Orbán Viktor bemutatja a Nagy Tervet: „Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba”

Belpol

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást a miniszterelnök az ún. gazdasági semlegességről. Hidegháborús logikával vádolja Brüsszelt és Washingtont, „világgazdasági rendszerváltást” jósol, és két napot az égen.

Versenyképességről és gazdasági semlegességről beszélt Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerda délelőtt, ahol a közönség állva fogadta. Rögtön jegyezzük meg, hogy a miniszterelnök gazdaságilag gyenge évben szólal fel a témában, hiszen az idei, 4 százalékos GDP-növekedési cél nem jött össze, és már márciusban összeomlott a költségvetés.

„Szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét” – mentegetőzött Orbán Viktor a beszéde elején, majd arra felvezette, hogy arra vállalkozik, hogy bevezesse a gazdasági semlegesség kifejezést a magyar közbeszédbe. Hiszen a versenyképesség van az uniós elnökség középpontjában is – állította Orbán, aki akadályokat lát az Európai Unióban:

„Gyerekesen viselkedő uniós miniszterek és biztosok, akik hol eljönnek, hol nem. Azt hiszik nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki, az Európai Unió az óvodánál egy komolyabb dolog.”

A miniszterelnök a Draghi-jelentést citálta – a szerzője „egy igazi brüsszelita”, tette hozzá –, amely szerint az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott, nincsen olcsó energiaforrása (a villamosenergia két-háromszor, a földgáz ötször drágább, mint az Egyesült Államokban), és fele annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az amerikai vállalatok.

 
Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferenciáján
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 

Orbán értékelése szerint 2030-ig nincsen értelme egy „green dealnek”, hiszen ha nincs összehangolva a zöld átmenet az ipar modernizációjával, akkor „kimegy az ipar Európából”. Márpedig

„az Európai Unió versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki”

– szögezte le a miniszterelnök, majd Orbán Balázsra hivatkozva „világgazdasági rendszerváltásról” beszélt: „a dinamika, a gazdasági növekedés Ázsiában van”. Ezután blokkosodással, hidegháborús logikával vádolta Brüsszelt és Washingtont, amely vissza akarja hozni a 20. századot. Orbán felhívta a figyelmet Kína törekvésére, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsen egy nem dolláralapú pénzügyi rendszert. Ennek az eredménye már látszik: jelentősen megnőtt a jüanban elszámolt kínai kereskedelem.

A hidegháborús viszonyokat ecsetelve Orbán Viktor a Reuters oknyomozó tanulmányára hivatkozva felemlítette, hogy a Covid-időszakában az amerikaiak hatalmas dezinformácós kampányt folytattak a kínai vakcinák ellen. Azt állította, hogy az amerikaiak a közeljövőben 1,6 milliárd dollárt költenek majd a Kína elleni információs háborúra:

„ide is fog jutni belőle, ne lepődjenek meg, de ez nem az én dolgom, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársaié”

– tette hozzá.

A miniszterelnök két módját rajzolta fel annak, hogy szeretne megküzdeni az új világrenddel a Nyugat.

  • Az egyik, a transzatlanti irányzat azt mondja, hogy a világ nyugati felén helyezkedünk el, tehát a transzatlanti világgazdaság felépítésében kell részt venni, és be kell tagozódni Amerika alá. „Magyarországon is vannak ennek képviselői” – tette hozzá rosszallóan a miniszterelnök.
  • A másik irányzat szerint európai stratégiai autonómiára van szükség, ahogy azt a francia elnök megmutatja. Ebben az európai országok a saját érdekeik mentén alakítják a nemzetközi gazdasági viszonyaikat.

Ez utóbbi a magyaroknak szimpatikus, csak „kár, hogy az se fog működni”, ugyanis az EU-ban mindenki föderalista nézeteket vall, ami „vágyálom”, „súlyos hajótörést fog szenvedni”, „lehetetlen, fából vaskarika”. Orbán a föderális Európát a „migrációs kérdés”, a „jóléti fal” és a közös hitelfelvétel miatt is ellenzi. Szerinte a bevándorlásban lehetetlen közös föderális álláspontra jutni, a gazdagabb államok nem akarnak veszíteni a jóléti színvonalból a felzárkózók javára, és a közös föderális Európát csak vaskos hitelekből lehetne finanszírozni.

Orbán felvázolta a gazdasági semlegesség irányát; olyan ügy, amelyben Magyarországnak talán indokolt elsőként megszólalnia, és érdemes vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét, gyakorlatát megfogalmazza, majd megvalósítsa: „Földrajzilag és szellemileg olyan helyen vagyunk, ahol a különböző világgazdasági rendszerek valahol találkoznak” – mondta.

  • Az első alapelv, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk,
  • azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri üzletelni,
  • csak a saját értékeink alapján tárgyalunk.

Utóbbi kapcsán Orbán azzal példálózott, hogy az uniós támogatásokat Magyarország azért nem kapja meg, mert elfogadták a gyermekvédelmi törvényt. „Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel” – hangsúlyozta, de azt nem tette hozzá, hogy a kirekesztő törvény mellett legalább ennyire sarkalatos kérdés volt a korrupciós rizikó – az, hogy az ide érkező EU-s pénzek jelentős részét ellopják.

A gazdasági semlegesség politikája a miniszterelnök szerint beruházási semlegességet, technológiai semlegességet és piaci semlegességet jelent: nem lehet csak egy irányból forrásokat bevonni, nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között és semmi gond nincs Paks 2-vel, amely „egy interkontinentális beruházás”.

Orbán Viktor egyik merész kijelentése volt, hogy

az EU beleragad a 3 százalék alatti gazdasági növekedés sávjába, de „ez nekünk kevés”, hiszen Magyarországnak a 3-6 százalék közti sávban kell tartósan helyet foglalnia, és ez már jövőre megtörténhet.

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az államadósság nem érhet el egy bizonyos szintet („Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba!”), mert onnan nincs visszaút: „életed végéig fizetni fogsz”. Orbán becslése szerint 2010 körül már voltunk a 85 százalékos eladósodottsági szinten, majd lejöttünk 60 százalékig, aztán jött leküzdöttük magunkat 70 százalék környékére.

„Nem szabad idegenkednünk a modernségtől” – biztatta konzervatív elvtársait a miniszterelnök, aki ezeket tűzi ki célul: „Ha nincs modern technológia, nincs versenyképesség. Arra van szükségünk, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt működtessék a zöldenergia csúcstechnológiáját, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában.” Orbán biztos benne, hogy ha elszánjuk magunkat, meg tudjuk valósítani a gazdasági semlegesség politikáját.

Hiszen a magyar észjárás most is jól jön: „Miután Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy nemzeti fordulatot, nemzeti kormányunk van, a nemzeti szuverenitás a legfontosabb célkitűzésünk, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi vagy politikai alapja. Azt én nem állítom, hogy már 2010-ben tudtuk, hogy majd 15 év múlva kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön, amely mindig is a függetlenség meg a szuverenitás felé hajlott, most éppen kapóra jön nekünk.”

Beszédében egyébként többször is felhozta a ChatGPT-t: először azzal, hogy megpróbálta vele megírni a beszédét, ehhez utasítást is adott:„Legyen harcos beszéd!”. Ezt egy 5-ös skálán 4-es értékelte. A végén pedig felidézte, hogy arról kérdezte a Chat GPT-t, képes-e Magyarország a gazdasági semlegességre, amire az a válasz érkezett: igen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.