"Nyilvánvaló, hogy ha ilyen mértékű bizalomvesztés következik be egy képviselettel szemben, akkor elképzelhetetlen, hogy változatlan formában folytassa munkáját" - mondta Fábri György rektorhelyettes az ELTE BTK HÖK-ről egy múlt pénteki fórumon. Fábri - aki a bölcsészkari listázásokkal foglalkozó ELTE-s vizsgálóbizottságnak is tagja - szerint kezdeményezni fogják a hallgatói önkormányzatok törvényi és intézményi szabályozásának áttekintését, módosítását, és ebben a HÖK-képviselők mellett partnernek tekintik az alternatív hallgatói szerveződések tagjait, így az ELTE BTK egyik termét elfoglaló diákokat is. Fábri amúgy a 80-as évek végi diákmegmozdulásokban és a hallgatói önkormányzati rendszer kialakításában is meghatározó szerepet játszott.
De hol van Pista?
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közvetlen jogelődje az 1989-ben az ELTE BTK-n megalakult Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ), amely részt vett a felsőoktatás rendszerváltás utáni megújításában. Az 1994-től Hökosz (Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége), majd 1996-tól HÖOK néven futó hallgatói szervezet országosan leginkább a tandíj elleni megmozdulásaival hívta fel magára a figyelmet: 1992-ben, 1995-ben, 2006-ban és 2007-ben lépett fel a bevezetni kívánt tandíjalapú felsőoktatással szemben.
Ható körök
A HÖOK a HÖK-ök országos érdek-képviseleti szerve, döntéshozó fóruma a közgyűlés, amely gondoskodik az alapszabályról, az elnök, az elnökségi tagok és a felügyelőbizottság megválasztásáról, az éves költségvetésről. A HÖOK elnöke (jelenleg Nagy Dávid) munkáltatói jogkörrel rendelkezik, és ő felügyeli a HÖOK részvételével alapított gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek működését is. Az elnököt (akárcsak a HÖK-öknél) két évre választják; adott esetben lemondhat vagy visszahívható. Ha egyetemi, főiskolai tanulmányai egy évig szünetelnek, vagy nincs hallgatói jogviszonya több mint 12 hónapig, akkor a tisztségét elveszíti. Vagyis míg az egyszerű hallgató csak jogviszonnyal lehet tagja a hallgatói önkormányzatnak, addig a HÖOK (és a HÖK-ök) elnöke akár egy évig is egy egyetemi szervezet feje lehet úgy, hogy ő maga már nem hallgató.
A HÖOK nemcsak érdek-képviseleti, hanem gazdálkodási szerv is. Az alapszabály szerint vagyona a (törvényben meghatározott) költségvetési támogatásból, a tagdíjakból, a magán- vagy jogi személyek támogatásából, illetve vállalkozási tevékenységből áll össze; utóbbit "célja megvalósítása érdekében" folytatja.
A különböző intézményekben működő összegyetemi hallgatói önkormányzatok (EHÖK-ök) tulajdonképpen ugyanezen az elven működnek, felépítésük azonban lineárisabb. Az EHÖK-be delegál tagokat a kari HÖK, a legkisebb szervezeti egység pedig a Szakos Hallgatói Érdekképviselet (SZHÉK). Ezekhez kvázi oldalágként kapcsolódnak a Kollégiumi Diákbizottságok, vagy az ezeket tömörítő Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatok (ilyen például az ELTE-n működő KolHÖK). A működést mindenhol a helyi intézmény szmsz-e és az alapszabályzat határozza meg, a feladatteljesítő bizottságok pedig hasonlóképpen látják el feladataikat, mint a HÖOK esetében.
A HÖOK-ra (akkor még OFÉSZ) vonatkozó első felsőoktatási törvény 1993-ban lépett hatályba. A hallgatói önkormányzatiság szerepe ebben külön fejezetet kapott, amely definiálja és megszabja a szervezet működésének alapfeltételeit. "A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi." E máig változatlan cikkely a HÖK-öknek jogot biztosított arra, hogy választás alapján képviselőket küldjenek az intézményi és a kari tanácsokba, valamint más vezető testületekbe. Szakmai kérdésekben is befolyásoló erőként léphettek fel: részt vehettek (az akkor még működő) felvételi bizottságok munkájában; javaslatot tehettek a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; külső oktató (előadó) meghívására, az oktatói munka hallgatói véleményezésére. Míg a HÖK az intézményi, addig a HÖOK az országos képviseletért lett felelős, működésének pénzügyi fedezetére pedig az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének másfél ezrelékét határozta meg a törvény.
A 2005-ös felsőoktatási törvény több pontban is bővítette a hallgatói képviselet jogköreit. Ebben a törvényben szerepel először, hogy a HÖK-nek a térítési és juttatási szabályzat módosításánál, valamint az ifjúságpolitikai, hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor is egyetértési joga van. Mindezek mellett a hallgatói önkormányzat javaslatot tehet az adott felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának egy tagjára, egy képviselője pedig részt vehet a tanács ülésén. A szenátusba delegált tagok számát is meghatározza: az adott szenátusi létszám legalább egynegyede, legfeljebb egyharmada lehet. Ez a törvényi szabályozás 2011-ben sem módosult jelentősen: annyi történt, mondta kérdésünkre Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, hogy "a felsőoktatási intézmények vezető testületeiben - a létszámcsökkentés következtében - a HÖK-részvétel arányosan, a korábbi egynegyed-egyharmadról egyötöd-egynegyedre csökkent".
A csökkenés ellenére a hallgatói képviselet jelenléte mind a kari tanácsokban, mind az egyetemi szenátusokban erős: elterjedt vélekedés szerint míg a különböző karok, tanszékek delegáltjainak érdekei eltérőek lehetnek, a hallgatói képviselők jellemzően egységesen szavaznak, így akár meghatározó kérdésekben dönthet a szavuk.
Választók és választhatók
A hallgatói piramis alján álló egyetemi polgárok többnyire szaktársaik közül választhatják ki képviselőiket, ők aztán vagy az adott egyetem kari HÖK-jeiben, vagy - a legnagyobb létszámú ELTE némely karainak esetében - a Szakos Hallgatói Érdekképviseletekben tömörülnek. Az egyes karok küldöttgyűlései (nem mindenhol hívják így, de ez a lényegen nem változtat) választják meg a kari HÖK-elnököt, aki többnyire magával hozza csapatát, alelnökeit. A küldöttgyűlés hivatott tagokat delegálni a kar legfőbb döntéshozó szervébe, a Kari Tanácsba is, továbbá (szavazáskijelölés révén, vagy egyes tisztségviselői automatikus továbbküldésével) az összegyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) küldöttgyűlésébe. Az egyetemi küldöttgyűlés mellett is működik elnökség és bizottsági rendszer, ebből a grémiumból az egyetemi szenátusba küldenek hallgatói képviselőket. Kari és egyetemi szinten is működnek az esetek többségében HÖK-irodák, alkalmazottaik (munkáltatójuk a kari vagy egyetemi HÖK-elnök) adminisztratív feladatokat látnak el.
Közelebbről az ELTE-t és Szegedet érdemes szemügyre venni. A hon első számú egyetemének méltán elhíresült bölcsészkari diákönkormányzatánál például először szakos érdekképviselőket választanak az egyetemisták, a bolognai rendszer bevezetése óta - még tovább bonyolítva - külön az alap- és külön a mesterképzésben. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, legalább 10 ajánlás szükséges; egy személy több jelöltet is ajánlhat, sőt egynek elmegy az is, ha magát ajánlja. Felette gyakran előfordul, hogy kevesebb a jelentkező, mint ahány a betöltetlen mandátum. A szavazás érvényességéhez a választók minimum 25 százalékos részvétele szükséges. E ponton a szimpla egyetemi polgár, a bűvös és a Hallgatói Hálózat (HaHa) színre lépése óta sűrűn hangoztatott legitimáció forrása - legalábbis az ELTE BTK-n - ki is lép a történetből, neki immár több szerepe nincsen (a képviselői helyek mennyiségét az egyes szakok mérete dönti el). Az érdektelenséget az is magyarázza, hogy ezen a szinten komoly kampány sincsen, arról pedig végképp kevés információja lehet a hallgatónak, hogy jelöltjei kit fognak támogatni a kari HÖK-ben, pláne hogy onnan ki megy tovább és milyen elképzelésekkel az összegyetemi hallgatói önkormányzatba. Az egyetemista tömegeknek tehát nagyon-nagyon közvetett beleszólásuk lehet abba, hogy a felsőbb szinteken kik képviselik őket, a kormányzattal mindőjük nevében tárgyalásokat folytató HÖOK-vezetőkig pedig jóformán el sem látnak.
Szeged a hallgatói önkormányzatiság szempontjából egészen különleges vidék. A neten elérhető, a hallgatói mozgalom történetében példa nélküli alapszabály szerint itt nem szaktársaikat küldik a hallgatók a kari HÖK-be; mindenkinek az egyes karok teljes jelöltkínálatából kell választani. Az ilyen módon megválasztott kari képviselők kizárólag arra a HÖK-elnökjelöltre szavazhatnak, akit a regnáló egyetemi HÖK-elnök jelöl: ha azt nem kérik, jelöl nekik másikat. A lényeg: csak az lehet kari elnök, akit ő ajánl. Az általa ajánlott elnök ezután javaslatot tesz "az EHÖK-választmány kari delegáltjainak személyére". A választmány (tulajdonképpen a küldöttgyűlés), ahová az általa jelölt bizalmi emberei javasolnak tagokat, az a testület, amely az egyetemi HÖK-elnököt beszámoltatja, megválasztja és visszahívhatja. A választmány tagja még az általános és a gazdasági alelnök, őket szintén az EHÖK-elnök jelöli és az elnökség választja meg. Vagyis a kör bezárult, amint azt már a Népszabadság tavalyelőtt megírta. Az alapszabály szerint az elnöknek joga van nemcsak a HÖK-ösöket, de általában a "Szegedi Tudományegyetem hallgatóit feladattal megbízni, a rájuk bízott feladat elvégzését számon kérni".
A HÖK-választásokon szerte az országban visszatérő probléma, hogy a szavazóurnákat alkalomadtán a HÖK-irodákban őrzik, illetve nem minden esetben látják a hallgatók garantáltnak, hogy a hivatalos urnabontásig senki nem nyúl azokhoz. Legutóbb 2011 októberében, Debrecenben fogalmazódott meg egyesekben ilyen gyanú, de perdöntő bizonyítékok nem álltak rendelkezésre, és az eleinte erőteljes hallgatói tiltakozás kis idő múltán elhalt.
Nyilvánosságdeficit
A hatályos felsőoktatási törvény, valamint a hozzá tartozó térítési és juttatási rendelet igen lazán szabályozza a különböző tanulmányi és szociális ösztöndíjak odaítélésének módját, így az erre fordítható pénzek elosztásában nagy mozgástere nyílik az intézményi és kari szintű vezetésnek, melyben - mint láttuk - a hallgatói önkormányzat könnyen döntő befolyást szerezhet. Például az ELTE Hallgatói követelményrendszerében azt találjuk, hogy az éves hallgatói normatíva (ez 2012-ben 119 ezer forint volt fejenként) 53 százalékát kell tanulmányi ösztöndíjra fordítani, az egy főre jutó havi összeg minimumát pedig a normatíva 5 százalékában állapítja meg. A további kari specifikumokat a kari tanácsok, bennük a HÖK-ös képviselők határozhatják meg. A szociális ösztöndíjaknál annyi a különbség, hogy itt a kifizetés nem automatikusan, hanem pályáztatás alapján történik.
A HÖK-ök tehát többé-kevésbé előre lefektetett szabályok szerint vesznek részt a hallgatók szociális és tanulmányi ösztöndíjainak kiszámításában (az más kérdés, hogy egyáltalán miért bízunk adminisztratív feladatokat egy érdek-képviseleti szervre), saját költségvetésükkel azonban gyakorlatilag szabadon gazdálkodhatnak. Ez az összeg az ELTE Állam- és Jogtudományi karán (ÁJK) 2012-ben 21 millió forint volt, dologi költségvetésre, közéleti keretre és jutalomkeretre oszlott, tudtuk meg az ÁJK HÖK Figyelő c. blog ötödéves jogászhallgató szerzőjétől. G. Szabó Dániel közérdekű adatigényléssel fordult az ELTE-hez, így jutott hozzá az egyébként nem nyilvános adatokhoz, melyekből az is kiderül, hogy közéleti ösztöndíj címén a HÖK-elnöknek havi 80 ezer, két elnökhelyettesnek havi 50 ezer, további hét elnökhelyettesnek havi 40 ezer forintos fizetést szavazott meg a küldöttgyűlés. Azt azonban nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az egyetem, mire megy el a havonta több mint 700 ezer forintos jutalomkeret az ELTE ÁJK-n, így decemberben per indult ellenük. G. Szabó a Narancsnak elmondta, hogy az ELTE ÁJK HÖK-től egyáltalán nem érkezett válasz megkeresésére, az egyetemi HÖK elnöke pedig az ő személyes adatainak megadását kérte, illetve az iránt érdeklődött, mire kívánja felhasználni a szóban forgó adatokat (holott ezek az információk közérdekű adatigénylésnél irrelevánsak). A hallgatók közpénzből történő jutalmazása egyébként olyannyira nem nyilvános, hogy abba még a HÖK-ök vezetőségi tagjai sem mindig látnak bele: az ÁJK-n például az elnök és egyik alelnöke illetékes a kérdésben. Az adatigénylő által kért adatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közérdekből nyilvánosnak minősítette, az első tárgyalás a múlt héten lett volna, ám a helyi bíróság hatáskör hiányában a törvényszékhez küldte az ügyet, amely akár a HÖK-ök átláthatóbbá tételének precedensértékű perévé is lehet. (G. Szabó Dániel eddig kétszer indult sikertelenül a kari küldöttgyűlési választásokon, az egyik HÖK-vezetővel együtt pedig indítványozta az alapszabály módosítását, hogy csak az kaphasson jutalmat, aki ezt névvel és nyilvánosan vállalja.)
Általános gyakorlat az egyetemeken, hogy a közpénzből - jellemzően a költségvetés dologi kiadásokra fordítható részéből - kiadott sajtótermékek tartalmába a HÖK-ök valamilyen módon beleszólhatnak, gyengítve ezzel a ténykedésüket érintő kritika lehetőségét. Néhány helyen - az ELTE BTK-s Pesti Bölcsész Újság és az ELTE Online esetében biztosan - ez odáig megy, hogy a főszerkesztő egyenesen a megválasztott HÖK-elnök csapatának a tagja, máshol elég a szimpla kiadói befolyás (érdemes megjegyezni, hogy a szegedi Hökkentő Tévé januárban a HírTv-t idéző lejárató anyagot közölt a Miérthallgatók nevű diákszerveződésről). Ellenpéldát is találni: az ELTE Társadalomtudományi Karán működő TáTKontúr szerkesztőségének tavaly sikerült elérnie és szmsz-be foglaltatnia, hogy a HÖK tartalmi javaslatait csak akkor köteles figyelembe venni, ha azzal a szerkesztőség tagjainak többsége is egyetért.
Bár törvény szerint a HÖK-öknek valamenynyi hallgató tagja, és a közgyűlési és választmányi ülések is nyilvánosak, egyes - közelebbről nem meghatározott - "indokolt esetekben" a testületek egyszerű többséggel zárt ülést rendelhetnek el. Például a debreceni, a pécsi és az ELTE egyetemi HÖK-ben a tagok gyakorlatilag szabadon zárttá minősíthetik az amúgy nyilvános üléseket; a döntésekről, jegyzőkönyvekről a szabályzatok szerint tájékoztatni kell a hallgatókat, ez azonban a legritkább esetben történik meg. (Szegeden ezt egyértelműbben szabályozzák.)
Bázisdemokrata érdekességként említjük, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak 25 százaléka bármikor összhallgatói szavazást kezdeményezhet, melynek értékét csupán az csökkenti valamelyest, hogy nem irányulhat többek között "az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabályának rendelkezéseivel összefüggő kérdéskörre" sem. Debrecenben a kari HÖK-vezetés vagy a hallgatók egyharmada összhallgatói fórumot hívhat öszsze, mely véleménynyilvánítási és javaslattételi jogosítványokkal rendelkezik.
Hogyan tovább?
"Az ELTE-n a HÖK jelenlegi szerepe hosszú folyamat során alakult ki: rengeteg feladatot vállalt át az egyetemtől, és felépítésében alkalmazkodott ezeknek a feladatoknak az ellátásához. A hallgatói önkormányzati működés átalakítása az egyetem működésében is alapvető, nem kívánt változásokat hozna" - reagált finom elutasítással Kalina Gergely EHÖK-elnök Fábri György felvetéseire az ELTE Online-nak adott interjújában, bár hozzátette, hogy támogatni fogják a hivatalos érdek-képviseleti forma melletti hallgatói szervezeteket is. Az egyetemfoglalásban részt vevő hallgatók azonban minden valószínűség szerint nem érnék be ennyivel. Információink szerint külön munkacsoportot alapítottak a rektorhelyettes ajánlatán felbuzdulva, szerdára pedig hallgatói fórumot szerveznek a képviseleti rendszer reformjáról. Alapelvként a nagyobb nyilvánosságot, az átlátható gazdálkodást és a hallgatók közvetlenebb bevonását tudjuk ajánlani.
Mindenhová jutA HÖK-ös vezetők közül diákéveik végén sokan a Magyarországon leginkább megvetett foglalkozást választják: politikusok lesznek. A felhozatal vegyes: ki börtönbe, ki miniszteri székbe került az átállás után. A Bokros-csomag egyik fontos politikai mellékhatása volt a Fidesz utánpótlás-nevelésének elősegítése. A tandíj-bevezetési kísérletek ellen tiltakozó hallgatói vezetők közül sokan a politika közelében maradtak (többnyire az ifjúság- és oktatáspolitikában). Nem meglepő módon Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere foglalkoztatta legtöbbüket. Gilly Gyulából, a HÖOK-előd OFÉSZ egykori elnökéből az oktatási tárca főosztályvezetője, később a Diákhitel Központ első vezérigazgatója lett. Gál András Levente az OFÉSZ elnökségi tagja volt, a '98-as váltás után pedig Pokorni minisztériumának közigazgatási államtitkára. A második Orbán-kormányban a KIM közigazgatási államtitkára lett, majd a Jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos - 2012 szeptemberében erről a posztjáról is távozott. A szegedi Jaczkovics László először jogi kari HÖK-ös volt, aztán egyetemi hallgatói önkormányzati elnök, végül az országos érdekképviselet alelnöke. Később, végzett ügyvédként, tanácsadó Pokorni minisztériumában; ő képviselte az Ifjúsági és Sportminisztériumot a Csillebérci Úttörőtábor tulajdonjogáért folytatott perben az Úttörőszövetséggel szemben. Diákvezető társa, Szabó László volt a tárca ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára. Szabó László 2002-ben a fővárosi önkormányzatot bevenni próbáló Schmitt Pál kampányfőnökeként vétette magát észre, míg az előző ciklusban a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségébe delegálta a pártja. A második Orbán-kormány idején Szabó egy darabig az MTVA-nál dolgozott, de, miután a hírek szerint nézeteltérései támadtak Böröcz Istvánnal a Kunigunda utcai éhségsztrájkolók ügyében, otthagyta a közmédiát. Bár fölényük a HÖOK szintjén nyomasztó, az első HÖK-foglalást mégsem a Fidesz, pláne nem a Jobbik hajtotta végre. A jobbikosok még hátulgombolós középiskolások voltak, amikor a helyi MSZP már megszállta a pécsi egyetemi diákképviseletet. Ocsovai Tamás a 90-es évek derekán lett először a Természettudományi Kar HÖK-alelnöke, majd az egyetemi HÖK-öt irányította, karrierjének következő fontos állomása pedig a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkársága volt a Medgyessy-kormányban, hogy aztán a Zuschlag-per Gyurcsányra valló tanújaként élje másodvirágzását. Az ő EHÖK-ös regnálása idején volt a BTK HÖK-elnöke Andráska Gergely, szocialista országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölt, Szili Katalin 2002-es kampányának főnöke, akit a múlt évtized végén két év letöltendő szabadságvesztésre ítélt a bíróság befolyással való üzérkedésért. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar hallgatói önkormányzatának elnöke Kőhegyi András volt ekkortájt, aki aztán Szili Katalin személyi titkárságáig vitte. Ebben az időszakban a korabeli tudósítások szerint feltűnően sok HÖK-ös került fel a szocialista pártlistákra, és a Szántó Kovács János kollégiumba is nagy számban érkeztek - sokak szerint Andráska erőfeszítéseinek köszönhetően - szocialista pártkiadványok. A BTK jobbikos HÖK-öseivel (Silhavyval, Stummerrel, Szávayval stb.) manapság tele a sajtó, velük most nem is untatnánk olvasóinkat, csak futólag említjük meg a másik ELTE-s bástyát, a jogi kari HÖK-öt egykoron vezető Staudt Gábort, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, és Kummer Ákost, a székesfehérvári alapszervezet alelnökét, aki szintén a hallgatói mozgalomban kezdte pályáját (az ELTE ÁJK győri tagozatának HÖK-alelnöke volt az ezredfordulón). Solymos László 1996-98 között szegedi jogi kari HÖK-elnök, aktuálisan szocialista alpolgármester; Haág Zalán egykori szegedi HÖK-ös kommunikációs referens ma városi KDNP-elnök és közgyűlési képviselő, és a város képviseletében dolgozik Zelena András, a 2008-2009-re Török Márk helyére beugró EHÖK-elnök, akit az új közgyűlés a szegedi Városi Televízió igazgató-főszerkesztői állásával kínált meg. Szentgyörgyi József 1998 és 2002 között vezette az ELTE Hallgatói Önkormányzatát, jelenleg Halásztelek szocialista városvezetője. Brantmüller László, aki még pár éve a veszprémi BTK HÖK-elnöke volt, ma az MSZP Ifjúsági Tagozatának első embere. |
