Politikai rosszidulat azt állítani, hogy a 2022-es évet a választási szempontok alá rendelték volna – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves rendezvényén.
Áttekintette a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba: látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet. Ugyanakkor hangsúlyozta, rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez, ami nem volt jellemző a kormányra: az energiaárak emelkedése miatt szükség volt önálló Energiaügyi Minisztériumra.
Hangsúlyozta, piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről, szögezte le.
Kívánatos lenne az orosz és az európai gazdasági kapcsolatok újjáépítése a háború után, de kérdéses, hogy ez megvalósulhat-e. Úgy véli, a háború csak a felszín: arra alkalmas, hogy teljesen újjászerkesszék Európa gazdasági térképét. Ugyanis első lépéssel leválasztották az orosz energiáról Európát, és véleménye szerint nagy fordulat történt Ukrajna európai uniós (EU), illetve NATO-tagságának illetéről.
Magyarország érdeke, hogy az orosz-magyar kapcsolatokból minél többet mentsenek át a későbbiekre.
Hosszasan fejtegette, hogy az EU, az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mennyi pénzt küld Ukrajnának (évi nagyjából 50-55 milliárdot), de azt nem tudja, mi lesz jövőre. Még az is lehet szerinte, hogy a Magyarországnak szánt uniós kohéziós források egy része Ukrajnában landol.
Magyarországnak – folytatta Orbán Viktor – a következő években 500 ezer új munkaerőre lesz szüksége, elsődlegesen a belső tartalékokról beszélünk, de nem a közmunkáról, mert abban nincs tartalék. Ugyanakkor van földrajzi tartalék, ezért Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány: Debrecent, Nyíregyházát és Miksolcot említette, melyek hamarosan betelnek. „Felkészül Békés” – tette hozzá.
Beszélt az adókról: szerinte nem újakat kell kivetni, hanem a meglévőket beszedni. A globális minimumadó terhe nem a magyar vállalkozásokon lesz szerinte. A felsőoktatást tartja a legfontosabb gazdasági ügyként, és véleménye szerint az EU elveszi a magyar egyetemektől a versenyelőnyt, amikor a kuratóriumok tagjai kifogásolja.
A legfontosabb kérdés, hogy tudja az ország finanszírozni a gazdaságstratégiáját, ami a befektetés, beruházás, iparpolitika elvet követi. Márpedig ezek energiaintenzívek.
Orbán Viktor elmondta:
Gázerőműveket fogunk építeni, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat.
A miniszterelnök szerint a gazdaságpolitikai vitákban nem vettek részt az elmúlt években, mert 2012 óta alkalmazott gazdaságpolitika működött, nem voltak viták. Úgy véli, nem abnormális, hogy van vita a kormány és a jegybank között.
Orbán Viktor a járműiparról, akkumulátorgyártásról is beszélt. Szerinte mindenkinek joga van egészséges körülmények között élni, ahogyan ahhoz is joga van, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi, biztonsági előírásokat várja el a kormánytól. 300 ezer család érintett a járműiparban és ezen a területen technológiaváltás történik.
Hangsúlyozta, 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és ha Magyarország ebben nem vesz részt, akkor a gyáraink bezárnak. „El lehet gondolkozni azon, milyen lesz Győr Audi-gyár nélkül, vagy Kecskemét Mercedes-gyár nélkül”.
Orbán Viktor végül felsorolta, hogyan fog cselekedni a kormány az elkövetkező időszakban: ki fogunk maradni a háborúból, a szankciókat sikeresen vétózzuk meg, megtartjuk az orosz energiát, finanszírozzuk a rezsicsökkentett árakat, megvédjük a munkahelyeket és támogatjuk a kis- és középvállakozásokat, ösztönözzük a beruházásokat, exportorientált növekedést hajtunk végre és letörjük az inflációt. „Nem kell félnetek, jó lesz” – zárta beszédét.
A teljes beszédet itt lehet megtekinteni.
