Orbán Tokióban az olimpiáról: sok sikert kíván a japánoknak, de reméli a magyarok jobbak lesznek

  • narancs.hu
  • 2019. december 6.

Belpol

„Annyi aranyérmet szeretnénk ott gyűjteni, hogy Japán ne érjen utol bennünket ebben a versenyben.”

Orbán Viktor ma Tokióban tárgyalt a japán miniszterelnökkel Abe Sindzóval. Orbán az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy Japán sikere fontos a magyaroknak, mert Japán a legnagyobb ázsiai befektető Magyarországon. „Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon” – mondta Orbán az MTI tudósítása szerint.

A magyar miniszterelnök kitért a japán-magyar kapcsolatok minőségére is, melynek szerinte „lelki tartalma” van. Felidézte, hogy 1990-ben ott volt a magyar Parlamentben, amikor át kellett alakítani Magyarországot, és a világ bizalmatlan volt, hogy sikerül-e. Volt azonban egy ország, amelyben "egy percnyi bizalmatlanság sem volt": Japán, amely nem kérte vissza azonnal a hiteleit, fejlesztéseket hozott Magyarországra és segített, hogy az ország ezt a nehéz időszakot túl tudja élni - emlékeztetett. Hozzátette: a magyarok erre emlékeznek és hálásak ezért.

false

 

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán  arról is beszélt, hogy "tisztelői vagyunk a japán kultúrának és civilizációnak", mert "a magyar ember fejében és lelkében minden különösen értékes, ami egyedi", a japán kultúrát pedig egyedinek és megismételhetetlenek tartjuk.

A kormányfő üdvözölte, hogy 600 japán fiatal tanul magyar egyetemeken - közülük 400-an orvostanhallgatók -, és - mondta - a magyar állam 100 ösztöndíjat biztosít, hogy japán fiatalok jöjjenek Magyarországra tanulni.

Végül a Tokióban megrendezendő 2020-as olimpiai játékokról is esett szó. Orbán szerint van egy terület, ahol éles versenyben áll Japán és Magyarország, és bár ez egy békés verseny, fontos, hogy nekünk van előnyünk. Ez az olimpiai aranyak begyűjtésének versenye, és Magyarország sok sikert kíván a tokiói olimpiához, de annyi aranyérmet szeretnénk ott gyűjteni, hogy Japán ne érjen utol bennünket ebben a versenyben - fogalmazott.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.