Kiadta a 2019-es egészségügyi országjelentését az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozóan, a jelentés pedig meglehetősen sötét képet fest az ország egészségügyi helyzetéről.
Az elemzés szerint bár 2000 óta javult a helyzet, Magyarország mutatói még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, ami egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza.
A jelentés szerint a várható élettartam Magyarországon alacsonyabb, mint a legtöbb uniós szomszédjánál, sőt, a születéskor várható élettartam majdnem öt évvel kevesebb, mint az uniós átlag, Magyarországnál csak Bulgáriában, Lettországban, Romániában és Litvániában rosszabb a helyzet. A jelentés rámutat arra is, hogy jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg Magyarországon nemcsak a nemek szerint, hanem a társadalmi-gazdasági státusz szerint is, vagyis az alacsonyabb iskolázottságúak jóval korábban halnak, mint a magasabb iskolai végzettségű magyarok.
Az országjelentés szerint az életmóddal összefüggő kockázati tényezők felelnek a halálozások feléért Magyarországon, vagyis a magyarok egészségtelenül élnek: főleg a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kevés testmozgás jelent problémát.
A becslések szerint ugyanis 2017-ben az összes halálozás mintegy 28 százaléka a helytelen táplálkozással volt összefüggésben, a dohányzás (ideértve az aktív és passzív dohányzást is) az összes haláleset 21 százalékában játszott szerepet, az alkoholfogyasztás pedig 10 százalékban.
Ezek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához. A jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás 2016-ban.
A jelentés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott: az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 eurót (mintegy 486 ezer forintot) tesznek ki évente, de ez a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az uniós országok közül csak Románia, Lettország, Horvátország és Bulgária költ kevesebbet egészségügyi elltására.
Ugyanakkor a dokumentum kitér arra is, hogy a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje az uniós átlag duplája.
Az országjelentés szól arról is, hogy az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos, (ezer lakosra csak 3,3 orvos jut) és kevesebb az ápoló is (ezer lakosra 6,5). A munkaerőhiányt súlyosbítja az egészségügyi munkaerő elöregedése és az orvosok kivándorlása is. A dokumentum idéz egy idei OECD-adatot, amely szerint 2010 és 2016 között csaknem 5 500 orvos hagyta el az országot.
Bár a jelentés szerint az egészségügyi béremelések hatására lelassult az egészségügyi szakemberek elvándorlása az elmúlt években, aktuális átlagbérük még mindig alacsony a legtöbb uniós országhoz képest, és az orvosok területi eloszlása is egyenlőtlen.
Hozzáteszik azt is, hogy összességében az egészségügyi rendszer túlzott mértékben támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás felszereltsége pedig elégtelen ahhoz, hogy komolyabb szerepet játsszon.
Így aztán 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás aránya az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban közel 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb megelőzéssel, és további 16 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.
Kórházi fertőzések: „Egyértelműen romló tendenciával kell szembesülnünk"
Utánajártunk, mi van a kórházi fertőzések 2018-as adatai mögött. „Kórházi fertőzés a világon mindenütt van, és az sem magyar sajátosság, hogy a húgyúti fertőzések száma ilyen magas - mondta lapunknak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféraprojekt-vezetője. - A kérdés az, hogy tudnak-e tenni ellene az intézmények. Magyarországon úgy tűnik, nem."
