Hogyan lehet továbbra is a „béke pártján” állni, miután a csütörtöki EU-csúcson Magyarország is megszavazta az Ukrajna megsegítésére szánt 50 milliárd eurós csomagot? – tette fel a nagy kérdést a Kossuth Rádió műsorvezetője Orbán Viktornak. A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában erre válaszolva kifejtette:
„Valóban kulcskérdés itt a béke, ebben nem állunk jól, merthogy Brüsszel a háború lázában ég, és minden a háború körül forog.”
Orbán szerint az uniós vezetők „háborús logika” mentén érvelnek, pedig a tűzszünetre és a béketárgylásokra kellene koncentrálni. Hozzátette, a most elfogadott 50 milliárdos támogatás nem fegyverekre megy, hanem arra, hogy a csődbe jutott ukrán állam ne omoljon össze. Magyarországnak tehát továbbra sem kell fegyvert küldeni Ukrajnába.
„Az a veszély fenyegetett azonban, hogy ha nem tudunk megegyezni, akkor az ukrán állam működéséhez szükséges pénzekről 26-os körben megállapodnak, elveszik a mi pénzünket, ami nekünk jár, és azt elküldik Ukrajnának” – vázolta a helyzetet a miniszterelnök, aki azért tarja személyes sikerének a tárgyalást, mert ezt meg tudta akadályozni. Ez sem volt könnyű menet, ám Orbán számára a legnehezebb mégis az volt, hogy
az uniós csúcsra időzítve Brüsszelben gazdatüntetések zajlottak, és az szállodai ablaka alatt folyamatosan tülköltek a traktorok, ami miatt nem tudott aludni.
Orbán úgy fogalmazott, „teljes félreértés”, hogy az ukránok értünk harcolnak, és ha nem állítják meg az oroszokat, akkor azok bemasíroznak Berlinbe. „Nyilvánvaló, hogy az oroszok Ukrajnát sem tudják legyőzni egyelőre, hogy tudnának szembe szállni az egész NATO-val?” – érvelt a miniszterelnök, hozzátéve, eközben az amerikai nyomás is egyre nagyobb azokon az államokon, amelyek közelebb állnak a NATO-hoz. A nyomásgyakorlással és a Financial Times cikkére reagálva Orbán megjegyezte, Brüsszel kezében vannak eszközök, amelyekkel ha nincs megegyezés, „tudnak nekünk kárt okozni, de az sem lesz kellemes, amit mi okozunk nekik.”
A brüsszeli gazdatüntetésekkel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, ő értette, miről beszélnek a gazdák, hiszen maga is „falusi gyerek”, ismeri „ezt a traktoros világot”. Kifejtette, szerinte sem igazságos, hogy az Európai Uniós szabályok miatt a gazdák nagyobb költséggel tudnak termelni, miközben az EU beengedi a mezőgazdasági termékeket olyan országokból, ahol nincs ilyen szabályozás. Példaként az ukrán gabonát hozta fel, de szerinte hamarosan ez történik majd az ukrán baromfival is. Orbán beszélt is gazdákkal, akik állítás szerint az kérték tőle, hogy blokkolják az ukrán szállítmányokat Európa határánál.
A hvg.hu összefoglalója szerint a beszélgetés végén szóba került a magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó is, amivel kapcsolatban a műsorvezető arra emlékeztette Orbánt, hogy Dmitro Kuleba kijelentette, a budapesti vezetés nem oroszpárti, hanem magyarpárti. Ennek ellenére Orbán mégis teljesen kikelt az ukrán külügyminiszer szavai ellen, mivel úgy véli, nem süllyedhet oda egy ország, hogy a vezetőjéről más mondja meg, hogy az milyen.
„Nem tartunk igényt az ukránok kóserpecsétjére, hogy ők mondják meg, hogy mi mik vagyunk. Hát jól nézünk ki! Ezeréves magyar államról ne mondják meg nekem itt a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk”
– háborgott a miniszterelnök, aki ettől függetlenül el tudja képzelni, hogy Kuleba barátságos gesztusnak szánta a szavait, de „egy önbecsüléssel rendelkező országnak ilyet nem lehet mondani.” Szerinte nagyon nagy a távolság a két állam között, a kárpátaljai magyarok pedig „kommunista időket idéző jogfosztásban” élnek. Bár Ukrajna azt ígérte, visszaállítják a magyarok jogait, Orbán szerint „a magyar erre azt mondja, hogy hiszem, ha látom.”
