Olajbizottsági ülés: Időkérés

Belpol

Az olajbizottság szeptember 11-i ülésén valódi hírértéke annak volt, amit a Legfőbb Ügyészség munkatársa mondott a hivatal által folytatott különböző eljárásokról. A testületi munka a szokásos koreográfia szerint alakult: pártpolitikai indíttatású odamondogatások, hosszú, önismétlő, nemegyszer értelmezhetetlen képviselői gondolatfutamok és egy jó benyomást keltő meghallgatott, Latorcai János, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi minisztere.
Az olajbizottság szeptember 11-i ülésén valódi hírértéke annak volt, amit a Legfőbb Ügyészség munkatársa mondott a hivatal által folytatott különböző eljárásokról. A testületi munka a szokásos koreográfia szerint alakult: pártpolitikai indíttatású odamondogatások, hosszú, önismétlő, nemegyszer értelmezhetetlen képviselői gondolatfutamok és egy jó benyomást keltő meghallgatott, Latorcai János, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi minisztere.

Latorcai volt az első politikus, aki önként jelentkezett a bizottsági meghallgatásra (augusztus közepén), és aki írásos anyaggal készült fellépésére. (Igaz, július 31-én Pál László volt ipari miniszter is hozott magával papírokat, ám a Horn-kormány vonatkozó intézkedéseit tartalmazó dossziét csak az ülésen adta át Pallag László elnöknek.)

Latorcai

a 33 oldalas ismertetőt jegyzetei és - mint az egy képviselői kérdésre kiderült - ma már nyilvánosan is hozzáférhető egykori titkos (3000-es) kormányhatározatok alapján állította össze. Ebben azt az intézkedéssorozatot dokumentálta, amellyel az Antall-kormány a háztartási tüzelőolaj (hto) és a gázolaj árának a különbözőségét kihasználó olajbizniszt próbálta visszaszorítani.

A bizottsági tagok a kérdezést most sem vitték túlzásba (igaz, Latorcai összeállítását későn kapták kézhez); Kóródi Mária (SZDSZ) volt a legaktívabb, a sajtó kedvéért a szocialista képviselők is megszólaltak; a fideszesek hallgattak, kivéve Vígh Ilonát, aki a végén megköszönte Latorcainak a tartalmas munkát, "amely közelebb visz minket az olajügyek megértéséhez".

Az összeállítást valamennyi megszólaló korrektnek nevezte, ámbár a Boross-Kupa páros fellépésén hallottakhoz képest lényegesen új elem nem hangzott el az akkori történésekről (lásd: Pallag és a néma dossziék, Magyar Narancs, július 31.), még akkor sem, ha Latorcai részletesebb tájékoztatást adott. A volt miniszter is kiemelte: noha a kormány tisztában volt az olajbűnözés létezésével, szociális megfontolások miatt csak fokozatosan lehetett bezárni a törvényi kiskapukat (például a hto és a gázolaj árának egységesítését - ezt Bokros Lajos tette meg). Latorcai - hasonlóan Pálhoz és Dunaihoz - szintén nem több száz milliárdos kárról beszélt; szerinte 1991-92-ben évi 10, 1993-ban 15 milliárd forintra becsülhető a költségvetés kára az olajozás miatt.

A hétfői ülés nyitánya

egyébként az a végül elutasított indítvány volt, amit az előterjesztő Lentner Csaba már előző nap nyilvánosságra hozott. A bizottság MIÉP-es tagja Vastagh Pál (MSZP) visszahívását kezdeményezte: mivel Vastagh 1994-98 között igazságügyi miniszter volt, és inkább "célszemélynek" (értsd: meghallgatandónak) kellene lennie, ami szerinte a vizsgálóbizottsági tagsággal összeférhetetlen. Lentner úgy vélte: a vizsgálóbizottságok mindenkori működési szabályának megfogalmazása szempontjából sem lenne érdektelen Vastagh státusát megvitatni. Hiba lenne magát a problémát - a vizsgálóbizottsági összeférhetetlenség kérdését - ab ovo hülyeségnek tekinteni; csakhogy Lentner képviselő indítványát mégis szimpla komcsizássá silányította az indoklása, amit Juhász Ferenc (MSZP) alelnök joggal nevezett infantilisnak. ´szintén szólva nem is igen lehetett kihüvelyezni az értelmét: valami olyasféléről volt szó, hogy Vastagh idejében alacsony volt a bírák és az igazságügyi szakértők fizetése, ez kontraszelekcióhoz vezetett, ezért lassan ment az olajügyek feltárása, amiből nyilvánvalóan következik valami, továbbá Vastagh feltűnően lojális volt meghallgatott minisztertársaival az üléseken, és Lentner képviselő azt is mondta még, hogy "vélelmezhetően nyilvánvalóvá vált", de hogy mi, annak rekonstruálása végképp meghaladja képességeinket.

Pártpolitikai purparlé alakult ki a bizottsági működés időtartamáról is: a Fidesz október 31-ig lezárná a munkát, Balogh László (MDF) ezzel egyetértett, Juhász Ferenc április 30-át javasolta (ez egybecseng egy parlamenti kisgazda indítvánnyal), míg Pallag, Kóródi és Tóth Károly (MSZP) határidő megállapítása nélkül vizsgálódna tovább. Utóbbiak úgy látják, hogy egyrészt a Legfőbb Ügyészség (LÜ) ténykedése nyomán érdemi szakaszba kerülhet a bizottsági munka (erről később), másrészt a társadalom sem eredmények nélküli befejezést vár a testülettől. Pallag szerint az októberi finis "üzenet lenne a feketegazdaságnak", hogy a bűntényeknek nem lesznek következményei, az olajozásból szerzett pénzek "tisztára mosását nyugodtan folytathatják tovább". A testület kisgazda elnöke úgy látja: ha befejeznék, minden maradna a régiben, "az egyiké lenne továbbra is a város, a másiké egy fél megye és így tovább". Pallag - immár sokadszor - emlékeztetett mindenkit arra, hogy voltak olajügyek, és a testület ezek feltárására kapott felhatalmazást.

A hétfői ülésen

a Legfőbb Ügyészség

munkatársa, Bíró Kornélia arról tájékoztatott, hogy Nógrádi Zsolt vallomása alapján és a Pallag László-Pancza István kisgazda kettős által tett feljelentés nyomán elrendelt nyomozás második köre október végéig lezárul. Ennek során négy megyében - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szolnok - folytatnak vizsgálatot a meggyanúsított vámosokkal, rendőrökkel, hivatali személyekkel és gazdasági társaságokkal szemben. Az ügyészségi nyomozás kiterjed a vámkezelés, az olajimport-engedélyezés, a savazóanyag-felhasználás gyakorlatának visszamenőleges ellenőrzésére.

Az LÜ képviselője elmondta továbbá, hogy az olajügyekben érintett cégek adatainak ügyészségi gyűjtése és rendszerezése megkezdődött. Új információ volt az is, hogy a júniusban zsarolás gyanúja miatt letartóztatott Békés megyei közbiztonsági igazgató, Ábrahám Béla előzetes fogva tartását november 10-ig meghosszabbították; vele szemben újabb visszaélések gyanúja merült föl.

Az ügyészség a Nógrádi Zsoltnál tartott házkutatás során nem talált semmi olyat, ami az olajtanú és a titkosszolgálatok kapcsolatára utalna. A Nógrádi Zsolttal szembeni feljelentésekkel egyébként az LÜ egyelőre nem foglalkozik, mivel az alapeljárás még nem zárult le; Pallag László ugyanis megtámadta azt a nyomozást megszüntető határozatot, amely elsőfokon tisztázta a négy megvádolt közéleti személyiséget (Lezsák Sándort, Máté Lászlót, Pintér Sándort, Szabó Ivánt). Pallag úgy látja: az ügyészség nem merített ki minden lehetőséget Nógrádi állításainak a bizonyítására. A Narancs úgy értesült, hogy Pallag László beadványának indoklása múlt pénteken érkezett meg az ügyészségre. Hétfőn az LÜ munkatársai még nem tudtak nyilatkozni arról, hogy abban megtalálhatók-e azok a bizonyítékok, amik a kisgazda politikus augusztus 29-i bejelentése szerint alátámasztják "Pintér Sándor érintettségét".

Bundula István

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.