Koszorúzás és átnevezés – Óbudán lesz az új Gelléri utca

  • Vári György
  • 2013. március 27.

Belpol

Értesüléseink szerint szerda délután a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte, hogy Óbudán – a kerület kezdeményezésére – a Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. A III. kerületben szerdán az író házát is megkoszorúzták.

Szerda délután három órakor Bús Balázs óbudai fideszes polgármester a szerző lányával, Gelléri Ágnessel közösen koszorúzta meg az író egykori, Beszterce utcai otthonának emléktábláját. A koszorúzáskor úgy három-négy tucat ember álldogált az Árpád Gimnázium mögötti kis utcácskában, az Amfiteátrum romjaitól nem messze: voltak, akik babakocsival jöttek, de akadtak olyanok is, akik csak megálltak egy-két percre Kulka Jánost hallgatni, aki az Egy fillér című Gelléri-novellát mondta okosan és mégis átélten, remekül, megszólaltatva a szegénység Gelléri által felfedezett, játékos szomorúságát. Előtte Szakonyi Károly beszélt, leginkább arról, hogy mindent elvesznek egy írótól, ha kilökik – zsidóként – abból a közösségből, amelynek nyelvén ír, ha megtagadja az az ország, amelynek utcáin egyedül van otthon.

Bús Balázs polgármester az ünneplők között állt, esernyőt tartva az enyhe hóesésben Gelléri Ágnes fölé, aki ebben a házban élt gyerekként, amikor elveszítette az édesapját. Együtt léptek ki koszorúzni, utánuk az önkormányzattal a Gelléri emlékének ápolásában együttműködő Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztviselői jöttek, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Demokratikus Koalíció. Szinte úgy tűnt, nem is 2013 Magyarországán vagyunk.

A Narancs tudósítója a helyszínen tudta meg, hogy az óbudai önkormányzat rögtön Gelléri „utcanévfosztása” után (erről szóló írásunkat itt találhatja) elköteleződött az író emlékének megőrzése mellett. Támogatták a Tevan Kiadó és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részben tiltakozásképpen kiadott Gelléri-novelláskötetének megjelenését, és kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy a III. kerületi Tégla utcát átnevezhessék Gelléri Andor Endre utcává. Értesüléseink szerint szerda délután már döntött is a Fővárosi Közgyűlés, amely jóváhagyta a kérelmet, azaz ismét lesz a fővárosban Gellériről utca elnevezve.

És ezzel még nincs vége. Az Óbudai Platán Könyvtár szeptemberi felolvasóestjén újfent Gelléri szövegeit hallhatjuk majd. Majd 70 évvel meggyilkolása, pár hónappal Budapestről való kiűzetése után Gelléri Andor Endre mégis hazaköltözött.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.