Orbán és a forró kutya: mire használják a magyar politikusok a közösségi oldalakat?

Receptek, családi fotók és heves kirohanások – megnéztük, hogyan használják a politikusok a közösségi médiát. És kaptunk egy nehezen hihető választ Havasi Bertalantól is.

„Mi a Facebookon nyertük meg a választásokat!” Így dicsekedett Orbán Viktor 2011-ben, amikor az Európai Parlamentben vitázott, ami hatalmas csúsztatás volt, hiszen a 2010-es választások idején csak valamivel több mint egymillió aktív felhasználója volt a legnagyobb közösségi portálnak Magyarországon. Azóta változott a helyzet. A tavalyi adatok szerint a lakosság fele, 5 milliónál is több ember használja a Facebookot, és egyre több politikus hoz létre hivatalos oldalt.

Merkovity Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója és kollégái egy 2014-es tanulmányban (Politikaikommunikáció-kutatások a közösségi média korában) rávilágítottak, hogy a Facebook segítségével a politikusok megkerülhetik a hagyományos médiát, a közösségi oldalukon ők maguk választhatják ki a témát, azt, hogy miről akarnak „beszélni”. Tóth Csaba politológus szerint épp annyira változik meg a politikai kommunikáció a közösségi média terjedésével, mint amikor a rádiót felváltotta a tévé, vagy amikor megjelent az internet. „Viszont ezek csak technológiák, a politika alapkérdései természetesen nem változnak. Ugyanúgy Európáról, nyugdíjakról meg gazdaságról vitatkozunk, csak a terület más. A politika tartalma nem, de a választóhoz való eljutás átalakul a közösségi média korában. Aki ebben ügyesebb, az előnyösebb helyzetbe tud kerülni – mondta a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

 

Forrás: infgr.am

A Facebookon a magyar politikusok közül jelenleg Orbán Viktornak van a legtöbb lájkja, utána jön Vona Gábor, és őt követik a demokratikus ellenzék politikusai. Tóth Csaba szerint azonban az biztos nem igaz, hogy akinek több lájkolója van, az egyértelműen népszerűbb is, de ettől még érdemes ezekre a számokra figyelni.

„Van létjogosultsága, hogy összehasonlítsuk a szavazók és a lájkok számát, de nagyon erős kritikával kell ezt fogadni, különösen Magyarországon, hiszen itt az internetpenetráció és közösségimédia-használat még nem egyenletes, hanem erős iskolázottsági és korosztályi dimenziót mutat. A politikusok és pártok közösségi médiában való népszerűsége tehát inkább egy fiatalabb, iskolázottabb korosztályon belüli népszerűséget jelent. Jól mutatja ezt, hogy a Párbeszéd vagy az Együtt politikusai nagyon jól szereplenek a közösségi médiában, míg mondjuk az MSZP relatíve gyengébben.”

Aki a posztokat írja…

Orbán Viktor 2010 eleje óta létező Facebook-oldala meglehetősen kiszámítható: hetente két-három fénykép vagy videó kerül fel, általában valamiféle hivatalos látogatásról, találkozókról. Néha becsúszik egy-egy személyesebb poszt vagy fotó, például arról, hogy a miniszterelnök New Yorkban Coca-Colát és „forró kutyát” fogyaszt. De a kommunikáció teljesen egyirányú: Orbánnak nem lehet üzenetet küldeni, és az oldal kezelői nem reagálnak a kommentekre sem. Sőt, amikor két évvel ezelőtt Magyarországra jött Vlagyimir Putyin, majd erről egy galéria került fel az oldalra, az adminisztrátorok nemes egyszerűséggel az összes követőt kitiltották, nehogy valaki csúnyát kommenteljen a képek alá.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy ki kezeli Orbán Facebook-oldalát, mire Havasi Bertalantól ezt a választ kaptuk: „Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalának tartalmáról ő maga határoz, a bejegyzéseket ő írja, ilyen értelemben az oldalát ő működteti. A technikai előkészítésben, üzemeltetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyéb feladatkörben is foglalkoztatott munkatársai működnek közre, külön szerződés, juttatás nélkül.”

Profilkép

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Ebben az a furcsa, hogy az Átlátszó 2015-ben rákérdezett ugyanerre, és akkor azt a választ kapták, hogy Orbán „Facebook közösségi oldalon létrehozott profiljának kezelésére a Miniszterelnökség szerződést nem kötött, azt a Miniszterelnökség munkatársai kezelik”. Csakhogy ugyanekkor az Index arra a miniszterelnökségi dokumentumra hívta fel a figyelmet, hogy az év első felében „a miniszterelnök közösségi oldalának adminisztrátori feladatainak ellátására” 2 921 400 forintot költöttek. A megbízott ekkor Kobza Miklós volt, bár sokan úgy tartják, hogy az oldal felelőse valójában Kaminski Fanny, Habony volt felesége. Nos, Havasi mostani nyilatkozata alapján vagy gyökeresen változott helyzet, vagy…

A bedarált média helyett

A vezető ellenzéki politikusok sokkal aktívabbak a Facebookon, mint a fideszesek. Gyurcsány Ferenc gyakorta itt kommentál egyes híreket, olykor recepteket oszt meg, vagy élőben jelentkezik be valahonnan. Vona Gábor nemrég köszönte meg a rajongóinak, hogy már több mint 300 ezren lájkolták az oldalt. Ebből a videóból az is kiderült, hogy a bejegyzéseit ő maga írja, és mivel „a sajtóhírek egyre inkább kiszolgálják a kormánynak a kényét-kedvét”, egyre fontosabbnak tartja a Facebookot. Hasonlóan gondolja Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is, aki szintén egyedül kezeli az oldalát, s portálunknak azt mondta: „a Facebook fontos terep, részben helyettesíti a bedarált médiát, de nagyon fontos az önámítás elkerülése végett tudni, hogy csak részben. Ráadásul kétélű fegyver, mert az álhírekkel és a horribilis pénzzel támogatott kormányhirdetésekkel minimum 1:1 az állás…”

Twitter-analfabéták

A 2006-ban indult Twitter Nyugat-Európában és Amerikában a politikusok egyik fő kommunikációs platformja lett, a Facebook a nyomába sem érhet, nem véletlen, hogy Donald Trump napról napra őrjítette meg a világ egy jelentős részét 140 karakternyi, rövidke tweetjeivel. Ehhez képest a magyar politikusok közül alig használja valaki a szolgáltatást: Orbán Viktornak van ugyan profilja, de az utolsó bejegyzést 2010 márciusában írták, Vona Gábornak nincs Twittere, ahogy Gyurcsány Ferencnek sem. Botka Lászlót is hiába keressük a felhasználók között, viszont meglepő, hogy találni egy Molnár Gyula-profilt, bár az MSZP elnökének 2014 óta nincs új bejegyzése. Magyar politikusok közül leginkább azok vannak jelen a Twitteren, akik az európai politikai színtéren mozognak, leginkább Deutsch Tamás.

Már Merkovity Norbert is felhívta a figyelmet az említett tanulmányban, hogy a Twittert itthon alig használják. 2014-ben mindössze 14 olyan magyar politikust találtak, akinek aktív Twitter-profilja volt, és ez a szám azóta sem igazán növekedet, noha kutatásaik szerint más országokban a mikroblog az igazán erős közösségi platform, mivel azok „sokkal markánsabb véleményeket fogalmaznak meg”. Tóth Csaba is úgy látja, hogy a politikai életben a Twitter sokkal fontosabb, mint bármelyik másik közösségi oldal, nem csupán az angolszász országokban, hanem például Csehországban és Lengyelországban is. A politológus szerint ha Orbán Viktor valóban komoly szereplőként szeretne feltűnni a nemzetközi politikai színtéren, akkor egy rendkívül aktív Twitter-fiókot kellene működtetni.

A Piper Jaffray egy tavalyi kutatásából kiderül, hogy a tinédzserek a Snapchatet és az Instagramot többet használják, mint a Facebookot, és a magyar fiatalok is egyre kevésbé aktívak a portálon. Így ha a politikusok a fiatalabb korosztályt szeretnék megszólítani, nem volna hiábavaló, ha megjelennének ezeken felületeken is. Azonban magyar politikust nem találni a fotó- és videóküldésre használható Snapchaten, és a szintén képmegosztáson alapuló Instagramon is visszafogott az aktivitás, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Vona Gábor nem olyan régen regisztrált az oldalra, és azóta is meglepően aktív, még fotópályázatot is indított a követői között.