Ismét interjút adott péntek reggel a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben elsőként arról esett szó, hogy a lengyel kormány egy tagja csütörtök este közölte, bizonyos feltételek teljesülése mellett hajlandó visszavonni a korábbi, Magyarországgal közös vétóját.
Orbán felidézte, hogy arról van szó, hogy miközben az Európai Uniónak el kell elkészítenie a következő hétéves költségvetését, meg kell segíteni a járvány miatt bajba került országokat is, és úgy döntöttek, hogy ezt együtt csinálják, valamint egyesek szerint még "egy jogállamiságnak nevezett plusz jogszabályt" is ezzel együtt akarnak rendezni. Magyarország ez utóbbit nem fogadja el, és azt javasolta a németeknek, hogy ezt külön rendezzék, vitassák meg később.
"A lengyelekkel arról állapodtunk meg, hogy azonos álláspontot fogunk képviselni, egyik ország sem fogad el olyan megállapodást, amit a másik nem" - jelentette ki Orbán, aki úgy tűnt, nem fogadja el a lengyel álláspont változását. Közölte, miután kiadtak egy közös nyilatkozatot, amit mindkét miniszterelnök aláírt, az nem fog menni, hogy utólag fűznek hozzá valami nyilatkozatot.
Ezután arról beszélt, hogy "nem most jöttünk le a falvédőről", mert nem véletlen, hogy járvány idején álltak elő a jogállamisági témával, amit szerinte rá lehet húzni bármire, és valójában azt akarják bevezetni, amit most még nem lehet, hogy egy sima többségi döntéssel el lehessen dönteni bizonyos kérdéseket.
Orbán ugyanis azt hangoztatta, hogy a járvány közepén megint előkerült a bevándorlási kérdés az unió részéről,
be akarnak hozni 34 millió migránst, vagy legalábbis 34 milliónak akarnak segélyt, lakást, munkát és állampolgárságot adni.
Arról beszélt, hogy nyelvileg jogállamról, pénzről van szó, de a javaslat szíve az, hogy szemben a mostani helyzettel, amelyben nem lehet Magyarországot kényszeríteni, létrehoznak egy olyan jogszabályt, amivel igen, holott Magyarország már kimondta, hogy nem akar bevándorló országgá válni.
A rádióinterjúban szóba került Szájer József botránya is, a műsorvezető Nagy Katalin ugyanis felvetette, hogy a vele történtek, valamint a Deutsch Tamás EP-képviselő elleni néppárti aláírásgyűjtés is esetleg a magyar vétó miatti nomásgyakorlás eszköze lenne. Orbán erre azt válaszolta:
Nem jóindulatú értelmezése ez az eseményeknek, különösen a németekre nézve nem jóindulatú. Kizárni semmit sem lehet, de semmilyen bizonyítékot nem láttam, ami ezeket bizonyíthatóan összefüggésbe hozná a most zajló költségvetési vitával.
Hozzátette, fantáziája neki is van, de a politikában a tények élveznek elsőbbséget.
Soros György legutóbbi ötletéről, miszerint a Lisszaboni Szerződés szerint akár ki is lehetne hagyni a vétózó tagállamokat a helyreállítási alapból, Orbán azt mondta, ő már elolvasta párszor az uniós szerződést, szerinte nincs benne ilyen, de alapból nem baj, ha a költségvetésről csak később tudnak megállapodni. A helyreállítási alapnál az elmondása szerint arról van szó, hogy közösen veszünk fel hitelt, de hozzátette, ha tehetnénk, ebben nem is vennénk részt, mert olyan országokkal együtt fogjuk felvenni azt a hitelt, akiknek magas az államadóssága.
Orbán kifejtette, hogy amikor Magyarország részt vesz a helyreállítási alapban, valójában szívességet tesz: "Szívességet teszünk azzal, hogy hajlandóak vagyunk ebben részt venni, ez egy szolidaritási gesztus" - mondta, ugyanis ezáltal vállaljuk a gazdasági kockázatot, hogy segítsük Európát, de úgy beállítani, hogy baj, ha ebből kimaradunk, az butaság.
Ismét leszögezte, hogy Magyarország álláspontja világos, a politikai kérdéseket nem lehet összekötni gazdasági kérdésekkel, és "azok miatt nem lesz pénz, akik ezt meg akarják változtatni".
A 34 millió migráns kérdéséről kifejtette, "ez maga a Soros-terv", hogy lakást kell nekik adni, szociális segélyt, és szavazati jogot. "Kire fognak szavazni? Aki behozta őket. Ki hozta be őket? A baloldali pártok" - szól az érvelés Orbán szerint, aki szerint azonban kérdés, hogy hol van a politikai vezetők horizontja, milyen távra terveznek, manapság pedig a politikai kommunikáció és gondolkodás időtávja egyre rövidebb, a migrációs vitában pedig senki nem beszél arról, hogy 10-20 év múlva milyen lesz "a migránsok és őslakosok aránya", csak az biztos, hogy majd a baloldalra szavaznak, ha szavazati jogot kaptak, bár idővel a saját politikai szervezeteiket is kialakítanák.
Orbán szerint nálunk is ugyanezt tervezi a baloldal, hogy szavazati jogot ad a migránsoknak, és ha jön a választás, akkor így a baloldal nyer, de szerinte a keresztények, "meg egyáltalán, akinek gyereke vagy unokája van", azok hosszú távon gondolkodnak, és nem engedik, hogy Magyarországot átalakítsák.
Orbán ezúttal a koronavírus-járványt is összekapcsolta a brüsszelezéssel, és arról beszélt, hogy a vakcina ügyében "kaptunk egy nagy pofont, Brüsszelnek keverték le, de akkorát rezeg, hogy én is érzem". Szerinte ugyanis miközben az uniós országok Brüsszelben rendelgetik a vakcinát, addig Nagy-Britannia kilépett az unióból, és már tömeges oltásra készül (Orbán szerint már ma reggeltől tömegesen olt), egy olyan vakcinával, amiből mi is rendeltünk.
Ki az akcióképes? Aki bennmaradt és Brüsszellel együtt van, vagy aki saját úton jár és saját megoldást keresett? Aki kilépett az unióból, az hamarabb tudja megvédeni a polgárai életét, mint mi, akik bent maradtak.
- vetette fel. "Miközben itt jogállamiságnak nevezett politikai vitákkal töltik az urak az időt, ahol leginkább szükség van politikusokra és döntésekre, egy járvány megfékezésénél, ott megelőznek bennünket azok, akik kilépnek az unióból. Nagy lecke, lesz miről beszélni" - fejtegette.
Ezután közölte azt is, hogy "a járvány elleni védekezés és a vakcina nem politikai kérdés", az a cél, hogy minél előbb vakcina legyen, tárgyalni kell keleten és nyugaton, és nem akadályozhatja a nagy gógyszergyártók érdeke, hogy ki hogyan tárgyal Brüsszelben.
Közölte azt is, hogy már lehet regisztrálni az oltásra (igaz, az erre tervezett oldal még el sem indult), ami azért fontos, hogy tudják, ki akar oltatni, ugyanis a tömeges tesztelésben sem vett részt mindenki, csak 70 százalék. Hozzátette, fontos viszont, hogy nem a regisztráció sorrendjében fog történni az oltás, az operatív törzs világos elsőbbségi sorrendet határozott meg, ennek az elején az egészségügyi dolgozók vannak, utána a súlyos állapotban lévők.
Orbán arra még nem tudott arra válaszolni, hogy milyen korlátozások lesznek december 11-e után. A következő napokban többekkel is tanácskozik, döntés pedig az operatív törzs hétfő reggeli ülésén fog születni erről. Azt azonban elárulta, hogy
az orvosok és szakemberek mindenféle enyhítést elleneznek.
Végül a romániai választások kerültek szóba, a műsorvezető pedig felhozta a 2004-es kettős állampolgársági népszavazást is. Orbán válaszként kifejtette, hogy akkor csorba esett a becsületen, a baloldal jött a 23 millió románnal, volt egy nagy magyar- és nezetellenes kampány, ugyanis a baloldal le akarja választani a magyar nemzetről a határon túliakat. Kifejtette, hogy ez egy markáns különbség a jobb- és baloldal között, de ezt a csorbát mára kiküszöbölték 2010-ben, "a seb be van kötözve", "a mi politikánk szerint pedig a nemzetrészek egyesíthetőek, a magyar nemzet egységes".
Végül közölte, Románia fontos ország, sok a közös érdekünk, az a jó, ha mindkét országban stabil kormányzás van, reméli, hogy így is lesz, és hogy az RMDSZ sikeresen szerepel majd, ez ugyanis szerinte egyszerre román és magyar érdek. Arra buzdított minden magyart, hogy menjen el és szavazzon rájuk.
