Orbán Tokióban az olimpiáról: sok sikert kíván a japánoknak, de reméli a magyarok jobbak lesznek

  • narancs.hu
  • 2019. december 6.

Belpol

„Annyi aranyérmet szeretnénk ott gyűjteni, hogy Japán ne érjen utol bennünket ebben a versenyben.”

Orbán Viktor ma Tokióban tárgyalt a japán miniszterelnökkel Abe Sindzóval. Orbán az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy Japán sikere fontos a magyaroknak, mert Japán a legnagyobb ázsiai befektető Magyarországon. „Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon” – mondta Orbán az MTI tudósítása szerint.

A magyar miniszterelnök kitért a japán-magyar kapcsolatok minőségére is, melynek szerinte „lelki tartalma” van. Felidézte, hogy 1990-ben ott volt a magyar Parlamentben, amikor át kellett alakítani Magyarországot, és a világ bizalmatlan volt, hogy sikerül-e. Volt azonban egy ország, amelyben "egy percnyi bizalmatlanság sem volt": Japán, amely nem kérte vissza azonnal a hiteleit, fejlesztéseket hozott Magyarországra és segített, hogy az ország ezt a nehéz időszakot túl tudja élni - emlékeztetett. Hozzátette: a magyarok erre emlékeznek és hálásak ezért.

false

 

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán  arról is beszélt, hogy "tisztelői vagyunk a japán kultúrának és civilizációnak", mert "a magyar ember fejében és lelkében minden különösen értékes, ami egyedi", a japán kultúrát pedig egyedinek és megismételhetetlenek tartjuk.

A kormányfő üdvözölte, hogy 600 japán fiatal tanul magyar egyetemeken - közülük 400-an orvostanhallgatók -, és - mondta - a magyar állam 100 ösztöndíjat biztosít, hogy japán fiatalok jöjjenek Magyarországra tanulni.

Végül a Tokióban megrendezendő 2020-as olimpiai játékokról is esett szó. Orbán szerint van egy terület, ahol éles versenyben áll Japán és Magyarország, és bár ez egy békés verseny, fontos, hogy nekünk van előnyünk. Ez az olimpiai aranyak begyűjtésének versenye, és Magyarország sok sikert kíván a tokiói olimpiához, de annyi aranyérmet szeretnénk ott gyűjteni, hogy Japán ne érjen utol bennünket ebben a versenyben - fogalmazott.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.