"Gondoltam, csak a kormányalakítás után jövök legközelebb, már ha sikerrel járok, de a nemzetközi helyzet fokozódik, a háború az energiabiztonságot is veszélyezteti" – kezdte péntek reggeli rádióinterjúját a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök, aki utoljára a választások előtt volt Nagy Katalin műsorvezető vendége.
Orbán most az Európai Bizottság (EB) által javasolt hatodik szankciós csomag miatt érezte úgy, hogy meg kell szólalnia, ez ugyanis arra tesz javaslatot, hogy az év végéig az uniós országok leállítsák az orosz olajimportot, Magyarország pedig egy év haladékot kapna.
ORbán azt mondta, több baj is van ezzel a javaslattal, az egyik az, hogy korábban Versailles-ban az uniós vezetők tárgyalásán konszenzus született arról, hogy minden országnak szuverén joga eldönteni, hogy milyen energiamixet használ, az EB pedig most anélkül, hogy egyeztetett volna a miniszterelnökökkel, előállt ezzel a javaslattal. Orbán szerint Ursula von der Leyen EB-elnök állt elő az ötlettel, amivel megbontotta a két napos tárgyalás alatt létrehozott európai egységet.
A javaslat emellett szerinte fittyet hány arra, hogy minden országnak más adottságai vannak, mert akinek van tengeri kikötője, az tud tengeren is szállítani – "nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket" –, de ez egy adottság, hogy Magyarországra csővezetéken jön a gáz.
"Ez a javaslat felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával"
– fogalmazott.
Orbán szerint nem megoldás a 2023-ig adott haladék sem, mert bár opció lenne, hogy délről, Horvátország felől jöjjön olaj, ehhez meg kellene növelni a horvát kapacitásokat, de a másik probléma az, hogy a százhalombattai olajfinomító az orosz olajra lett tervezve, és át kellene alakítani a finomítókat is, ami szerinte több százmilliárd foritnyi kiadást jelentene, ezért ez egy értelmetlen javaslat.
"Ha majd lesz olyan javaslat, ami megfelel a magyar érdekeknek, akkor majd tárgyalunk erről" – jelentette ki. Orbán azt mondta, nem az ukránokról vagy az oroszokról akarnak döntést hozni, hanem a magyarokról, ez a bizottsági javaslat pedig egy magyar problémát hoz létre.
Szerinte miután átalakították a finomítókat, drágább is lenne az olaj, a benzin. Azt mondta, konzultált a szakemberekkel, és ahhoz, hogy az ország új olajrendszerre álljon át, teljes energetikai váltás kellene, Paks II. megépítésével, több napelemmel, és mindent ki kellene cserélni. Ehhez 5 évre lenne szükség, egy év haladékkal nem mennek semmire, és el kellene rá költeni több százmilliárd forintot, hogy a betáplálási és szállítási rendszereket is lecseréljék.
Orbán hozzátette, lenne pénz az átalakításokra, ha az EU odaadná, de érdemes elgondolkodni azon, hogy ebből több év múlva lenne csak megoldás, pedig a háború most van.
"A javaslatot vissza is küldtem postafordultával, várjuk a választ"
– tette hozzá. Mint fogalmazott, konszenzus kell, Magyarországnak pedig ugyanakkora szava van ebben, mint másoknak.
"A végén egyedül szoktunk maradni" – mondta arra, hogy lesznek-e támogatói a vitában. Hangsúlyozta, hogy nem vétózni akar, hanem konszenzusra törekszik, de "az nem megy, hogy le se ejtenek minket, és a korábbi konszenzust felrúgják".
"A rezsicsökkentésnek vége van, ha ezt nem küldtem volna vissza, akkor holnaptól, vagy az év végétől vége lenne" – tette hozzá, mondván a rezsicsökkentés mögötti számításokat felborítaná az intézkedés. Szerinte ráadásul "végül majd kiugrik a nyúl a bokorból és gázembargó is lesz", ha pedig ezeket bevezetik, akkor nem lesz többé rezsicsökkentés.
"Az a harc, amit én most folytatok, az a rezsicsökkentésért folytatott harc"
– mondta, hozzátéve, hogy kérdés az is, hogy lesz-e egyáltalán olaj, mert a bizottsági javaslat azzal járhat, hogy Magyarországon nem lesz elég üzemeanyag és elég olaj az iparnak.
A korábbi szankciós csomagokról azt mondta, Magyarországnak teljesen különvéleménye van erről, szerinte ezek a szankciók nagyobb bajt okoznak az európai gazdaságban, mint Oroszországban, de a többi ország más véleményen van. "Ha mindenki szembejön a sztrádán, akkor az ember elgondolkozik, hogy lehet, hogy nem neki van az igaza", ha pedig mindenki meg van veszve a szankciós politikáért, akkor a vétót fent kell tartani a magyar szempontból fontos kérdésekre, mert különben elveszítjük az összes barátunkat az EU-ban – fejtegette Orbán azt, hogy miért ment bele az eddigi szankciókba, ha nem értett velük egyet.
Most azt mondta, az első 5 csomagra hajlandó volt igent mondani, de eddig is mondta, hogy lesz egy vörös vonal, az energiaembargó (bár a szénembargóba belement, mert az mindegy az ország szempontjából), de most már ezt a vörös vonalat átlépték.
Orbán azt mondta,
a nyílt vitáig is hajlandó elmenni azért is, mert az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill patriarcha is felkerülne a szankciós listára.
Azt mondta, levelet is kapott a magyar ortodoxoktól, hogy tegyen meg mindent ennek ügyében, a kormány pedig nem támogatja, hogy vallási vezetők ellen szankciókat vezessenek be, mert ez a magyarországi vallásszabadságot is érinti.
Orbán arról, hogy nem sajnálja-e az ukránokat, arról beszélt, hogy tisztázni kell, hogy ki áll háborúban kivel, és "a magyar felfogás szerint ez egy orosz-ukrán háború", aminek ugyan nem lett volna szabad elkezdődnie, és ami azzal kezdődött, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, vagyis nem mossa össze a feleket, de ez akkor is az ő háborújuk.
Szerinte Magyarország eddig olyan ország volt, ami mindig oldalt választott, de "a magyar észjárás" azt mondja, hogy nem oldalt, hanem álláspontot kell választani, ez az álláspont a béke, és hogy nem áll egyik háborúzó fél álláspontján sem, hanem a cél az, hogy minél hamarabb legyen azonnali tűzszünet, és kezdődjenek béketárgyalások. Orbán most azt mondta, bár ezért ment Moszkvába a háború előtt, nem járt sikerrel (holott még a háború kitörése előtt néhány nappal is sikeresnek tartotta), de nem csak ő nem járt sikerrel, hanem más európai vezetők sem. "De nem kell feladni a béke álláspontját, ki kell maradni a háborúból, nem vagyok hajlandó mások érdekeit követni, ha az ellentétes a magyar érdekkel" – magyarázta.
Hozzátette, ettől függetlenül persze "van szívünk, látjuk a szenvedést", Magyarország legnagyobb humanitárius akciója zajlik, 6-700 ezer menekültet engedtek be minden fenntartás nélkül, 37 millió eurónyi vállalást ajánlottak fel a menekülteknek, szívesen építenek iskolát és kórházat Ukrajnában is akár.
De Magyarország nem küld fegyvert, mert azzal nem közelednek, hanem távolodnak a békétől, és bajt hoz a saját fejére, különösen, ha a háborúzó ország szomszédja, és már Kárpátaljára is belőttek. Aki fegyvert szállít, az Ukrajnát célponttá teszi – mondta.
Végül szóbba került a kormányalakítás is, erről azt mondta, hogy úgy szokott kormányt alakítani, hogy megnézi, milyen kihívások lesznek a következő négy évben:
- migránsválság, a nyomás erősödik délről;
- a pandémia még nem ment el, és új járványok is jöhetnek;
- és itt van a háború.
Olyan kormányt kell alakítani, ami ezekre képes választ adni. Azt is mondta, mindig 4 évre kér fel embereket, az előző kormányból mindenkinek megköszönte a munkát, az eddigi pozíció nem jogosít fel senkit automatikusan arra, hogy a következőben is benne legyen, sőt, azt is mondta, hogy
teljesen át szeretné alakítani a kormányt, hogy más szerkezetben álljon fel, és sok új embert akar behozni.
Van, akivel sikerült megállapodni, van, akivel nem, és van, akivel még tárgyal. Kéretni senki sem kéretheti magát, mert nincs annál nagyobb elismerés, mint hogy a kormányban dolgozzanak. Ez óriási felelősség, csak a legkiválóbb embereket kérik fel ezekre a munkákra, de van miből válogatni, sok a tehetség, ha nagyon kellene, 2-3 kormányt is ki lehetne állítani a jobboldalról, a kérdés az, hogy a következő 4 évre ki a legalkalmasabb.
A következőkről azt mondta, reméli, hogy május 16-án leteszi az esküt, utána 7-8 nappal pedig a kormányt is be fogja tudni mutatni, legkésőbb május végére.
