szerdán az író házát is megkoszorúzták.

Szerda délután három órakor Bús Balázs óbudai fideszes polgármester a szerző lányával, Gelléri Ágnessel közösen koszorúzta meg az író egykori, Beszterce utcai otthonának emléktábláját. A koszorúzáskor úgy három-négy tucat ember álldogált az Árpád Gimnázium mögötti kis utcácskában, az Amfiteátrum romjaitól nem messze: voltak, akik babakocsival jöttek, de akadtak olyanok is, akik csak megálltak egy-két percre Kulka Jánost hallgatni, aki az Egy fillér című Gelléri-novellát mondta okosan és mégis átélten, remekül, megszólaltatva a szegénység Gelléri által felfedezett, játékos szomorúságát. Előtte Szakonyi Károly beszélt, leginkább arról, hogy mindent elvesznek egy írótól, ha kilökik – zsidóként – abból a közösségből, amelynek nyelvén ír, ha megtagadja az az ország, amelynek utcáin egyedül van otthon.

Bús Balázs polgármester az ünneplők között állt, esernyőt tartva az enyhe hóesésben Gelléri Ágnes fölé, aki ebben a házban élt gyerekként, amikor elveszítette az édesapját. Együtt léptek ki koszorúzni, utánuk az önkormányzattal a Gelléri emlékének ápolásában együttműködő Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztviselői jöttek, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Demokratikus Koalíció. Szinte úgy tűnt, nem is 2013 Magyarországán vagyunk.

A Narancs tudósítója a helyszínen tudta meg, hogy az óbudai önkormányzat rögtön Gelléri „utcanévfosztása” után (erről szóló írásunkat itt találhatja) elköteleződött az író emlékének megőrzése mellett. Támogatták a Tevan Kiadó és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részben tiltakozásképpen kiadott Gelléri-novelláskötetének megjelenését, és kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy a III. kerületi Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. Értesüléseink szerint szerda délután már döntött is a Fővárosi Közgyűlés, amely jóváhagyta a kérelmet, azaz ismét lesz a fővárosban Gellériről utca elnevezve.

És ezzel még nincs vége. Az Óbudai Platán Könyvtár szeptemberi felolvasóestjén újfent Gelléri szövegeit hallhatjuk majd. Majd 70 évvel meggyilkolása, pár hónappal Budapestről való kiűzetése után Gelléri Andor Endre mégis hazaköltözött.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.