Koszorúzás és átnevezés – Óbudán lesz az új Gelléri utca

  • Vári György
  • 2013. március 27.

Belpol

Értesüléseink szerint szerda délután a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte, hogy Óbudán – a kerület kezdeményezésére – a Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. A III. kerületben szerdán az író házát is megkoszorúzták.

Szerda délután három órakor Bús Balázs óbudai fideszes polgármester a szerző lányával, Gelléri Ágnessel közösen koszorúzta meg az író egykori, Beszterce utcai otthonának emléktábláját. A koszorúzáskor úgy három-négy tucat ember álldogált az Árpád Gimnázium mögötti kis utcácskában, az Amfiteátrum romjaitól nem messze: voltak, akik babakocsival jöttek, de akadtak olyanok is, akik csak megálltak egy-két percre Kulka Jánost hallgatni, aki az Egy fillér című Gelléri-novellát mondta okosan és mégis átélten, remekül, megszólaltatva a szegénység Gelléri által felfedezett, játékos szomorúságát. Előtte Szakonyi Károly beszélt, leginkább arról, hogy mindent elvesznek egy írótól, ha kilökik – zsidóként – abból a közösségből, amelynek nyelvén ír, ha megtagadja az az ország, amelynek utcáin egyedül van otthon.

Bús Balázs polgármester az ünneplők között állt, esernyőt tartva az enyhe hóesésben Gelléri Ágnes fölé, aki ebben a házban élt gyerekként, amikor elveszítette az édesapját. Együtt léptek ki koszorúzni, utánuk az önkormányzattal a Gelléri emlékének ápolásában együttműködő Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztviselői jöttek, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Demokratikus Koalíció. Szinte úgy tűnt, nem is 2013 Magyarországán vagyunk.

A Narancs tudósítója a helyszínen tudta meg, hogy az óbudai önkormányzat rögtön Gelléri „utcanévfosztása” után (erről szóló írásunkat itt találhatja) elköteleződött az író emlékének megőrzése mellett. Támogatták a Tevan Kiadó és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részben tiltakozásképpen kiadott Gelléri-novelláskötetének megjelenését, és kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy a III. kerületi Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. Értesüléseink szerint szerda délután már döntött is a Fővárosi Közgyűlés, amely jóváhagyta a kérelmet, azaz ismét lesz a fővárosban Gellériről utca elnevezve.

És ezzel még nincs vége. Az Óbudai Platán Könyvtár szeptemberi felolvasóestjén újfent Gelléri szövegeit hallhatjuk majd. Majd 70 évvel meggyilkolása, pár hónappal Budapestről való kiűzetése után Gelléri Andor Endre mégis hazaköltözött.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.