Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendége Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Kossuth Rádióban, a beszélgetés a lengyelországi rakétabecsapódás témájával kezdődött, amelyből Orbán levezette, hogy ha háború van a szomszédban, akkor az ember sohasem érezheti magát biztonságban, ezért a megoldás a "tűzszünet, béketárgyalás". "Ha Európa úgy csinál, mintha a saját háborúját vívná, akkor egyre nagyobb lesz a veszély" – hangoztatta.
Orbán azért hozzátette, a donyecki front Magyarországtól messze van, és a magyar-ukrán határ is rövidebb, mint a lengyel-ukrán, illetve Kárpátalja körülbelül az egyetlen terület, amelyet nem nagyon ért orosz csapás. Azt is mondta, hogy röppennek fel hírek arról, hogy vannak a háttérben titokban orosz-amerikai tárgyalások, de az események inkább az ellenkező irányba tartanak.
Majd ismét a szankciókról esett szó hosszan, Orbán kijelentette, hogy "a szankciós politika egy lépés a háború felé", mert ha valaki szankciók révén beavatkozik, akkor állást is foglal és egy lépést tesz a háború felé. Arról beszélt, hogy Európa fokozatosan kezdett halálos fegyvereket is szállítani, illetve az energiára is kivetni szankciókat, és most már Ukrajna működését is az európaiaknak kell fizetnie szerinte, ezért Európa fokozatosan abba csúszik bele, hogy hadviselő féllé váljon. Szerinte ez veszélyes, hangsúlyozta, hogy ő békét akar, majd ismét arról beszélt, hogy bár jó ötletnek tűnik egy szankció, a végén kiderül, hogy magunknak több kárt okozunk, mert szankciós felárat kell fizetni az energiáért és szankciós infláció is van.
Orbán ismét megosztott néhány életbölcsességet, például hogy ha valami nem sikerül, akkor az ember két dolgot tehet, az egyik, hogy újragondolja a dolgot, a másik, hogy elkezd másképp emlékezni, azt mondja, hogy nem is gondolta komolyan, szerinte az európai vezetők most így vannak a szankciókkal, de a politikában ez nagyon veszélyes, és le kell beszélni az európai vezetőket arról, hogy utóbb másképp emlékezzenek.
Szóba került, hogy készülhet a 9. szankciós csomag, amely már az atomenergiára vonatkozó szankciókat is tartalmazna, Orbán erre kijelentette, hogy
"Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavaztuk meg őket".
Később ezt úgy finomította, hogy mentesítéseket harcolt ki, és amikor megkapta ezeket, akkor "elengedte" a szankciókat. Majd ismét újrafogalmazta, hogy általában nem tartják jónak a szankciókat, de nem engedhetik meg, hogy minden lépésnél vétózzanak, "néha el kell engedni, de a legpusztítóbb következmények alól eddig még ki tudtuk húzni magunkat", viszont a konzultáció is azért fontos, hogy a kormány maga mögött tudhassa az emberek támogatását.
"El fogom érni, hogy ha lesz 9. csomag, akkor mentesítést fogunk kérni, például az atomenergia kérdésében"
– ígérte Orbán.
Az inflációról azt mondta, az árstopokkal ellensúlyozni nem, de csökkenteni tudják a hatását. Többször is azt sulykolta, hogy ez egy szankciós infláció, politikai döntések idézték elő, és hogy szerinte az energiaárak is a szankciók miatt magasak.
Aztán azt mondta, Magyarország azt nem tudja célul kitűzni, hogy sziget legyen, de a kormánynak van egy akcióterve a hatások kivédésére, ez 11 intézkedést tartalmaz eddig, a legutóbbi a krumpli és tojás árának megszabása volt, de ezt nem tudják minden termékre bevezetni, "mert akkor visszamegyünk a kommunizmushoz vagy szocializmushoz". Orbán hozzátette, emellett 180 ezer forintot kap minden család a rezsicsökkentéssel havonta anélkül, hogy tudná, szerinte ugyanis ennyivel lenne több a rezsiszámla, ha a kormány nem csinálna semmit.
Ekkor újabb életbölcsesség következett: válság esetén két lehetőség van, az ember vagy kibekkel, összehúzza magát, és várja, hogy elmúljon a baj, vagy ha látja, hogy jön a baj, akkor enyhíteni akarja. Orbán azt hangoztatta, hogy ő már három nagy válságot is levezényelt (ezeket fel is sorolta: a Gyurcsány-kormány utáni pénzügyi válságot, a migrációs válságot, a covid-válságot), ezért pontosan tudja, hogy "ha lefagysz, akkor tönkremész", meg kell védeni az alapvető érdekeket, "Magyarország nem hagyja magát" – közölte.
Szó esett a gazdaságról is: nagyon gyorsan nőtt a gazdaság a covid után, aztán a háborús és szankciós időszak betett a gazdaságnak, de el kell kerülni a recessziót. Orbán közölte, cél, hogy megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot, jobban teljesítsen a gazdaság, nemzetegyesítés, családok további támogatása, erre decemberben lehet majd visszatérni. Van viszont gyármentő program, kkv-k támogatása, árstop, turizmus támogatása.
A Barátság vezetéket ért incidens apropóján beszélt Orbán a kormány átalakításáról, azt mondta, amikor a kormányt alakította, nem voltak még szankciók, akkor abban a felállásban állított kormányt. Azóta kiderült, hogy a magas energiaárak hosszabb ideig lesznek, a legfontosabb pedig az energia, ezért ennek meg kell jelennie a kormányon belül. Állítása szerint ezért kényszerültek a kormányátalakításra, bár nem készült erre, de szükség van energiaügyi minisztériumra, a másik legfontosabb pedig az, hogy hadiipar is kell, ezért Palkovics Lászlót arra kérte, hogy álljon a magyar hadiipar élére.
Az energia ügyében azt mondta, fel kell készülni a következő télre, az idei az megoldott, van elég energiaforrás betárolva, ami fél évre elég, de tavasszal ezt újra kell tölteni. Szerinte akik lemondtak arról, hogy Oroszországból szerezzenek be gázt, azok nehéz helyzetben lesznek, de Magyarországnak mentesítése van, ezért tavasszal ha a Déli Áramlat működik, akkor délről fel lehet tölteni a tározókat. Az árak viszont az egekben vannak, ezért
növelni kell a saját erőből itthon előállítható energia mennyiségét, ez is Lantos Csaba energiaügyi miniszter feladata lesz.
Még a baloldali pártok külföldi finanszírozásának témájára is volt idő, erről Orbán azt mondta, tanulmányozzák az esetet, meg kell hallgatni a titkosszolgálatokért felelős miniszter és intézmények véleményét, "de jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk" – fogalmazott. Szerinte a helyzet egyszerű, a választást megelőző időszakban és utána is a baloldali pártokat és vezetőiket külföldről fizették, "dollármilliókról van itt szó". Orbán szerint egy egyszerű kérdést kell itt feltenni, egyrészt szerinte ez törvénytelen, másrészt ha a politikai vezetők és pártok külföldről fogadnak el pénzt, akkor vajon mit ígértek cserébe? Mert pénzt nem adnak ingyen, kérnek valamit cserébe, kérdés, hogy honnan rendelték és mit kellett teljesíteni érte. Azt is mondta, hogy ez ellentétes Magyarország érdekeivel, és átverése a magyar állampolgároknak, akik azt hiszik, hogy szuverén politikusokra szavaznak. A végén egy focis hasonlat következett: a fociban ugyanis rajta van a mezeken, hogy ki áll a csapatok mögött, de a baloldal még ezt nem sajátította el, ez hiba – fogalmazott.
