Mindezt Gulyás Gergely jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Ismertetése szerint az érintett miniszterek február 15-ével lemondtak az egyetemi kuratóriumokban betöltött pozíciójukról, és a kabinet ezt várja minden kormányzati tisztségviselőtől, például az államtitkároktól is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta, Magyarország mielőbbi megállapodásra törekszik Brüsszellel, észszerű kompromisszumokat szeretnének.
A kormányinfón Gulyás arról is beszélt, a hét első felében tartott háromnapos kihelyezett kormányülésen 2030-ig tartó energiastratégiát tekintett át. Ebben kiemelt szerepet kap az atomenergia, további elemei pedig
- a hálózatfejlesztés, a villamosenergia-hálózat digitalizációja, aminek keretében 1 millió okosmérőt szerelnek fel 2030-ig;
- a vízközművek energiahatékonysági beruházása;
- az ipari parkok ellátását biztosító vízküzműcégek energiahatékonysági fejlesztése, zöldtechnológiák alkalmazása, vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése;
- a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból fakadó kőolaj feldolgozására;
- középületek energiahatékonysági fejlesztése;
- a villamosítás, az elektromobilitás támogatása, hidrogén meghajtású buszok és nehézgépjárművek beszerzése.
Ugyancsak szó volt a miniszter tájékoztatóján az ország gazdasági helyzetéről. Gulyás úgy fogalmazott, az elmúlt évi magas infláció ellenére mind a nyugdíjasoknak, mind a munkavállalóknak tett ígéreteiket teljesítették; jó néhány százalékkal magasabb volt a reálbéremelkedés országos átlagban, mint az infláció, valamint folyósítják a 13. havi nyugdíjat. A kormány mindent megtesz, hogy letörje az inflációt, 1,5 százalékos gazdasági növekedés várható.
Ukrajnáról és a kezdődő brüsszeli EU-csúcsról szólva a miniszter elmondta, Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy béketárgyalásokra és tűzsztünetre van szükség. Mindenkinek az az érdekes, hogy ne szélesedjen világháborúvá a helyzet; hazánk ezért békepárti, anyagi és humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának. Gulyás hangsúlyozta ugyanakkor, fegyvereket nem küldünk Ukrajnának, mert csak a Kárpátalján keresztül lehetne megoldani a szállítást, amit az ottani magyarok biztonsága szempontjából nem lehet, illetve Magyarország a szankciókat sem támogatja.
A törökországi földrengés kapcsán a miniszer beszámolt arról, a magyar mentőalakulatok eddig 27 túlélőt mentettek ki a romok alól.
Az újságírók elsősorban az egyetemi kuratóriumi posztokról lemondott miniszterekről faggatták Gulyás Gergelyt. Szerinte egyszerűbb lenne úgy tárgyalni, hogy tudják, „mit akar Brüszel”, és az egyeztetéseknek semmi köze az uniós joghoz. Ha azt szeretnék, hogy például polgármesterek ne legyenek kuratóriumi tagok, akkor ez is megoldható lenne, bár nem lenne logikus. Szerinte egyébként az eredeti szabályok úgy voltak jók, ahogy voltak, de ha mondjuk az Európai Bizottság (EB) módosítani akarna a megbizatások idején, tehát hogy meghatározott időre szóljanak, akkor erre is nyitottak. Erről a józan ész szerint kell megállapodni, vélte Gulyás.
Az akkumulátorgyárak körüli lakossági felháborodás is témát adott a kormányinfónak. Gulyás Gergely szerint az adóbevétel vonzata és a megteremtett munkahelyek miatt megéri a debreceni beruházás. Nem pontos, hogy 320 milliárd forintot adna a kormány támogatást a CATL-nek, de bizonyosan 100 milliárdos nagyságrendű támogatásból fejlesztik majd az ipari parkot, amiből növelik az eszközérétkét. Közvetlen állami támogatásról nem tud. A beruházás csak a legszigorúbb környezetvédelmi előírások mentén valósulhat meg, és semmilyen megalapozott aggály nem merülhet fel, ezt bíróság előtt is bizonyítani kell, ha oda kerül az ügy.
Nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni Debrecenben, Gödön és Iváncsán szerinte joggal indultak ki abból, hogy a beruházás adóbevételeiből a térségi önkormányzatok is részesüljenek. Komoly verseny van a beruházásokért, az biztos, hogy a küföldi érdekeknek felel meg, hogy ezek ne Magyarországon valósuljnak meg, de ez nem jelenti azt, hogy minden tiltakozó ügynök lenne.
A Völner-Schadl-ügy elmúlt napokban kiszivárgott hanganyagairól is kérdeztek az újságírók. Gulyás Gergely szerint a nyomozó hatóságokon túl a végrehajtói kamarában lenne érdemes (belső)vizsgálatot folytatni, az Igazságügyi Minisztériumban ez nem indokolt. A felvételek alapján nem derül ki egyértelműen, hogy fideszes képviselők támogattak volna végrehajtói jelöltek kinevezését, az hogy két-három képviselő neve elhangzik, még nem perdöntö.
Varga Judit iránti bizalom erősebb, mint valaha
- mondta Gulyás. Szavai szerint a miniszter Völner Pál államtitkárt már „kapta”, ha ő választotta volna államtitkárnak, akkor számonkérhető lenne. Gulyás nem gondolja, hogy Varga Juditnak le kell mondania, ha Völnert elítélik. Egyébként is a volt államtitkár csak ritkán találkozott Schadl Györggyel, akkor sem négyszemközt.
Csütörtöktől két napos uniós csúcsot szerveznek, ahol a migráció kérdése is napirenden lesz. Gulyás reméli, hogy az EB tettekkel is támogatja a külső határok megerősítését, ellenkező esetben a belső határokat kezdik el konrollálni. Minden évben elküldik, hogy mennyit költöttek határvédelemre, és azt várják, hogy az EB ennek a felét fizesse ki.
Nem tudja, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozik-e az uniós csúcson, de a magyar miniszterelnök számol azzal, hogy a két fél közötti terhelő témákat megtárgyalják. Az azonnali ukrán NATO-csatlakozás világháborút jelentene, de hosszú távon nem lehet kizárni ennek a lehetőségét, pláne hogy úgy tűnik, Ukrajna a magyar nemzetiségi panaszokat meghallgatja.
Az élelmiszerárstopok április 30-ig maradnak fel, szerinte nem bizonyított, hogy az intézkedés növelte az inflációt. Azoknak, akik az alapvető élelmiszereket vásárolnak, komoly segítséget jelentenek a befagyasztott árak. Hiába szankcionálta a unió egységesen az orosz olajtermékeket, nem kell dízelhiánytól tartanunk, az ország kőolaj ellátása biztosított.
Azt szeretnék, ha a Paks 2 minél hamarabb elkészülne, amit a szankciók nem könnyítik meg, de nem teszik megvalósíthatatlanná. Az építkezés jövőre indulhat el, az orosz hitelből, amit lehívtak, azt pár hónapon belül visszafizették. Számolnak minden forgatókönyvvel, azzal is, ha a nyugati partnerek kiszállnak a beruházásból.
A honvédség tiszti állománya jóval nagyobb volt, mint amit a közkatonák száma indokolt, ez egy évtizedes, pártpolitikától független álláspont. Ez indokolta a létszámleépítést, ha valahol pedig bővíteni kell, az a katonák állománya.
