Versenyképességről és gazdasági semlegességről beszélt Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerda délelőtt, ahol a közönség állva fogadta. Rögtön jegyezzük meg, hogy a miniszterelnök gazdaságilag gyenge évben szólal fel a témában, hiszen az idei, 4 százalékos GDP-növekedési cél nem jött össze, és már márciusban összeomlott a költségvetés.
„Szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét” – mentegetőzött Orbán Viktor a beszéde elején, majd arra felvezette, hogy arra vállalkozik, hogy bevezesse a gazdasági semlegesség kifejezést a magyar közbeszédbe. Hiszen a versenyképesség van az uniós elnökség középpontjában is – állította Orbán, aki akadályokat lát az Európai Unióban:
„Gyerekesen viselkedő uniós miniszterek és biztosok, akik hol eljönnek, hol nem. Azt hiszik nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki, az Európai Unió az óvodánál egy komolyabb dolog.”
A miniszterelnök a Draghi-jelentést citálta – a szerzője „egy igazi brüsszelita”, tette hozzá –, amely szerint az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott, nincsen olcsó energiaforrása (a villamosenergia két-háromszor, a földgáz ötször drágább, mint az Egyesült Államokban), és fele annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az amerikai vállalatok.
Orbán értékelése szerint 2030-ig nincsen értelme egy „green dealnek”, hiszen ha nincs összehangolva a zöld átmenet az ipar modernizációjával, akkor „kimegy az ipar Európából”. Márpedig
„az Európai Unió versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki”
– szögezte le a miniszterelnök, majd Orbán Balázsra hivatkozva „világgazdasági rendszerváltásról” beszélt: „a dinamika, a gazdasági növekedés Ázsiában van”. Ezután blokkosodással, hidegháborús logikával vádolta Brüsszelt és Washingtont, amely vissza akarja hozni a 20. századot. Orbán felhívta a figyelmet Kína törekvésére, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsen egy nem dolláralapú pénzügyi rendszert. Ennek az eredménye már látszik: jelentősen megnőtt a jüanban elszámolt kínai kereskedelem.
A hidegháborús viszonyokat ecsetelve Orbán Viktor a Reuters oknyomozó tanulmányára hivatkozva felemlítette, hogy a Covid-időszakában az amerikaiak hatalmas dezinformácós kampányt folytattak a kínai vakcinák ellen. Azt állította, hogy az amerikaiak a közeljövőben 1,6 milliárd dollárt költenek majd a Kína elleni információs háborúra:
„ide is fog jutni belőle, ne lepődjenek meg, de ez nem az én dolgom, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársaié”
– tette hozzá.
A miniszterelnök két módját rajzolta fel annak, hogy szeretne megküzdeni az új világrenddel a Nyugat.
- Az egyik, a transzatlanti irányzat azt mondja, hogy a világ nyugati felén helyezkedünk el, tehát a transzatlanti világgazdaság felépítésében kell részt venni, és be kell tagozódni Amerika alá. „Magyarországon is vannak ennek képviselői” – tette hozzá rosszallóan a miniszterelnök.
- A másik irányzat szerint európai stratégiai autonómiára van szükség, ahogy azt a francia elnök megmutatja. Ebben az európai országok a saját érdekeik mentén alakítják a nemzetközi gazdasági viszonyaikat.
Ez utóbbi a magyaroknak szimpatikus, csak „kár, hogy az se fog működni”, ugyanis az EU-ban mindenki föderalista nézeteket vall, ami „vágyálom”, „súlyos hajótörést fog szenvedni”, „lehetetlen, fából vaskarika”. Orbán a föderális Európát a „migrációs kérdés”, a „jóléti fal” és a közös hitelfelvétel miatt is ellenzi. Szerinte a bevándorlásban lehetetlen közös föderális álláspontra jutni, a gazdagabb államok nem akarnak veszíteni a jóléti színvonalból a felzárkózók javára, és a közös föderális Európát csak vaskos hitelekből lehetne finanszírozni.
Orbán felvázolta a gazdasági semlegesség irányát; olyan ügy, amelyben Magyarországnak talán indokolt elsőként megszólalnia, és érdemes vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét, gyakorlatát megfogalmazza, majd megvalósítsa: „Földrajzilag és szellemileg olyan helyen vagyunk, ahol a különböző világgazdasági rendszerek valahol találkoznak” – mondta.
- Az első alapelv, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk,
- azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri üzletelni,
- csak a saját értékeink alapján tárgyalunk.
Utóbbi kapcsán Orbán azzal példálózott, hogy az uniós támogatásokat Magyarország azért nem kapja meg, mert elfogadták a gyermekvédelmi törvényt. „Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel” – hangsúlyozta, de azt nem tette hozzá, hogy a kirekesztő törvény mellett legalább ennyire sarkalatos kérdés volt a korrupciós rizikó – az, hogy az ide érkező EU-s pénzek jelentős részét ellopják.
A gazdasági semlegesség politikája a miniszterelnök szerint beruházási semlegességet, technológiai semlegességet és piaci semlegességet jelent: nem lehet csak egy irányból forrásokat bevonni, nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között és semmi gond nincs Paks 2-vel, amely „egy interkontinentális beruházás”.
Orbán Viktor egyik merész kijelentése volt, hogy
az EU beleragad a 3 százalék alatti gazdasági növekedés sávjába, de „ez nekünk kevés”, hiszen Magyarországnak a 3-6 százalék közti sávban kell tartósan helyet foglalnia, és ez már jövőre megtörténhet.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az államadósság nem érhet el egy bizonyos szintet („Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba!”), mert onnan nincs visszaút: „életed végéig fizetni fogsz”. Orbán becslése szerint 2010 körül már voltunk a 85 százalékos eladósodottsági szinten, majd lejöttünk 60 százalékig, aztán jött leküzdöttük magunkat 70 százalék környékére.
„Nem szabad idegenkednünk a modernségtől” – biztatta konzervatív elvtársait a miniszterelnök, aki ezeket tűzi ki célul: „Ha nincs modern technológia, nincs versenyképesség. Arra van szükségünk, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt működtessék a zöldenergia csúcstechnológiáját, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában.” Orbán biztos benne, hogy ha elszánjuk magunkat, meg tudjuk valósítani a gazdasági semlegesség politikáját.
Hiszen a magyar észjárás most is jól jön: „Miután Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy nemzeti fordulatot, nemzeti kormányunk van, a nemzeti szuverenitás a legfontosabb célkitűzésünk, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi vagy politikai alapja. Azt én nem állítom, hogy már 2010-ben tudtuk, hogy majd 15 év múlva kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön, amely mindig is a függetlenség meg a szuverenitás felé hajlott, most éppen kapóra jön nekünk.”
Beszédében egyébként többször is felhozta a ChatGPT-t: először azzal, hogy megpróbálta vele megírni a beszédét, ehhez utasítást is adott:„Legyen harcos beszéd!”. Ezt egy 5-ös skálán 4-es értékelte. A végén pedig felidézte, hogy arról kérdezte a Chat GPT-t, képes-e Magyarország a gazdasági semlegességre, amire az a válasz érkezett: igen.
